Nagy port kavart Novák Eduárd sportminiszter légiósrendelete
Fotó: Facebook/Eduard Novak
JEGYZET – Novák Károly Eduárd sportminiszter rendeletben kötelezné a csapatsportok képviselőit arra, hogy az országos megmérettetéseken legalább negyven százalékban romániai játékosokat küldjenek pályára. A cél, hogy a hazai sportolók több lehetőséghez jussanak, és ezáltal a szövetségi kapitányok erősebb válogatottakat állíthassanak össze.
2022. július 08., 19:112022. július 08., 19:11
2022. július 08., 19:122022. július 08., 19:12
Az intézkedés – diszkriminatív jellegén túlmenően – egy lenne azon korlátok közül, amelyekkel már eddig is találkoztunk a sportéletben. Minisztériumi szinten az első, de általánosságban véve szinte mindegyik sportszervezet itt-ott próbál ráelőltetni bizonyos elvárásokat a csapatok játékoskereteire. Gondoljunk csak az utánpótláskorú játékosok kötelező szerepeltetésére, vagy épp a hazai sportolók pályán eltöltött idejére hozott szabályokról. Tény, csapatsportokban a román válogatottak nem élik fénykorukat, bár ez általánosságban véve elmondható a teljes hazai sportéletről. Ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy egy sportolónak játékidőre van szüksége ahhoz, hogy fejlődni tudjon, hogy formába kerüljön, és persze a szövetségi kapitányoknak is egyszerűbb a feladatuk, ha tapasztalt játékosok közül válogathatnak.
Viszont a felnőtt bajnokságokban szereplő csapatok hivatásos, gazdasági alapon működő versenysportot képviselnek, azzal a céllal, hogy minél jobb eredményt érjenek el, és egyben a szurkolóikat is a lehető legjobb játékkal szolgálják ki. Ehhez viszont a megfelelő emberek kellenek. Ahogyan az egykori aranylabdás labdarúgó, Johan Cruyff mondta: „válaszd ki a legjobb játékost minden pozícióra, és akkor nemcsak egy erős tizenegyed lesz, hanem tizenegy erős egyéned is”. Csakhogy korlátozások mellett az edzőknek erre nincs lehetőségük, meg van szabva, hogy kit és mikor küldhetnek pályára. Hogy mekkora kihívás ilyen körülmények között startégiát kidolgozni, arról őket kell megkérdeznünk, ugyanakkor felmerül a kérdés: egy játékos fejlődését nem-e hátráltatja, ha konkurencia nélkül bekerülhet egy csapatba. Egy olyan élvonalbeli alakulatba, ahol a sportlogika alapján a legjobbak helye van. Nyilván minden alakulatnál befolyásolják a keretet a pénzügyi tényezők is, de ha megengedhetsz magadnak tizenegy Messit, akkor miért fizessél öt gyengébb játékosért.
Az élvonalbeli bajnokságok a piramis csúcsai kellene hogy legyenek, ahová a piramis aljáról induló tehetséges és ígéretes sportolók kemény munkával felküzdötték magukat. Természetes, teljesítményorientált folyamat, és kétlem, hogy bármely hazai csapat kispadon tartana egy romániai sportolót, hogy egy gyengébb légióst szerepeltessen. Cristina Neagu, Crina Pintea korlátozások nélküli „világban” verekedték fel magukat a világ legjobb kézilabdázói közé, és nem légiósszabály tartja őket a pályán. Persze ehhez kellett az alap, a jó képzés és a jó edzők, akik meglátták bennük a tehetséget és tudták, hogyan aknázzák azt ki. A piramis alját kellene Romániában tatarozni, nem pedig annak a csúcsát pofozgatni.
Hazaiak előnyben: a sportminisztérium csütörtöki rendelete alapján a következő szezontól a csapatsportok képviselőinek legkevesebb negyven százalékban romániai játékosokat kell pályára küldeniük az országos megmérettetéseken.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
szóljon hozzá!