Az értékpapírok formájában érkező támogatást a gazdák gázolaj, vetőmag, vegyszerek és műtrágya vásárlására használhatják fel. Az összeget magánszemélyek és jogi személyek is igényelhetik; az igénylőnek bizonyítania kell a terület tulajdonjogát, vagy bérleti szerződést kell felmutatnia. Ezenkívül jó minőségű vetőmagot kell felhasználni – ennek bizonyítékául szolgálhat a hivatalos vetőmag-forgalmazók által kiállított számla. A saját vetőmagot felhasználó gazda megvizsgáltathatja azt a laboratóriumokban mintegy 85 lejért. Egy másik feltétel, hogy a vetésre biztosítási szerződést kössön a termelő. A tulajdonképpeni igényléshez ki kell tölteni a típusnyomtatványt, amelyhez a gazdának a személyazonossági igazolványmásolatát, esetenként a cégbejegyzési dokumentum másolatát, a tulajdonjogot vagy bérlést igazoló iratok másolatát, valamint a helyi tanács által kiállított igazolványt kell felmutatni. A helyi tanácsnál bejegyzett földbérlőknek igazolással kell rendelkezniük arról, hogy tavaly a tulajdonos megkapta a bérleti szerződésben feltüntetett termékmennyiséget vagy pénzt. A cégeknek pedig a pénzügyi hatóságok által kiállított igazolványt kell csatolniuk, miszerint nincs tartozásuk az állami vagy helyi hatóságok felé.
Keresett a durumbúza
Az őszi vetés elkezdésének időpontja hagyományosan Kisasszony napja (szeptember 8.), más vidékeken Máté napja (szeptember 21.) vagy akár Mihály napja (szeptember 29.) is lehet. Számos vidéken viszont Ferenc (október 4.) hetén kezdték el az őszi vetést. A repcét korábban, augusztus végén, szeptember elején vetik. Mindenképpen lényeges, hogy a vetést a fagy beállta előtt, lehetőleg a legkedvezőbb időpontot kiválasztva kezdje el a gazda. Az ősszel vetett növények között kiemelkedő fontosságúak a kalászosok, hiszen ezek foglalják el a megművelt mezőgazdasági területek nagy részét.
A vetési munkálatok alapvetően meghatározzák, hogy mennyire tűrik majd jól az őszi kalászosok a telet, illetve hogy mekkora lesz a termés. A szántást az optimális vetésidő előtt 4-5 nappal kell elkezdeni, legtöbb 6 centiméter mélyen. A vetés inkább mélyebbre, mint a szükségesnél sekélyebben történjen, és fontos az is, hogy közben csak a tábla szélén álljon meg a gazda. Az őszi búza az egyik legelterjedtebb és legrégebben termesztett kultúrnövény. Hő- és vízigénye nagyobb az őszi árpáénál vagy a rozsénál, ám a nemesítésnek köszönhetően jól bírja a telet. A talajjal szemben nem különösen igényes, ezért a gyengébb területeken is termeszthetők. Azon elővetemények után fejlődik jól, melyeket korán betakarítanak, így a talaj víz- és tápanyagkészletét nem használják ki, gyomosító hatásuk kicsi. Tápanyagellátásában döntő szereppel bír a műtrágya, ennek nagy részét azonban tavasszal, a fagy elmúlása után kell szétteríteni.
Egyre nő a kereslet a durum- vagy makarónibúza iránt, amelyet különleges fehérjestruktúrájának és sárgapigment-tartalmának köszönhetően tojás nélkül készülő száraztészta gyártására használnak. Nem kedveli azonban a hideg éghajlatot, emellett termőképessége ugyanazon a területen 25-30 százalékkal kisebb, mint az őszi búzáé. Jó előveteményei a nyáron betakarított hüvelyesek, az őszi káposztarepce. Nem ajánlott kukorica, napraforgó, burgonya, kalászos gabonák után vetni, más fajtájú búzától 50 méter védőtávolság megtartását javasolják a szakértők. A tönkölybúzát kenyérgabonaként már a görögök is nagyra becsülték, napjainkban különleges pékáruk készítéséhez, gyengébb minőségű liszt javítására használják. Bár ellenálló a betegségekkel szemben, termőképessége 35–40 százalékban elmarad a többi fajtáétól.
Érzékeny árpa, igénytelen rozs
Az őszi kalászosok közül az árpa a legérzékenyebb a vetésidőre: legjobb szeptember 25-e és október 5-e között vetni; a déli országrészeken néhány nappal később, az északi országrészeken néhány nappal korábban vetik. A szakértők szerint akár húsz százalékkal is csökkenhet a termés, ha a gazda két héttel eltér a kedvező időponttól. Az őszi árpa előnye, hogy gyengébb talajban is jól terem, ám kevésbé jól tűri a telet. Mivel a gabonát is elviseli előveteményként, az őszi búza után is nagy termést ad, ezért a vetésforgóba is könnyen beilleszthető. A többi őszi kalászos növénnyel ellentétben azonban előveteményének hüvelyes és pillangós növény nem javasolt, négy évig nem kerülhet ugyanarra a területre.
A rozs kenyérgabonaként és takarmányként is hasznosítható, emellett a hideg, csapadékos éghajlatot is jól bírja. A monokultúrás (vetésváltás nélküli) termesztést a kalászosok közül a rozs viseli el a legjobban, ám különösen ügyelni kell a vetőmag anyarozsmentességére.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.