2010. szeptember 23., 11:192010. szeptember 23., 11:19
Az egyik legdurvább esemény Nagyváradon történt, ahol a helyi önkormányzat saját embereivel szedette le a magántulajdonban lévő épületek falára fölszerelt, szintén magántulajdont képező magyar utcanévtáblákat. Amennyire pitiáner, annyira vérlázító gesztusról van szó, hiszen a helyhatóság épp az általa is gyakran a fejlesztések kerékkötőjeként emlegetett gazdasági válság kellős közepén döntött úgy, hogy a város több tízezer magyar adófizetőjének pénzéből is fizetett közterület-fenntartók infrastruktúráját és munkaerejét használja fel egy magyarellenes intézkedés kivitelezésére.
Hogy kit zavartak a belvárosi utcák történelmi neveit tartalmazó táblák, azt nem tudni, mindenesetre ezúton is az illetékesek figyelmébe ajánljuk a szászföldi példát, ahol az egykori szász településeken díszes gót betűkkel az eredeti, történelmi német elnevezéseket is feltüntetik az eltérő színű táblákon. Ha azok nem törvénytelenek, akkor a váradiak sem. Ezért az önkormányzat ellen magántulajdon-rongálás miatt pert kell indítani, a táblákat pedig a lehető legsürgősebben vissza kell helyezni. Az ombudsmani hivatal pedig, amelynek elvileg a polgárok közötti jog- és esélyegyenlőség felügyelete lenne a feladata, külön szégyellheti magát gyalázatos, az intézmény lényegével ellentétes álláspontja miatt. Hasonló a helyzet a Székelyföldön is: Sepsiszentgyörgyön a román sovinizmus egyik hírhedt képviselője mérgezi a magyar–román viszonyt, Csíkszeredában pedig szintén kívülállók szítják az indulatokat.
| Eltűnt lobogó: rágalmazásért perelne az MPP |
Holott egyértelmű: ha egy vidéken elsöprő többségben élnek egy nemzetiség képviselői, akkor jogos, hogy az ő nyelvükön szerepeljenek először az információk. (Mindemellett akkor sem történik tragédia, ha nem így van – de ez is a kulturáltság és a tolerancia egyik fokmérője). A körülmények ismeretében amúgy nehéz nem arra gondolni, hogy a permanensen lappangó magyarellenesség megnyilvánulásain túl elterelő hadműveletről is szó van. Az ország gazdasága továbbra is lejtmenetben, a szociális feszültség nőttön nő – ennek levezetésére pedig régi, jól bevált recept a kisebbségellenes indulatok felszítása. A konfliktus megelőzése érdekében az incidenseket a nyilvánosság bevonásával, a brüsszeli hatóságokat és ha kell, a strasbourgi emberi jogi bíróságot is tájékoztatva kell rendezni – de talán még fontosabb, hogy a közvetlen kapcsolatteremtés lehetőségeit kihasználva tudatosítsuk a román polgárokban: aljas politikai játszma eszközeiként kívánják őket felhasználni. Vagy valóban van olyan román közalkalmazott, akinek attól nő 25 százalékkal a fizetése, ha Nagyváradon a str. Jean Calvin felirat mellett nem látható a Kálvin utca feliratú tábla?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok