Romániában az egyetlen mérges kígyófaj a vipera, amely egyenetlenül elterjedt az ország egész területén, megtalálható a Kárpátokban, 2000 méter feletti magasságban is
Fotó: Claudia Danau/Retyezát Nemzeti Park/Facebook
Az időjárás tavasziasra, nyáriasra fordulásával nemcsak az emberek merészkednek ki a természetbe, hanem a hüllők – köztük a mérges kígyók is – előbújnak. A hegyi- és barlangimentő-szolgálatok, nemzeti parkok munkatársai azt tanácsolják a túrázóknak, hogy a természetjárás során körültekintők legyenek. Milka Zsolt aradi mentőápoló, túravezető szerint az enyhe telek miatt egyre nagyobb területen találkozhatunk már a hidegvérűekkel, de a Krónikának adott nyilatkozatában kifejtette: a romániai mérges kígyók, a viperák marása nagyon ritka esetben halálos, ezért semmi esetre se mondjunk le egy túráról a kígyóktól való félelmünkben, inkább legyünk elővigyázatosak. A szakemberek azt is közlik, mi a teendő viperamarás esetén.
2025. május 01., 09:082025. május 01., 09:08
2025. április 30., 23:072025. április 30., 23:07
A száraz, napsütötte helyeket, sziklás permeket vagy bozótos domboldalakat kedvelik a kígyók, ugyanakkor az utóbbi évek enyhe telei miatt ott is megjelenik a vipera, ahol korábban nem volt jellemző.
Például a szakkönyvek nem írják, hogy 2000 méter felett lenne vipera, de néhány évvel ezelőtt a Fogarasi-havasokban 2300 méteren fotóztam egyet” – mesélte a Krónikának Milka Zsolt aradi mentőápoló, magashegyi túravezető, a temesvári székhelyű Bánsági Kárpát Egyesület (BKE) korábbi elnöke.
Milka Zsolt aradi mentős és túravezető szerint a viperaméreg alapvetően nem halálos
Fotó: Milka Zsolt személyes archívuma
A mentőshivatás előtt földrajztanárként dolgozó Milka Zsolt a szerzője az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) gondozásában megjelent Elsősegélynyújtási alapismeretek túravezetők számára című kézikönyvnek, amelyben egy fejezetet szentelt a kígyómarásos eseteknek, s mivel beleásta magát a témában, hiteles forrásként mondta: Romániában – s általában a Kárpát-medencében – a vipera a mérges kígyó, aminek három alfaját különböztetik meg:
Milka Zsolt szerint nagyobb az esélye annak, hogy a vipera hamarabb meglát, pontosabban – a lépéseink keltette rezgések alapján – megérez bennünket, mint ahogy mi észrevennék, és továbbáll, ugyanis a vipera nem támad emberre. „Ha mégis megmar, az általában egy véletlen találkozás eredménye. Mondjuk reggel, amikor még nincs eléggé felmelegedve ahhoz, hogy gyorsan elinaljon, vagy nem vett észre, és véletlenül rálépünk, vagy közvetlenül mellé lépünk, akkor veszélyben érzi magát és harap” – vázolta a lehetséges esetet.
Hogy ezt elkerüljük, ajánlatos nem elhagyni a kitaposott túraösvényeket, nézzünk a lábunk elé, vizsgáljuk meg a terepet, mielőtt leülünk a fűbe vagy egy sziklára, és a megelőzéshez hasznos lehet a megfelelő ruházat: túracipő vagy túrabakancs, hosszú szárú nadrág vagy lábszárvédő.
Ha meglátjuk az állatot, ajánlatos széles ívben elkerülni, de figyeljünk, hogy közben nehogy másik kígyóra lépjünk, mert ahol egy sütkérezik, lehet, hogy több is van. Ha pedig megmart a vipera, a legfontosabb, hogy ne essünk pánikba, a sérült testrészt helyezzük nyugalmi állapotba. „A romániai mérges kígyók, a viperák mérge alapvetően nem halálos. Terjengenek hírek halálesetekről is, de azért ennél bonyolultabb a méreganyag működése.
Persze, nem mindegy, hogy egy ötéves kislányról vagy egy 120 kilós díjbirkózóról van szó. Néhány éve beszéltem a hátszegi kórház sürgősségi osztályának az akkori főápolójával, mert a Retyezátban elég sok viperamarás történik, és a sérülteket oda viszik, s ő állította: aki Romániában meghalt viperamarás következtében, tulajdonképpen nem a méregtől halt meg, hanem a szervezete anafilaxiás sokkos reakciót váltott ki a viperaméregben lévő fehérjékre. Ugyanúgy, mint ahogy egy darázs- vagy méhcsípésbe is bele lehet halni, ha allergiás rá az illető” – oszlatta el a tévhiteket Milka Zsolt.
A mentős-túravezető szerint kígyómarás után a legfontosabb, hogy a sérültet megnyugtassuk, és ne üldözzük a viperát, mert azzal nagyobb veszélybe sodorhatjuk magunkat. „Tudom, nagyon nehéz valakit megnyugtatni ilyenkor, de minél magasabb a pulzusa, annál gyorsabb a vérkeringése, és könnyebben szétterjed a méreganyag a testében. Végtagmarásra a mostani protokoll is ajánlja a gumifáslis kötést, de ne legyen túl szoros, az artériás keringést ne állítsuk el, tehát ne érszorítóként használjuk, inkább a vénás visszakeringést lassítsuk valamilyen szinten. Az ujjunk férjen be a kötés alá” – tudtuk meg a legsürgősebb teendőket. Felhívta a figyelmet, hogy az új eljárás szerint nem ajánlatos a seb kiszívása, nyomkodása, ezért a túraboltokban kapható vákuumos fecskendővel (extractorral) se próbáljuk kiszívni a mérget a sebből, az legfeljebb a trópusi, erősebb mérget termelő kígyók marása után használható.
mert ezzel is időt nyernek, amíg a hegyimentők odaérnek – de semmiképp se a saját lábán járjon a sebesült! Ha van az elsősegélycsomagban allergia elleni szer, például Aerius, azt beveheti, de Milka Zsolt szerint az ellátás első fázisában a gyógyszerek nem jelentenek kulcsszerepet.
Antiviperin nevű ellenanyagot a sürgősségi osztályokon tartanak, de a szabadkereskedelemben nem kapható: egyrészt drága, másrészt csak hűtve tárolható, ezért sem a hegyimentőknél, sem a mentőautókban nincs.
Túravezetőként és mentősként sem találkozott még viperamarásos esettel, viszont viperát látott már Milka Zsolt: a Fogarasi-havasokon kívül a Bánsági-hegyekben, Herkulesfürdő környékén, a Néra és a Kárás völgyében, sőt a Zaránd-hegységben is. Hozzátette, hogy a kígyóméreg lassan és nagy energiabefektetéssel fejlődik ki, ezért az állat számára roppant értékes anyag, amit az áldozatai elejtéséhez fejleszt ki, ezért „nem pazarolja”. „Az idősebb példányok figyelmeztetésként marnak, de nem minden esetben fecskendeznek ki mérget. Jellemzően a fiatal egyedek harapnak gyakrabban, és az egész méreganyagot belefecskendezik az áldozatba, mert nem tudják még úgyszólván rutinosan kezelni ezt a helyzetet” – magyarázta a túravezető, aki szerint semmi esetre se mondjuk le egy túráról a kígyóktól való félelmünkben, inkább legyünk elővigyázatosak.
A Retyezát Nemzeti Park működtetői arra hívták fel a figyelmet, hogy a veszélyes viperák csak szélsőséges helyzetekben támadnak, amikor rájuk lépünk és nem tartjuk tiszteletben a biztonsági távolságot –
„A Retyezát Nemzeti Parkban mi látogatók vagyunk és tisztelnünk kell a terület állandó lakóit! Az oktatás kulcsfontosságú szerepet játszik az indokolatlan félelmek eloszlatásában és a kígyók ökoszisztémában betöltött szerepének tiszteletben tartásában” – olvasható a Hunyad megyében, a Déli-Kárpátokban található Retyezát Nemzeti Park vezetőségének a Facebookon közzétett felhívásában. Mint az 1935-ben kialakított nemzeti park szakemberei kifejtik, a Romániában élő kígyók között számos, emberre veszélytelen faj található, és valójában a természetes környezet egészségének mutatói.
A viperamarás klinikai tünetei több tényezőtől függenek: a befecskendezett méreg mennyiségétől, a harapás helyétől és az áldozat egészségi állapotától
Fotó: Claudia Danau/Retyezát Nemzeti Park/Facebook
„Védelmük a biológiai sokféleség és az ország természeti örökségének védelmét jelenti. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kígyók védelme nem jelenti a kockázatok figyelmen kívül hagyását.
ezért azt javasoljuk, hogy mindenki tartson távolságot a kígyóktól, mint bármely más vadállattól, amellyel védett területeken, a mezőn vagy akár a lakóterület közelében találkozhatunk” – szerepel a felhívásban.
A Salvamont hegyimentő-szolgálat is felhívta a figyelmet a viperaveszélyre. „Ha olyan területen tartózkodunk, ahol kígyók élnek, viseljünk a lábunkat fedő ruházatot. Ne lépjünk rá a kígyóra, ne üljünk le a földre, ne mozdítsunk meg kődarabokat. Ha kígyót veszünk észre, kerüljük ki, anélkül, hogy provokálnánk.
Romániában az egyetlen mérges kígyófaj a vipera, amely egyenetlenül elterjedt az ország egész területén, megtalálható a Kárpátokban, 2000 méter feletti magasságban is. A szakértők szerint a viperaharapás klinikai tünetei több tényezőtől függnek: a befecskendezett méreg mennyiségétől, a harapás helyétől és az áldozat egészségi állapotától.
amelyek ritkán halállal végződnek, főként gyermekeknél (a testsúlyhoz viszonyított nagyobb méregadag miatt) és időseknél. A viperaharapás tünetei és jelei lehetnek helyiek és általánosak. Helyiek: harapásnyomok, helyi ödéma (duzzanat), vérzéses hólyagok. Általános tünetek: láz, izzadás, hányinger, hányás, hasi fájdalom, hasmenés, ájulás, légzési nehézség, mellkasi fájdalom, görcsök, kóma, egyéb neurológiai tünetek, vérnyomáscsökkenés.
Kiszámíthatatlan, hogy hol bukkanhat elő a vipera, azonban csak akkor támad, ha veszélyt érez
Fotó: Claudia Danau/Retyezát Nemzeti Park/Facebook
Megesik, hogy nyest, macska, vagy éppen kígyó bizonyul egy gépkocsi „hívatlan vendégének”, az állatok bizony kárt is okozhatnak az autóban – hívta fel a figyelmet a közösségi oldalon a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).
Nyílt levélben fordult Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei főapát az őt a rendházból kilakoltatni akaró városi önkormányzat fejéhez, Florin Birta polgármesterhez, miután az elöljáró levélben javasolt találkozót.
Marosvásárhelyen kezdte meg erdélyi látogatását Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki pénteken többek között felkereste a Teleki Tékát és megkoszorúzta a Bolyaiak és Sütő András sírját.
Augusztus elsején, pénteken megkezdte lelkészi szolgálatát Csíksomlyón Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány és az erdélyi gyermekotthon-hálózat alapítója. Böjte Csaba Tusnádfürdőről kerékpárral tette meg az utat Csíksomlyóig.
Halálos közlekedési baleset történt péntek délután Arad megyében, a megyeszékhelyhez közeli Zimándköz határában. A balesetben egy magyarországi kamionos és egy aradi nő volt érintett, utóbbi életét vesztette.
Egyre nagyobb területet hálóz be Romániában az e-SIGUR közúti ellenőrző- és bírságolórendszer, amely egyelőre mobil sebességmérők révén „szedi áldozatait”, viszont hamarosan több száz fix traffipaxot is kihelyeznek országszerte.
Kitiltották a Magyar Nemzet képviselőit a Tisza Párt erdélyi szervezetének nagyadorjáni táborából, miután megjelent a budapesti lap online felületén a pénteki megnyitóról írt tudósítás.
A békésen alvó, majd a hirtelen telefoncsörgésre felriadó, ettől még kissé öntudatlan nyugdíjas korosztályú személyeket vették „célkeresztbe” a csalók.
A hegyimentő-szolgálat egy „rendkívül fontos” szervezet, amellyel a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya szorosan együttműködik, de a finanszírozása nem a központi hatóságok hatáskörébe tartozik – közölte Raed Arafat, a DSU vezetője.
Újraindult a forgalom a korszerűsített vasútvonalon Nagyvárad és a magyar határ között – közölte a Román Vasúttársaság (CFR) pénteken.
Túrázást és vadászatot kedvelő önkénteseket toborozna a rendőrség a Maros megyei Mezőméhesen elkövetett gyilkosság szökésben levő gyanúsítottjának kézre kerítésére – közölte az Europol rendőrszakszervezet Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!