2012. március 08., 09:122012. március 08., 09:12
Csupán egy év telt el azóta, hogy Kelemen Hunor hangsúlyozta, az erdélyi magyarság számára a közeljövő az önrendelkezésről, a régiókról, az autonómiáról szól, és a magyarságnak ma ugyanúgy össze kell fognia, mint az 1848-as forradalom és szabadságharc idején.
Tőkés László azt hangoztatta, hogy a 12. pont a beteljesülés útjára lépett, hiszen az Európai Unió ernyője alatt megvalósulóban a magyar unió, míg Semjén Zsolt fontosnak tartotta kiemelni, hogy lehetnek személyes ütközéseink, különböző felfogásaink, de a nemzet szolgálatában, a nemzet iránti hűségben nem lehet különbség köztünk.
A 2011-es megemlékezéseket beharangozó írásokban még annak volt kiemelt hírértéke, ha egyes helyeken külön ünnepet hirdetett az RMDSZ és az EMNT, ma azonban éppen fordítva állnak a dolgok. A meg nem szűnő acsarkodás egyik legmelegebb fészke Nagyvárad, ahol – a két oldal csúcsvezetésének akkori, belátó magatartása ellenére – tavaly is megkeményítették nyakukat az egymással szüntelenül hadakozó felek, és ez a váradiak egy csoportjából azt váltotta ki, hogy közösségi oldalakon szerveződve szólítottak fel mindenkit a politikai színezetű megemlékezések bojkottálására.
A partiumi város ma is az elkerülhetetlen, de sokszor ízléstelenül öncélú hadviselés egyik fontos csatatere, csakhogy már az RMDSZ-főtitkári irodából is ki lett adva az ukáz: nincs közösködés az EMNP-vel. Ugyanis Kovács Péter szerint a néppárt semmi pluszt nem tud hozzátenni egy ilyen rendezvény megszervezéséhez, ráadásul példálózásában nem riadt vissza attól sem, hogy szégyenteljesnek nevezze a 2009 decemberében neves rendszerváltó politikusok részvételével megrendezett temesvári forradalmi emlékhetet.
Így változik a politikai diskurzus: öszszefogás, unió, szolgálat, 1848 – üres szavak ezek, ha választási évben kellene közösen kimondani őket. Nem mintha tavaly mindenki elhitte volna, de az a néhány naiv polgár, akit akkor megérintettek a bátorító szavak, idén talán inkább megtartja magának a szavazatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok