Kerüljük a kígyókkal való találkozást, de a vipera marása alapvetően nem halálos

vipera

Romániában az egyetlen mérges kígyófaj a vipera, amely egyenetlenül elterjedt az ország egész területén, megtalálható a Kárpátokban, 2000 méter feletti magasságban is

Fotó: Claudia Danau/Retyezát Nemzeti Park/Facebook

Az időjárás tavasziasra, nyáriasra fordulásával nemcsak az emberek merészkednek ki a természetbe, hanem a hüllők – köztük a mérges kígyók is – előbújnak. A hegyi- és barlangimentő-szolgálatok, nemzeti parkok munkatársai azt tanácsolják a túrázóknak, hogy a természetjárás során körültekintők legyenek. Milka Zsolt aradi mentőápoló, túravezető szerint az enyhe telek miatt egyre nagyobb területen találkozhatunk már a hidegvérűekkel, de a Krónikának adott nyilatkozatában kifejtette: a romániai mérges kígyók, a viperák marása nagyon ritka esetben halálos, ezért semmi esetre se mondjunk le egy túráról a kígyóktól való félelmünkben, inkább legyünk elővigyázatosak. A szakemberek azt is közlik, mi a teendő viperamarás esetén.

Pataky Lehel Zsolt

Kiss Judit

2025. május 01., 09:082025. május 01., 09:08

2025. április 30., 23:072025. április 30., 23:07

A száraz, napsütötte helyeket, sziklás permeket vagy bozótos domboldalakat kedvelik a kígyók, ugyanakkor az utóbbi évek enyhe telei miatt ott is megjelenik a vipera, ahol korábban nem volt jellemző.

„Nem tudom, hogy nagyobb-e az egyedszám, de tény, hogy egyre kiterjedtebb az előfordulási területük.

Például a szakkönyvek nem írják, hogy 2000 méter felett lenne vipera, de néhány évvel ezelőtt a Fogarasi-havasokban 2300 méteren fotóztam egyet” – mesélte a Krónikának Milka Zsolt aradi mentőápoló, magashegyi túravezető, a temesvári székhelyű Bánsági Kárpát Egyesület (BKE) korábbi elnöke.

vipera Galéria

Milka Zsolt aradi mentős és túravezető szerint a viperaméreg alapvetően nem halálos

Fotó: Milka Zsolt személyes archívuma

A mentőshivatás előtt földrajztanárként dolgozó Milka Zsolt a szerzője az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) gondozásában megjelent Elsősegélynyújtási alapismeretek túravezetők számára című kézikönyvnek, amelyben egy fejezetet szentelt a kígyómarásos eseteknek, s mivel beleásta magát a témában, hiteles forrásként mondta: Romániában – s általában a Kárpát-medencében – a vipera a mérges kígyó, aminek három alfaját különböztetik meg:

  • a rákosi viperát, amely inkább Magyarországon fordul elő, Romániában legfeljebb csak a nyugati határszélen, az alföldön láttak egy-két példányt;
  • a keresztes viperát, ami a legelterjedtebb;
  • a Bánság déli részén, Herkulesfürdő környékén, illetve Dobrudzsában a homoki viperát, amit szarvasviperának is neveznek.

Méretüket tekintve a rákosi vipera a legkisebb, és a mérgének a toxicitása is a legalacsonyabb; a keresztes viperáé magasabb, a szarvasviperáé pedig a legerősebb, és a három közül utóbbi a legfejlettebb faj – tette hozzá a mentőápoló.

Milka Zsolt szerint nagyobb az esélye annak, hogy a vipera hamarabb meglát, pontosabban – a lépéseink keltette rezgések alapján – megérez bennünket, mint ahogy mi észrevennék, és továbbáll, ugyanis a vipera nem támad emberre. „Ha mégis megmar, az általában egy véletlen találkozás eredménye. Mondjuk reggel, amikor még nincs eléggé felmelegedve ahhoz, hogy gyorsan elinaljon, vagy nem vett észre, és véletlenül rálépünk, vagy közvetlenül mellé lépünk, akkor veszélyben érzi magát és harap” – vázolta a lehetséges esetet.

Vipera az erdőben: járt utat a járatlanért...

Hogy ezt elkerüljük, ajánlatos nem elhagyni a kitaposott túraösvényeket, nézzünk a lábunk elé, vizsgáljuk meg a terepet, mielőtt leülünk a fűbe vagy egy sziklára, és a megelőzéshez hasznos lehet a megfelelő ruházat: túracipő vagy túrabakancs, hosszú szárú nadrág vagy lábszárvédő.

Idézet
Mondhatnám, hogy csapjunk zajt, de hogy néz ki, hogy a természetjáró nagy ricsajjal halad az erdőben azért, hogy elriassza a viperát?” – morfondírozott Milka Zsolt.

Ha meglátjuk az állatot, ajánlatos széles ívben elkerülni, de figyeljünk, hogy közben nehogy másik kígyóra lépjünk, mert ahol egy sütkérezik, lehet, hogy több is van. Ha pedig megmart a vipera, a legfontosabb, hogy ne essünk pánikba, a sérült testrészt helyezzük nyugalmi állapotba. „A romániai mérges kígyók, a viperák mérge alapvetően nem halálos. Terjengenek hírek halálesetekről is, de azért ennél bonyolultabb a méreganyag működése.

Idézet
Ezek a kígyók néhány dekás, maximum egykilós kisemlősök elejtésére specializálták magukat, a mérgüket is arra fejlesztették ki, nem pedig arra, hogy egy felnőtt ember meghaljon tőle.

Persze, nem mindegy, hogy egy ötéves kislányról vagy egy 120 kilós díjbirkózóról van szó. Néhány éve beszéltem a hátszegi kórház sürgősségi osztályának az akkori főápolójával, mert a Retyezátban elég sok viperamarás történik, és a sérülteket oda viszik, s ő állította: aki Romániában meghalt viperamarás következtében, tulajdonképpen nem a méregtől halt meg, hanem a szervezete anafilaxiás sokkos reakciót váltott ki a viperaméregben lévő fehérjékre. Ugyanúgy, mint ahogy egy darázs- vagy méhcsípésbe is bele lehet halni, ha allergiás rá az illető” – oszlatta el a tévhiteket Milka Zsolt.

Viperamarás esetén a sérült megnyugtatása elsődleges

A mentős-túravezető szerint kígyómarás után a legfontosabb, hogy a sérültet megnyugtassuk, és ne üldözzük a viperát, mert azzal nagyobb veszélybe sodorhatjuk magunkat. „Tudom, nagyon nehéz valakit megnyugtatni ilyenkor, de minél magasabb a pulzusa, annál gyorsabb a vérkeringése, és könnyebben szétterjed a méreganyag a testében. Végtagmarásra a mostani protokoll is ajánlja a gumifáslis kötést, de ne legyen túl szoros, az artériás keringést ne állítsuk el, tehát ne érszorítóként használjuk, inkább a vénás visszakeringést lassítsuk valamilyen szinten. Az ujjunk férjen be a kötés alá” – tudtuk meg a legsürgősebb teendőket. Felhívta a figyelmet, hogy az új eljárás szerint nem ajánlatos a seb kiszívása, nyomkodása, ezért a túraboltokban kapható vákuumos fecskendővel (extractorral) se próbáljuk kiszívni a mérget a sebből, az legfeljebb a trópusi, erősebb mérget termelő kígyók marása után használható.

Ajánlatos még a hideg vizes borogatás is, de a szakszerű ellátás érdekében hívni kell a hegyimentőket, illetve, ha népesebb a társaság, és nem túl veszélyes a terep, le kell hozni a hegyről a sérültet,

mert ezzel is időt nyernek, amíg a hegyimentők odaérnek – de semmiképp se a saját lábán járjon a sebesült! Ha van az elsősegélycsomagban allergia elleni szer, például Aerius, azt beveheti, de Milka Zsolt szerint az ellátás első fázisában a gyógyszerek nem jelentenek kulcsszerepet.

Antiviperin nevű ellenanyagot a sürgősségi osztályokon tartanak, de a szabadkereskedelemben nem kapható: egyrészt drága, másrészt csak hűtve tárolható, ezért sem a hegyimentőknél, sem a mentőautókban nincs.

Idézet
Néha a kórházban is csak késleltetve adják be, mert inkább megvárják a szervezet reagálását a marásra, nehogy az ellenanyag váltson ki anafilaxiás sokkot” – tette hozzá Milka Zsolt.

Túravezetőként és mentősként sem találkozott még viperamarásos esettel, viszont viperát látott már Milka Zsolt: a Fogarasi-havasokon kívül a Bánsági-hegyekben, Herkulesfürdő környékén, a Néra és a Kárás völgyében, sőt a Zaránd-hegységben is. Hozzátette, hogy a kígyóméreg lassan és nagy energiabefektetéssel fejlődik ki, ezért az állat számára roppant értékes anyag, amit az áldozatai elejtéséhez fejleszt ki, ezért „nem pazarolja”. „Az idősebb példányok figyelmeztetésként marnak, de nem minden esetben fecskendeznek ki mérget. Jellemzően a fiatal egyedek harapnak gyakrabban, és az egész méreganyagot belefecskendezik az áldozatba, mert nem tudják még úgyszólván rutinosan kezelni ezt a helyzetet” – magyarázta a túravezető, aki szerint semmi esetre se mondjuk le egy túráról a kígyóktól való félelmünkben, inkább legyünk elővigyázatosak.

A nemzeti parkok működtetői is óvatosságra intenek

A Retyezát Nemzeti Park működtetői arra hívták fel a figyelmet, hogy a veszélyes viperák csak szélsőséges helyzetekben támadnak, amikor rájuk lépünk és nem tartjuk tiszteletben a biztonsági távolságot –

például rájuk tesszük a kezünket, lábunkat, megütjük vagy provokáljuk őket.

„A Retyezát Nemzeti Parkban mi látogatók vagyunk és tisztelnünk kell a terület állandó lakóit! Az oktatás kulcsfontosságú szerepet játszik az indokolatlan félelmek eloszlatásában és a kígyók ökoszisztémában betöltött szerepének tiszteletben tartásában” – olvasható a Hunyad megyében, a Déli-Kárpátokban található Retyezát Nemzeti Park vezetőségének a Facebookon közzétett felhívásában. Mint az 1935-ben kialakított nemzeti park szakemberei kifejtik, a Romániában élő kígyók között számos, emberre veszélytelen faj található, és valójában a természetes környezet egészségének mutatói.

vipera Galéria

A viperamarás klinikai tünetei több tényezőtől függenek: a befecskendezett méreg mennyiségétől, a harapás helyétől és az áldozat egészségi állapotától

Fotó: Claudia Danau/Retyezát Nemzeti Park/Facebook

„Védelmük a biológiai sokféleség és az ország természeti örökségének védelmét jelenti. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kígyók védelme nem jelenti a kockázatok figyelmen kívül hagyását.

A nem mérgező és a mérgező fajok is haraphatnak (minden fajnak megvan a saját védekezési rendszere), ha veszélyben érzik magukat,

ezért azt javasoljuk, hogy mindenki tartson távolságot a kígyóktól, mint bármely más vadállattól, amellyel védett területeken, a mezőn vagy akár a lakóterület közelében találkozhatunk” – szerepel a felhívásban.

A Salvamont hegyimentő-szolgálat is felhívta a figyelmet a viperaveszélyre. „Ha olyan területen tartózkodunk, ahol kígyók élnek, viseljünk a lábunkat fedő ruházatot. Ne lépjünk rá a kígyóra, ne üljünk le a földre, ne mozdítsunk meg kődarabokat. Ha kígyót veszünk észre, kerüljük ki, anélkül, hogy provokálnánk.

Ha nagyon közel van, maradjunk mozdulatlanok, mert az állat általában magától távozik” – közölte a Salvamont.

Romániában az egyetlen mérges kígyófaj a vipera, amely egyenetlenül elterjedt az ország egész területén, megtalálható a Kárpátokban, 2000 méter feletti magasságban is. A szakértők szerint a viperaharapás klinikai tünetei több tényezőtől függnek: a befecskendezett méreg mennyiségétől, a harapás helyétől és az áldozat egészségi állapotától.

A méreg helyi és az egész szervezetet érintő tüneteket is okozhat,

amelyek ritkán halállal végződnek, főként gyermekeknél (a testsúlyhoz viszonyított nagyobb méregadag miatt) és időseknél. A viperaharapás tünetei és jelei lehetnek helyiek és általánosak. Helyiek: harapásnyomok, helyi ödéma (duzzanat), vérzéses hólyagok. Általános tünetek: láz, izzadás, hányinger, hányás, hasi fájdalom, hasmenés, ájulás, légzési nehézség, mellkasi fájdalom, görcsök, kóma, egyéb neurológiai tünetek, vérnyomáscsökkenés.

Ha valakit vipera mart meg, azonnal hívja a 112-es sürgősségi számot.

Mi a teendő, ha valakit megmar a vipera?

  • Nyugodt testhelyzetbe kell hozni a beteget, elkerülni a felesleges mozgatást; a beteget hátra kell fektetni (vagy oldalra, ha eszméletlen), biztonságos helyre, ahol nem érheti újabb kígyótámadás;
  • Hívja a 112-es egységes segélyhívó számot vagy a Salvamont hegyimentő-szolgálatot, hogy közölje az áldozat állapotát és tartózkodási helyét (esetleg GPS-koordináták);
  • A sebet tisztítsa meg oxigénes vízzel vagy tiszta vízzel;
  • Vegye le a gyűrűket, karkötőket vagy hasonló tárgyakat a megharapott végtagtól, mert ödéma esetén ezek eltávolítása nagyon nehéz lesz, és szorítóként hatnak;
  • A kígyómarás helyének közelében rugalmas kötést kell feltenni, hogy lassítsa a méreg terjedését a nyirokcsomókban. A rugalmas kötést csak a kórházban szabad eltávolítani. A kötést nem szabad túl szorosan felhelyezni, hogy ne akadályozza az artériás vérkeringést, hanem úgy, hogy „egy ujj beférjen a kötés alá”.
vipera Galéria

Kiszámíthatatlan, hogy hol bukkanhat elő a vipera, azonban csak akkor támad, ha veszélyt érez

Fotó: Claudia Danau/Retyezát Nemzeti Park/Facebook

Mit NE tegyünk a viperamarás esetén?

  • A marás helyén NE végezzen bemetszést
  • NE nyomkodja a sebet
  • NE alkalmazzon jeget vagy érszorítót
  • NE próbálja meg befogni a kígyót
  • NE alkalmazzon méregelszívó eljárásokat.

korábban írtuk

Siklókígyó, macska és nyest is elrejtőzhet a gépkocsiban, a rendőrség tanácsokat ad hasonló esetekre
Siklókígyó, macska és nyest is elrejtőzhet a gépkocsiban, a rendőrség tanácsokat ad hasonló esetekre

Megesik, hogy nyest, macska, vagy éppen kígyó bizonyul egy gépkocsi „hívatlan vendégének”, az állatok bizony kárt is okozhatnak az autóban – hívta fel a figyelmet a közösségi oldalon a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 20., péntek

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben

Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben
2025. június 20., péntek

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása

A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása
2025. június 20., péntek

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon

Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon
2025. június 20., péntek

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján

Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján
2025. június 20., péntek

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán

Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán
2025. június 20., péntek

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány

A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány
2025. június 20., péntek

Hamarosan igényelhetik a parajdi idegenforgalmi cégek a de minimis támogatást

A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.

Hamarosan igényelhetik a parajdi idegenforgalmi cégek a de minimis támogatást
2025. június 20., péntek

Medve támadt egy emberre a Székelyföldön, az áldozat megsebesült

A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.

Medve támadt egy emberre a Székelyföldön, az áldozat megsebesült
2025. június 19., csütörtök

Csángó származású író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat

Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Csángó származású író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat
2025. június 19., csütörtök

Új falképeket találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során

Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.

Új falképeket találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során