2012. április 17., 09:172012. április 17., 09:17
A Szociálliberális Unió (USL) ma azért készül bizalmatlansági indítványt benyújtani, mert a kormány rendelettel hozta létre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tanulmányi vonalát. A lépését az egyetemi autonómia megsértése miatti aggodalommal palástolni igyekvő ellenzék persze senkit nem téveszt meg: az indítvány célja a meglévő és az USL pártjai által az elmúlt hónapokban egyre magasabbra korbácsolt magyarellenes érzelmek kihasználása.
A román kormánypártok ezért szorult helyzetbe kerültek, mivel magyarbérencként tűnhetnek fel. Más kérdés viszont, milyen imázst alakít ki Romániáról külföldön – elsősorban az Európai Unió többi tagállamában, illetve a közösség brüsszeli vezetésében – a bizalmatlansági indítvány. Hiszen az, hogy egy párt azért akarjon kormányt buktatni, mert az kedvezni akar egy kisebbségnek, rendszerint abban a kontextusban szerepel a világ híradásaiban, hogy olyan, szélsőséges, kirekesztő és sovén alakulatról van szó, amelytől a kulturált politikai pártok a lehető legvehemensebben elhatárolódnak.
Nem tudni, felmérte-e a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt, hogy lépésükkel – amellyel ráadásul egy olyan kormányintézkedést támadnak, amelynek célja egy hatályos, de a MOGYE magyarellenes vezetése által nem alkalmazott jogszabály gyakorlatba ültetése – olyan európai pártokkal helyezkednek egy platformra, amelyek érdemi politikai és gazdasági programot nemigen szoktak megfogalmazni, viszont a társadalom minden meglévő problémájáért a más nemzetiségű polgárokat teszik felelőssé, legyenek azok őshonos nemzeti közösség tagjai vagy bevándorlók.
Így nem jobbak, mint a holland Szabadságpárt vagy akár Anders Behring Breivik, a norvég ámokfutó. De ha ezt nem mérték föl, akkor legfőbb ideje, hogy mások – például az érintett egyetem magyar vezetői, a romániai magyar politikai pártok és egyéb szervezetek – minden lehetséges fórumon a világ tudomására hozzák: Romániában a magát baloldalinak és liberálisnak mondó oldal pártjai sovén, szélsőséges, kirekesztő eszméket képviselnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok