Az Erdélyi Szabad Karaván hitelesen szeretné bemutatni értékeinket, mesterségeinket
Fotó: Kelemen Kinga
A 14. századi mesterségeket és életformát idézi meg hitelesen az Erdélyi Szabad Karaván elnevezésű középkori újrajátszó csoport, amelynek tagjai nemcsak beöltöznek, hanem valós képet adnak a korabeli műhelyekről. Simó Márton kovács, a székelyudvarhelyi egyesület elnöke a karaván létrejöttéről és küldetéséről, a hitelesség alapvető fontosságáról, idei és hosszú távú terveikről beszélt a Krónikának.
2025. június 09., 08:592025. június 09., 08:59
A Liberum Agmen Transylvanum, azaz az Erdélyi Szabad Karaván egy középkori újrajátszó egyesület, amely a 14. századi kézművesek és kereskedők világát eleveníti fel, a lehető leghitelesebb módon. A csapat több tagja már 2012-től foglalkozott történelmi újrajátszással Székelyudvarhelyen, ám a tanulmányok, munkahelyek, családi elfoglaltságok miatti szétszéledés után csak 2020 körül tértek vissza otthonukba, s kezdtek újra gondolkodni a folytatáson.
Simó Márton, az egyesület elnöke a Krónika megkeresésére felidézte, hogy a történelmi korokon belül a mesterségek, kézműves tevékenységek érdekelték jobban a csoport tagjait, mint a hadijátékok, így mozdultak el ebbe az irányban. Ugyanakkor
Így a 14. század második felére esett választásuk, amely a nagy pestisjárvány utáni népmozgások, újratelepülések időszaka volt Erdélyben, a Magyar Királyság határain belül, ahol útnak indultak a kézműves-kereskedő karavánok.
Simó Márton nemcsak a karaván műhelyében, a mindennapokban is űzi a kovácsmesterséget
Fotó: Kiss Judit
„Az is fontos tényező volt számunkra, hogy egy olyan érett középkorbeli szeletet jelenítsünk meg a történelemből, amikor még föllelhetőek a valós középkori értékrendek, és a reneszánsz még nem formálta át teljesen a világképet” – mutatott rá a karavánvezető. Hozzátette, ebben az időszakban
Segesváron zárkészítők és kovácsok dolgoztak, Meggyesen 8-10 féle kézművescéh működött, Marosvásárhelyen pedig a szász és magyar mesterek egyaránt jelen voltak. Ugyanakkor a székelyföldi templomok freskói, a fennmaradt írott források, épületek gazdag és pontos alapot adnak a korhű ábrázoláshoz, ami a hitelesség szempontjából nagyon fontos a középkori újrajátszó csoport számára.
Az érdeklődők a középkori textíliák világába is betekintést nyerhetnek
Fotó: Facebook/Erdélyi Szabad Karaván
Az Erdélyi Szabad Karaván jelenleg hat különböző kézműves műhelyt jelenít meg a különböző rendezvényeken: kovácsmesterség, textilkészítés, kerámiaművesség, érmekészítés, gyertyamártás, valamint egy középkori szkriptórium, ahol kódexmásolatok és írásképek elevenednek meg.
Én például hivatásos kovács vagyok, és a társaim is szakmájuk szerint művelik, amit a karavánban bemutatnak. Így valós képet adunk, mindenki a saját mesterségének megfelelően az adott középkori dokumentáció alapján igyekszik mind az árukészletet, mind pedig a kellékeket úgy megjeleníteni, ahogy azokat a középkori leletek és ábrázolások alapján tudjuk rekonstruálni” – magyarázta Simó Márton.
A karaván középkori érmeverő műhelyt is megjelenít a különböző rendezvényeken
Fotó: Kelemen Kinga
Hangsúlyozta, a hitelesség elsődleges céljuk: a viseletek, tábori kellékek, eszközök túlnyomó részét saját maguk készítik, történelmi dokumentáció alapján. A ruhák kizárólag természetes alapanyagokból – gyapjúból és lenből – készülnek, növényi festéssel, kézi varrással, autentikus szabásmintákkal.
A kerámiakészítés is helyet kap a foglalkozások között
Fotó: Facebook/Erdélyi Szabad Karaván
A karaván nem csupán látványos, de ritka is Erdélyben: amíg a legtöbb történelmi fesztiválon a harci játékok dominálnak, addig a kézművesség eddig kevesebb figyelmet kapott. „Más újrajátszók jellemzően harcászattal, íjászattal, lovas bemutatókkal foglalkoznak, mi viszont autentikus kézműves termékeket készítünk a helyszínen, középkori technikával. Aki meglátogat minket, az valódi középkori műhelyekbe lép be” – mondta a Székelyudvarhelyen élő kovács.
Az újrajátszó csoport tagjai a viseletek, tábori kellékek, eszközök túlnyomó részét saját maguk készítik
Fotó: Kelemen Kinga
Simó Márton arról is beszélt lapunknak, hogy az idei szezon már elindult: a karaván járt Szendrőn (Szerbia), Budakeszin, és hétvégén a keresdi Bethlen-kastélyban találkozhat velük a közönség.
és a tervek szerint Brăilán is részt vesznek egy többgenerációs rendezvényen. „Szinte minden hétvégén úton vagyunk, célunk pedig az, hogy nemcsak Erdélyben, hanem a történelmi Magyar Királyság egész területén, illetve Európa-szerte is bemutassuk értékeinket, mesterségeinket, hitelesen képviselve a térséget” – zárta gondolatait Simó Márton.
Bemutatkoztak Temesváron a Székelyföldről érkező, „középkori újrajátszó kézművesek és kereskedők a 14. századból”.
Nyílt napot tartanak a kolozsvári botanikus kertben annak apropóján, hogy egy évszázada nyitotta meg kapuit a kincses városi arborétum a látogatók előtt.
A Föld második legmagasabb hegycsúcsára, a 8611 méter magas K2-re indul június 23-án Varga Csaba nagyváradi hegymászó, hogy pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül megmássza a Pakisztán és Tibet határán található hegycsúcsot.
Az újraélesztés fontosságára hívja fel a figyelmet új videóklipjével a Magyar Készenléti Rendőrség Kerepesi úti központi objektuma, a kisfilmben a Pittyes 2-es Gyufa háromszéki humorista trió szerepel.
Harmincadik alkalommal elevenedik meg a középkor Segesvár utcáin: látványos felvonulások, harci bemutatók, zenés-táncos programok várják az érdeklődőket július 25–27. között a Maros megyei kisváros középkori fesztiválján.
A versengés helyett az alkotásra, zenei önmegvalósításra és kibontakozásra összpontosít a nemrég elindult, A dal összeköt című valóságműsor. Erdély első zenés valóságshow-járól Dobai Csaba ötletgazda, hangmérnök beszélt a Krónikának.
Aszpirin, orrcsepp, allergia elleni tabletták, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, hasmenés elleni készítmény – csak néhány azon gyógyszerek közül, amelyek nagyon kevés csomagból hiányoznak, ha nyaralni indul a család. De nem árt résen lenni.
A Romsilva erdőgazdálkodási vállalat lenyűgöző felfedezésről számolt be a napokban: egy Észak-Amerikában őshonos mamutfenyő (Sequoia) nőtt és fejlődött ki teljesen egyedül, természetes környezetben a Szemenik–Krassói-szurdok Nemzeti Park területén.
A Tisztelgés – Illés 60 című est lesz a gyergyószentmiklósi Egyfeszt Összművészeti Fesztivál idei kiadásának egyik kiemelkedő produkciója, amely a szervezők szerint kultúrtörténeti jelentőséggel bír.
Zenei különlegességek és változatos borkínálat várja a szatmáriakat és mindazokat, akik ellátogatnak a hétvégén a Samfest Jazz&Wine rendezvényre.
Látogatást tett a Vatikánban Al Pacino hollywoodi színész, akit XIV. Leó pápa fogadott.
szóljon hozzá!