A PNL-vezér azt mondta, a nemzeti liberálisoknak a románok hagyományos értékeit kell támogatniuk, így a családot és az egyházat. Orban szerint a pártnak közelebb kellene kerülnie a román falvak népéhez. Bírálta a koalíciós partnert, a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR), amelynek képviselői „olyanok, mintha nem is ebben az országban születtek volna”, s akiket sosem látott Bibliára esküdni vagy keresztet vetni. A volt kormányfő ezzel a retorikával a PNL kisvárosi, vidéki tagságát célozta meg, akik küldöttjeik révén még befolyásolhatják a kongresszusi elnökválasztás kimenetelét.

De nem csak Orban mögött sorakozik fel olyan csoportosulás, amely szembemegy a párt hivatalos, a brüsszeli fősodort kritikátlanul követő irányvonalával. Cristian Pîrvulescu román politológus korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a PNL-en belül megerősödött az „evangélista, pünkösdista, újprotestáns lobbi”, s ez a tábor Cîțut támogatja. A liberális nézeteiről ismert elemző egyenesen egy trumpista, illiberális vonalat vélt felfedezni a pártelnökségre törő kormányfő mögött. A PNL főtitkárát, Robert Sighiartăut nevezte az általa tumpistának tartott irány egyik legismertebb képviselőjének. A politológus csalódottan, s egyfajta rémisztőnek szánt példaként említette meg, hogy Sighiartău néhányszor azt mondta, az LMBTQ-kérdés nincs napirenden a pártban.

Erősítheti a konzervatív értékek képviseletének legalább üzeneti szintű felvállalását a román politikusok részéről az a nemrég közölt felmérés is, miszerint a vallási értékeket, a hagyományos családot támogató nacionalista politikai erőre szavazna a romániaiak majdnem hatvan százaléka. Némileg meglepő, hogy a megkérdezettek hetven százalékának támogatását veszítené el az illető párt, ha a nemzeti kisebbségek jogainak korlátozását kezdeményezné. A megkérdezettek hatvanöt százaléka volt azon a véleményen, hogy Romániának meg kell védenie nemzeti érdekeit, ha azok nincsenek összhangban az európai uniós szabályokkal, de ugyanilyen magas az uniós tagság fontossága mellett elkötelezettek aránya is.

A romániai politikum ideológiákhoz való „rugalmas”, ad-hoc jellegű hozzáállása már-már legendássá vált az elmúlt harminc évben. Éppen ezért a helyén kell kezelni a mostani üzeneteket. Arra ugyanakkor egyre több jel utal, hogy van igény Romániában egy olyan klasszikus konzervatív pártra, amely jobbra áll az ultraliberális irányba elmozduló USR-től, de mentes a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szélsőséges cirkuszpolitizálásától. A jobbra jelzést észleljük, a kérdés már csak az, merre térül valójában a csupán kiszámíthatatlanságában kiszámítható román politikai elit, s ezen belül a fő kormánypárt.