Magyar–magyar gazdatalálkozót szerveznek szeptember 8-án, szombaton Aradon. Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, a Gazdaasszonyok Köre és az RMDSZ megyei szervezetének mezőgazdasági szakbizottsága ötödik alkalommal szervezi meg a rendezvényt.
A gépesítés hiánya jelenti a héj nélküli olajtökmagot termesztők számára a legnagyobb gondot
A gazdák szemléletváltása és a betakarítógépek beszerzése segíthetné a leginkább a héj nélküli olajtökmag termesztésének erdélyi meghonosítását – fogalmazták meg véleményüket azok a hazai termelők, akik évek óta kísérleteznek az ipari növény termesztésével és értékesítésével.
Hamarosan el kell döntenie az Európai Tanácsnak (ET), hogy csökkenti-e vagy sem 25 százalékkal a Romániának erre az évre kiosztandó mezőgazdasági támogatás összegét. Mielőtt erről határoznának, az ET szakemberei ellenőrző akciót indítottak Maros és Kolozs megyében. A szakemberek a mezőgazdasági támogatások kifizetésének rendszerét ellenőrzik; tegnap Marosvásárhelyen kezdték el munkájukat.
Fajtafeljavítás céljából tenyészállatokat hoztak Szilágy és Szatmár megyébe
Norvégiában kitenyésztett juhfajtával keresztezik majd a curkánt Szatmár megyében fajtafeljavítás céljából. Az elsősorban gyapjáért tenyésztett, hegyvidéki curkán fajta a tervek szerint lényegesen nagyobb mennyiségű húst fog adni a keresztezés után.
A tavalyi gabonatermés mindössze felének megfelelő mennyiség gyűlt össze az országban az idei aratás után. A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint idén 3,4 millió tonna gabona termett, szemben a tavalyi, 6,3 millió tonnát is meghaladó mennyiséggel. Ennek oka a szárazság mellett még az is, hogy 93 ezer hektárral csökkent a bevetett terület nagysága a tavalyihoz képest: idén 2,2 millió hektáron vetettek gabonát.
Az idei kukoricatermés négyszer kisebb lesz a tavalyinál, mivel a szárazság a tavaszi vetés 60–70 százalékát tönkretette – jelentette be Gheorghe Albu, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára. Adrian Rãdulescu, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Ligájának elnöke ugyanakkor úgy véli, a szokásos nyolcmillió tonnás kukoricatermés helyett idén mindössze két tonnára lehet számítani.
Az utolsó sertéspestisgócpont felszámolása után hat hónappal lehet majd a sertéshúst és az abból készült termékeket bevinni az európai uniós országokba, jelentette be Decebal Traian Remeº mezőgazdasági miniszter. „Hogyha a Temes megyei gócpontok után hat hónapig a fertőzésnek legapróbb nyoma sem jelenik meg az országban, újra szabad lesz sertéshúst exportálni Romániából” – magyarázta a tárcavezető.
Szeptemberben esedékes a jövedelemadó
Szeptember elsejéig ki kell fizetniük jövedelemadójuk felét egyes mezőgazdasági termelőknek, jelentette be az országos adóhivatal. A rendelkezés a kertészetet üzemeltető, illetve zöldséget, dinnyét, gombát vagy díszcserjéket termesztő gazdákra vonatkozik. A jövedelemadó a mezőgazdasági termelők esetében a nettó bevétel 16 százalékát képezi. A bevétel összegét a megművelt terület arányában, a mezőgazdasági...
A Bihar megyei mácsapusztai üvegházak önálló meteorológiai állomással is rendelkeznek.
Termálvízzel fűtött üvegházban, hagyományos ágyás helyett kőzetgyapotban terem a paradicsom a Nagyváradtól hat kilométerre fekvő Mácsapusztán. A korszerű üvegházóriást létrehozó és működtető Transgex Agro Kft. már a második létesítmény építését kezdte meg a településen. Az új üvegház 11 600 négyzetméteren épül, és a tervek szerint már év végén...
Megközelítette a húsz kilogrammot az idei Érkörtvélyesi Dinnyefesztiválon szervezett verseny aranyérmes gyümölcsének súlya, amely Seres Henrik földjén termett, és 19,621 kilogrammot nyomott. A megmérettetésre tíz dinnyetermesztő nevezett be.
Őshonos magyar fajtákat tenyészt egy budapesti vállalkozó Hargita megyében.
Egy budapesti vállalkozó, Németh Andrea próbálkozik az őshonos magyar fajtának tartott szürkemarha meghonosításával a Gyergyói-medencében. Az első tapasztalatok szerint a jószágok jól bírják a gyergyói telet, és a száraz, tavalyi szénát, de még az erdei legelőkön termő kórót is megeszik.
Hektáronként 400 és 500 lej közötti kormánytámogatást kapnak a mezőgazdasági termelők idén ősszel, amelyet a gázolaj, a vetőmag, a permetezőszerek és a trágya megvásárlására fordíthatnak a búzát, repcét vagy más szántóföldi növényt termesztő gazdák.
Az utolsó fél évszázad legsúlyosabb szárazsága miatt az idei nyár egyik legcsábítóbb ingatlanüzletévé vált a mezőgazdasági kistermelők földjeinek megvásárlása.
A mezőgazdaság és a környezetvédelem szempontjából is hasznos a repcetermesztés.
Annak ellenére, hogy a repcetermesztés Erdélyben nem rendelkezik hagyománnyal, az utóbbi egy-két évben egyre többen próbálkoznak e növénnyel. Van olyan gazda, aki inkább kényszerből tért át a repcére, egyszerű és olcsó vetésforgót látva az ipari növényben. Más termesztők távlatokban gondolkodnak, tudván, hogy nincs messze az a nap, amikor a töltőállomásoknál az...
Idén világszinten 3 millió tonnányi búzahiányra számíthatunk, mivel az öt nagy termelő államban súlyosan károsította a termést a szélsőséges időjárás. Ausztráliában például az átlagos termés felére, azaz tizenkétmillió tonna búza betakarítására számítanak. Hasonló a helyzet Ukrajnában, Oroszországban, Pakisztánban és Kanadában is.
Nem kapnak kártérítést azok a mezőgazdasági termelők, akik hamis jelentést nyújtottak be a termésüket ért kárt illetően – jelentette be Decebal Traian Remeş mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető kifejtette, a kártérítési kérések elemzése nyomán jelentősen csökkent azon területek száma, amelyeknek művelői igényt tarthatnak az összegre.
Új támogatásrendszer állattenyésztőknek
A termelés hozamától függetlenül kaphatnak támogatást az állattenyésztők, ha a mezőgazdasági minisztérium erre vonatkozó javaslata törvényerőre emelkedik; a korábbi, 2007/140-es számú kormányhatározatot ugyanis hatálytalanították. Míg eddig a gazdáknak juttatott összeg minden tonna tej, illetve minden levágott állat után növekedett, a szaktárca javaslatában az állatok hozamától független támogatás szerepel.
Lehetett volna öntözni azon mezőgazdasági területek 75–80 százalékát, amelyekre a gazdák kártérítést kértek a szárazság miatt, ezeken a földeken ugyanis létezik öntözőberendezés – jelentette be Ioan Nastea, az országos talajjavító igazgatóság vezetője. Eddig országos szinten 7500 kártérítési kérést nyújtottak be a gazdák összesen 550 ezer hektáros területre.
Látogatottsági adatok