2012. március 16., 10:022012. március 16., 10:02
Az ügy nagy riadalmat keltett, mivel a faluban még senki sem találkozott magyarral. Igaz, az öreg Mitică bá megjegyezte, hogy fiatalkorában a katonaságnál látott egyet, de gyorsan leintették, mert egyrészt már leltári száma is van a kocsmában, másrészt meg nemrég azzal híresztelte tele a falut, hogy hajnalban, amikor hazafelé támolygott az ivóból, egy fényességes égi jármű szállt le előtte a földúton, amiből egy zöldes színű, csápos lény társaságában Barack Obama és Dan Diaconescu szállt ki, és megkérdezték tőle, merre van a legközelebbi amerikai katonai támaszpont.
A falubeliek elkezdték hát keresni a magyarokat, bár senki sem tudta, hogyan néznek ki. A lényeg, hogy lenniük kell: a tavalyi népszámlálási adatok feketén-fehéren kimutatták, hogy a településen pontosan 74 él belőlük. A bukaresti bulvárhírtévék tudósításai alapján valahogy úgy nézhetnek ki, mint a sátán, csak amellett, hogy patájuk van meg szarvuk, nem átallnak az édes, román szent hazában magyar egyetemet követelni maguknak. Úgyhogy gyorsan meg kell találni őket, mert jól néznének ki, ha a faluban a magyarok egyszer csak egyetemet kezdenének követelni, amikor az iskola rendbetételére sincs pénz. Aztán végül abbahagyhatták a magyarok keresését, mivel kiderült, hogy nincsenek is.
A népszámlálóbiztos ugyanis az összesítéskor összecserélt két kódot, ami azt eredményezte, hogy néhány cigányból hivatalosan magyar lett. Ami bárkivel megtörténhet, elvégre a biztos ezernyi más gondja mellett, másodállásban vállalta el a nép számlálását, így örüljünk, hogy csak magyarokat költöztetett Dél-Romániába. Hiszen felbukkanhatott volna néhány tucat kun, besenyő, sőt egy különösen nehéz nap után akár asszírok vagy babilóniaiak is megjelenhettek volna a falu lakosai között, aztán a helybéliek törhették volna a fejüket, hogy most akkor meg kell tanulniuk Hammurábi törvényeit, vagy sem, ha nem akarják, hogy kikössék vagy megkorbácsolják őket.
Amúgy ha már fölmerült a Dél-Romániában megjelent álmagyarok ügye, talán tanulságos lenne azt is kideríteni, hogy például az erdélyi és partiumi településeken hány oltyán vagy moldvai él. Igaz, egyrészt a fenti példa alapján a fene sem bízik már a népszámlálás eredményeiben, másrészt meg az ilyesmit jobb nem firtatni. Még a végén kiderül, hogy itt sem ők az utólag felbukkant jövevények, hanem – akárcsak Crângun – a magyarok.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.