Vlagyimir Putyin súlyos válaszcsapással fenyegette meg Ukrajnát, ha atomfegyverre tesz szert
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni, ha Ukrajnának nukleáris fegyvere lesz – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin csütörtökön Kazahsztán fővárosában. Az Európai Parlamentben elfogadott állásfoglalás ugyanakkor Ukrajna katonai támogatására szólította fel a tagállamokat.
2024. november 28., 19:492024. november 28., 19:49
2024. november 28., 19:562024. november 28., 19:56
A kazahsztáni állami látogatását és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) csúcstalálkozóját követő csütörtöki sajtótájékoztatóján Vlagyimir Putyin Asztanában kijelentette:
,,Ha az az ország, amellyel lényegében most harci cselekményeket folytatunk, atomhatalommá válik, mit tegyünk? Ebben az esetben
Ezt nem fogjuk megengedni. Minden lépésüket figyelni fogjuk” – mondta az orosz államfő újságíróknak.
Hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg minden ellene irányuló agresszióra válaszolni fog, és minden célra megvan a megfelelő eszköze.
Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyen Ukrajna további katonai támogatására szólított fel. Az állásfoglalásban – amelyet 390 igen, 135 nem szavazattal és 52 tartózkodás ellenében fogadtak el – a képviselők hangsúlyozták, hogy a konfliktus eszkalálódásához vezet az észak-koreai csapatok bevetése orosz részről, és elítélték, hogy Oroszország új ballisztikus rakétákat tesztelt Ukrajnában.
– vélték a képviselők, és felszólították az Európai Uniót és Ukrajna más partnereit, hogy ennek megfelelően reagáljanak.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők hangsúlyozták: ,,Ukrajna nélkül nem lehet tárgyalni Ukrajnáról", és arra kérték az EU-t: törekedjen arra, hogy a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatást kapja Ukrajna és a háború békés megoldása.
A képviselők elítélték Iránt, Fehéroroszországot és Észak-Koreát az Oroszországnak nyújtott katonai támogatásuk miatt, és arra kérték az EU tagállamait, hogy erősítsék meg az ezen országokkal szembeni szankciórendszert.
Az Európai Parlament kitart Ukrajna katonai támogatása mellett
Fotó: Európai Parlament
Hangsúlyozták: Oroszország Ukrajna elleni háborúja és Észak-Korea részvétele a konfliktusban, valamint a nukleáris és rakétaprogramok súlyos fenyegetést jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rendre nézve.
Felszólították a kínai vezetést, hogy szüntessen be minden katonai támogatást Oroszországnak, és felhívták a figyelmet arra, hogy ennek elutasítása komolyan veszélyezteti az EU és Kína kétoldalú kapcsolatait. Kínának az Észak-Koreára és Oroszországra gyakorolt jelentős befolyását a feszültségek csökkentésére kellene felhasználnia - vélték a képviselők.
Az állásfoglalásban
A képviselők arra kérték az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák Ukrajna katonai támogatását, harci repülőgépek, nagy hatótávolságú rakéták modern légvédelmi rendszerek, tüzérségi eszközök, valamint az ukrán erők kiképzése által.
Az állásfoglalás szerint minden uniós tagállamnak és NATO-szövetségesnek évente legalább GDP-je 0,25 százalékával kell hozzájárulnia Ukrajna katonai támogatásához.
A képviselők üdvözölték Joe Biden amerikai elnök döntését, amely lehetővé teszi Ukrajna számára fejlett rakétarendszerek használatát oroszországi katonai célpontok ellen, és felszólították az EU-t, hogy fogadjon el hasonló intézkedéseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!