2011. április 27., 09:302011. április 27., 09:30
A Gyergyói-medence megannyi településén a fa a felemelkedés, a kitörés vagy esetleg csak a megélhetés forrása; a működő vállalkozások jelentős hányada fakitermeléssel, fafeldolgozással foglalkozik. És mert az erdőt nem lehet páncélszekrénybe zárni, megannyi konfliktus forrása, hogy ki kinek az erdőjét vágta ki jogtalanul, hogy ki kit károsított meg, és mennyivel. Az elmúlt évek során a Krónika több alfalvi és csomafalvi fakitermeléssel, falopással kapcsolatos konfliktusról tudósított, és Garda Dezső egykori parlamenti képviselő falopások elleni szélmalomharcát is nyomon követte.
Valamennyi eset felszínre hozta, hogy a Gyergyói-medencében sokan tudnak a törvénytelen ügyletekről, de hallgatnak. Hallgatnak, mert rettegnek a tilosban járó kiskirályoktól; vagy esetleg azért félnek, mert ők maguk is tilosban jártak valamikor, és emiatt zsarolhatók. Az is kiderült, hogy a kisemberek számára a hatóságok sem nyújtanak védelmet, biztonságot. Amint egy korábbi csomafalvi riportunk felfedte, a helyi rendőröknek is bőven volt a faügyletekkel kapcsolatos rejtegetnivalójuk. A lenyelt sérelmek miatti feszültségek pedig csak gyűlnek-gyűlnek, és amikor a felszínre törnek, rég túl vannak azon a szinten, amikor még könynyen lehetett volna kezelni ezeket.
A feszültség nem vendégcsalogató. Ezt azért is érdemes tudatosítani, mert a turizmus lehetne a Székelyföld és a Gyergyói-medence másik kitörési pontja. Márpedig a vendég nem szívesen utazik a kikapcsolódás vágyában olyan vidékre, amelyet véres leszámolások jellemeznek. Csala Zsolt életét senki nem adhatja vissza. Halála csak akkor nyerhetne valamiféle értelmet, ha határvonalat jelölne ki. Ha a hatóságok gyorsan kézre kerítenék az elkövetőt, és példásan lecsapna rá a törvény szigora. Ha a térség lakói számára azt üzenné: így tovább nem mehet. Ha mindenkiben a tisztázásnak, a dolgok nyílt kibeszélésének, törvényes rendezésének az igényét erősítené.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!