Dacian Cioloş mezőgazdasági miniszter (képünkön) ezen a héten Brüsszelben, Strasbourgban és Luxemburgban is a Romániának járó 110 milliós uniós támogatásról tárgyal. Tőke István a Krónikának elmondta, hogy bár nem lesz könnyű, az érintettek megtesznek mindent, hogy bebizonyítsák Brüsszelnek, időben megoldják a kifizetéseket.
Szilágy megyében épül Erdély legnagyobb juhvágóhídja, amelyet már jövő év februárjában fel is avatnának. A kétmillió eurós beruházás tervek szerint nemcsak Szilágy megyét, hanem a környező megyéket is kiszolgálná.
Szakemberek szerint az alacsony piaci árak és a mézfogyasztás hiánya nehezíti a méhészet fejlődését.
A méhészet szakemberei szerint a szakma alulfizetett, és az emberek többsége kis haszonért, többnyire kedvtelésből méhészkedik. A statisztikai adatok szerint Romániában a méz kilójáért legtöbb 1,2–1,8 eurót kap a termelő, míg a rendezettebb piaci körülményekkel rendelkező államokban 5-6 eurót is megkap érte.
Európai uniós alapokból 133,26 eurót kapnak a selyemhernyó-tenyésztők minden selyemhernyógubó előállítására felhasznált hernyópete tálca után. Egy tálca legalább 20 ezer petét (12 g) tartalmaz, amelyekből legalább 20 kilogramm gubót kell a tenyésztőknek előállítaniuk. A támogatásra nincs érvényben mennyiségi korlátozás.
Több évig nem kaphattak volna támogatást, sőt bűnvádi eljárást is indíthattak volna a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) szakemberei azon szójatermesztők ellen, akik nagyobb földterületre kértek szubvenciót, mint amekkorát a valóságban megműveltek. „Szatmár megyében a bejelentett 1500 hektárnyi szójaültetvényből több mint 200 hektárt be sem vetettek a gazdák” – nyilatkozta a Krónikának Viorel Pintea, az APIA igazgatója.
A szárazság és a jégesők egyaránt károsították a termést.
A nyári szárazság és kánikula miatt mélypontot ért el az ?sz folyamán országszerte betakarított termés menynyisége. A szinte teljesen csapadékmentes nyárhoz társultak a kés?bbiekben a jéges?k és szélviharok, amelyek tovább rontották az amúgy sem túl fényes kilátásokat. A mez?gazdasági szakért?k szerint az 1946–1947-es terméssel lehet mennyiségében összehasonlítani az ideit, azóta...
Az érmelléki sz?l?termesztés és borászat néprajzi érték? tárgyi emlékeit mutatja be Borbély Gábor és Sófalvi István Érmelléki borospincék cím? vizuális monográfiája.
Csehországban dől el, milyen romániai vetőmagok kerülnek az EU-jegyzékbe.
„Tévedés azt gondolni, hogy az erdélyi gabonafélék gyengébbek a tengerentúli, illetve az európaiaknál. Az a baj, hogy Romániában még nem fordítanak elég figyelmet és pénzt a különböző belföldi áruk reklámozására, népszerűsítésére” – vélekedett a Krónika érdeklődésére Rozalia Kadar kutatómérnök a romániai, ezen belül erdélyi gabonafélék uniós versenyképessége...
A pesszimista előrejelzésekkel ellentétben jó minőségű szőlő terem Romániában.
Meghaladhatja az egymillió tonnát az idei romániai szőlőtermés – jelentette ki a Rompres hírügynökségnek Cornel Dicu, a Szőlészet és Borászat Országos Hatóságának (ONVV) igazgatója. Ez a mennyiség 200 ezer tonnával haladja meg a 2006-os termést. „Ugyan a szőlőszüret alig három hét múlva jár le, de minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt jobb termésre...
Két hónapot késhet a mezőgazdasági támogatás.
Két hónapos késéssel kaphatják meg a mezőgazdaságban dolgozók a területeik után járó uniós és állami támogatásokat, mivel a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökségnek (APIA) a tervezettnél több területet kell ellenőriznie.
Október közepéig lehet támogatást igényelni gázolaj, vetőmag, műtrágya vásárlására.
Kevesebb mint egy hónapjuk maradt a gazdáknak az őszi vetésre való kormánytámogatás igénylésére: a szükséges okiratok leadási határideje a mezőgazdasági kifizetési ügynökség területi irodáinál október 15-e. A támogatás összege a búzánál a legnagyobb, 500 lej hektáronként, a repcénél 400 lej, a többi növény esetében 450 lej.
A magas költségek miatt visszadobhatják a pályázatot.
Vigyázniuk kell a mezőgazdászoknak arra, hogy milyen tanácsadó céget választanak pályázataik megírásánál, ugyanis előfordulhat, hogy a projekt összköltségének 10–15 százalékát is elkérik sikerdíj gyanánt, amely sokkal nagyobb a reális összegnél.
Állományjavító projekt zajlik Hargita megyében.
Tizenöt háztartás lett gazdagabb 10-10 juhval és egy kossal a Hargita megyei Gyergyótölgyesen. A vasárnapi hivatalos átadáson a gazdáknak alá kellett írniuk egy szerződést, melyben kötelezik magukat arra, hogy az ingyen kapott állatokat szakszerűen gondozzák. Vállalták azt is, hogy a következő három évben született jerkéket továbbadják a Tölgyesi Állattartók Egyesülete által kijelölt gazdáknak.
A tavalyi mennyiségnek csupán húsz százalékát teszi ki a Szilágy megyei méhészek idei termése. Az ország legfontosabb méztermelői a szárazságnak tulajdonítják a terméshozam csökkenését.
Jövőtől Romániában is igényelhető az Érzékeny Természeti Területek megóvásáért járó összeg
Nagyszerű lehetőségnek ígérkezik a romániai gazdák számára is az EU agrár-környezetvédelmi támogatási rendszere – legalábbis a magyarországi példa ezt mutatja, ahol évről évre több mezőgazdász iratkozik be a rendszerbe. A védett természeti értékeket őrző mezőgazdasági területek tulajdonosai számára a határ túloldalán már nyilvánvalóvá vált,
Válságos helyzetben az európai állattenyésztés
Európa-szerte jelentős gondokkal szembesülnek a sertés-, a szarvasmarha- és a csirketenyésztők: emelkednek a takarmányárak, ám a gazdák képtelenek áthárítani az árdrágulást a fogyasztókra. A Reuters hírügynökség áttekintése szerint az európai országokban a gazdák az elmúlt években képtelenek voltak eladási áraik emelésére
Együttműködésre buzdították a gazdákat az aradi tanácskozáson
Együttműködés Európával, együttműködés Európában címmel magyar–magyar gazdatalálkozót szerveztek a hétvégén Aradon. A Nyugati Jelen napilap szerint Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) országos elnöke Erdélyi gazda – EU-gazda című előadásából kiderült: Romániában sokkal kedvezőtlenebb az uniós támogatási rendszer, mint a többi európai államban.
A gépesítés hiánya jelenti a héj nélküli olajtökmagot termesztők számára a legnagyobb gondot
A gazdák szemléletváltása és a betakarítógépek beszerzése segíthetné a leginkább a héj nélküli olajtökmag termesztésének erdélyi meghonosítását – fogalmazták meg véleményüket azok a hazai termelők, akik évek óta kísérleteznek az ipari növény termesztésével és értékesítésével.
Látogatottsági adatok