Pénz jár a környezetvédelemért

hogy megéri betartani a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmét célzó előírásokat. Az ezért járó kormány nyújtotta támogatást figyelembe véve ugyanis nagyobb jövedelmet hoznak az egyébként nem túl jó minőségű mezőgazdasági területek.

Megéri beszállni
A védelem alá eső területek egyik típusáról, az Érzékeny Természeti Területekről (ÉTT), illetve a kifizetési rendszer működéséről Varjasy Katalin, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársa tartott előadást a magyarországi Szatmárcsekén néhány érintett romániai település polgármesterének. A Túrmenti Természetvédelmi Területen fekvő községek elöljárói a szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület meghívására érkeztek a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg régióba. A magyarországi térség, illetve a romániai Szatmár megye területén lévő földek nagy részére ugyanis 2008-tól szintén igényelhető lesz az ÉTT-k tulajdonosainak járó támogatás. Ezekre az ország többi részén fekvő érzékeny természeti területek tulajdonosai szintén szerződést köthetnek. „Először is tisztáznunk kell, hogy az ÉTT tulajdonosainak kifizetett összegeket lényegében nem támogatásnak kell felfognunk – fejtette ki Varjasy Katalin. – Az a gazda, aki vállalja, hogy megóvja a területén elő veszélyeztetett fajokat, egy szolgáltatást végez a közösségnek, amit az állam kifizet neki.”
Kelet-Magyarországon elsőként a Beregben indult el a program, melyben a gazdák szerződéses alapon vehetnek részt. A számadatok világosan mutatják, hogy megérte beszállni: míg 2004-ben alig néhány tucat földtulajdonos kötött szerződést a térségben kijelölt ÉTT határain belül fekvő földjére, addig idén már a gazdálkodók többsége vállalja a természetvédelmi előírások betartását. Ezért a terület besorolásától és a vállalt megszorításoktól függően hektáronként 130–200 eurós támogatást kapnak évente.

A harisfészkekre is figyelnek
A beregi és a szatmári régióban három típusú környezetbarát földhasználati módszerre lehet szerződést kötni gyephasznosítás, illetve szántóföldi művelés esetén. A betartandó előírások között szerepelnek például a műtrágyák és a növényvédő szerek használatára vonatkozó megszorítások, és az első kaszálás időpontjára vonatkozó előírások. Varjasy Katalin szerint a szabályok betartása nem jelentett gondot a gazdáknak, akik – lévén szó gyenge termőképességű földterületekről – amúgy sem fektettek be túl sok pénzt a mezőgazdaságba.
Az egyik támogatási program például egyetlen madárfaj, a haris védelmét célozza, amely a túrmenti régióban is él. A fajt a kaszálógépek használata sodorta a kipusztulás szélére Nyugat-Európában, mivel az állat földre rakott fészkeit, illetve fiókáit feldarabolták a gépek. A terület szélétől a közepe felé tartó, körkörösen végzett kaszálás elől ugyanis nem tudtak elmenekülni. Azok a gazdák, akiknek földjén a haris fészkel, akkor részesülnek támogatásban, ha vállalják, hogy megóvják a madárfészkeket. Ehhez mindössze annyi szükséges, hogy augusztus elseje előtt – mielőtt a fiókák elérnék a felnőttkort – nem kaszálnak. Ezenkívül a kaszálógépeik elé úgynevezett vadriasztó láncokat kell szerelniük, amivel elriasztják a gépek útjából a madarakat és a kisebb emlősöket.

A szilva útja
Mivel a természetvédelmi területek a turizmus számára is kedvezőek, a romániai elöljárók a beregi és a szabolcsi térség turisztikai felhozatalával is megismerkedtek. A falvak lényegében egyetlen jellegzetes helyi gyümölcsfajtára, a penyigei vagy nemtudomszilvára építették kínálatukat, melyből kitűnő minőségű lekvárt, illetve pálinkát főznek. Hét község közösen szervezi a kilencnapos Szatmári Fesztivált, melynek rendezvényei egymást követik a falvakban: Túristvándiban halászléfőző-versenyt, Szatmárcsekén szilvalekvárfőző versenyt, Milotán diófesztivált tartanak ebben az időszakban. A kilencnapos rendezvénysorozat más régióból, illetve külföldről érkező látogatókat is a környékre csábít. Idén több mint háromezer turista szállt meg az esemény időszakában a falvakban, ahol egyre többen foglalkoznak a turisták elszállásolásával. A régióban kijelöltek két turistaútvonalat is, melyet az év bármely szakában végigjárhatnak az érdeklődők: a Kis, illetve a Nagy Szilvautat. Ezek egyaránt bemutatják a természeti és kulturális látnivalókat, és egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek úgy a belföldi, mint a külföldi turisták körében.