2011. április 20., 10:332011. április 20., 10:33
Ebbõl adódóan kevesebb rendõrre, biztonsági szolgáltatásra van szükség, magyarán, ahol nemcsak mondják, hanem valóban jólét van, ott alig látni az utcán egyenruhást. Mert ha jól mûködik ama sokat emlegetett szociális háló, akkor a társadalom peremére sodródott embertársaknak is van hol meghúzniuk magukat, illetve különféle segélyszervezetek jóvoltából még egy tányér ételt is adnak nekik napjában. Ha a rendszer jól mûködik, akkor nem botlunk lépten-nyomon koldusokba, akkor a gazdáknak nem kell félteniük a még be sem érett terményüket, mert senki nem lopja el a mezõrõl.
A nyugdíjasoknak nem kell drága biztonsági zárakat szereltetniük lakásuk bejárati ajtajára, és nem kell tartani attól, hogy a gyerek kezébõl az apja szeme láttára lopja el a kiflit a hasonló korú éhezõ társa. Sõt nyugodtan végig lehet sétálni az utcán – akár külföldi vendég társaságában is –, mert nem kell restelkedni amiatt, hogy egy kéregetõ „toprongy” szitkozódva és átkozódva köp utánad az utcán csak azért, mert éppen akkor valami okból nem üresítetted ki zsebeidet a zörgõ garasoktól. Akkora jólétrõl álmodni sem merek, mint amilyenrõl mesélt néhány évvel ezelõtt egy Svédországból látogatóba hazatért ismerõs, aki nevetgélve újságolta, hogy véletlenül nyitva hagyták a garázsajtót, s ily módon a lakást is, de nem izgatja magát, mert úgysem megy oda be senki.
Szóval erre nem vágyom, de arra igen, hogy ne kelljen rettegnem amiatt – fõleg télen –, hogy a hatalmas hátizsákkal az állomásra igyekvõ lányomat megtámadja valaki a csomagja miatt. És igen, arra is vágyom, hogy ne kelljen idõs, egyedül élõ édesanyám figyelmét felhívnom rendszeresen arra: „zárd be az ajtót napközben is!” Ám úgy tûnik, erre a problémára megoldással szolgálnak a törvények és az azokat alkalmazó önkormányzat, ugyanis kedvenc kisvárosomban is létrejött a helyi rendõrség. Ráadásul az egyenruhába bújtatott hét ember fogja segíteni a már eddig is nagy apparátussal mûködõ állami rendõrséget, illetve a szintén biztonsági szolgáltatásokat nyújtó csendõrséget. Szóval lesz közbiztonság, nem kell tartani attól, hogy külföldi vendégeink elõtt leégetnek a kéregetõk, mert õk aztán – természetesen a már meglévõ karhatalmiakkal karöltve és együttmûködve – visszaszorítják a bûnözést kisvároskánkban. Hogy közben mi lesz a jóléttel, hogy egyáltalán lesz-e, vagy sem?... No, errõl nem szól a fáma...
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
szóljon hozzá!