2010. szeptember 10., 11:352010. szeptember 10., 11:35
A módszer már évszázadok óta működik, Mátyás király is igencsak kreatív volt, amikor a háborúihoz pénzt kellett szerezni, ezért aztán füstadót meg koronaadót vetett ki az országlakosokra, mégis igazságosként emlegeti mindenki. Néhány nappal ezelőtt egy PDL-s honatya keltett feltűnést azzal, hogy a prostitúció törvényesítéséről szóló jogszabálytervezetet nyújtott be, amelynek a lényege, hogy ezentúl hivatalos körülmények között lehetne űzni a legősibb mesterséget, viszont cserébe a nehéz altesti munka után is be kellene fizetni az államot megillető adókat.
A nagyobbik kormánypárt egy másik képviselője is hasonló kaliberű javaslattal állt elő: a számlaképes örömlányok mellé ő a jósnőket és egyéb boszorkányságokkal foglalkozó polgárokat sorakoztatná fel. Tulajdonképpen nem is rossz az ötlet, a jósok, valamint a mindenféle átok- és rontáslevevők, illetve -föltevők immár mind magyar, mind román nyelvterületen hemzsegnek, a román napilapok apróhirdetés-rovatai tele vannak a többnyire cigány nemzetiségű jósnők hirdetéseivel, míg a magyar kereskedelmi csatornákon az élő televíziós jóslás a menő. Piac tehát van, a jelek szerint fizetőképes kereslet is – ezt a tevékenységi kört az Isten is arra teremtette, hogy az állam jó kis sápot vessen ki rá. Mondjuk, azért kíváncsi lennék arra, hogyan állapítanák meg a különféle adókat.
Az addig rendben van, hogy egy jóslat vagy átok után egységes járulékot kell fizetni. Viszont azért megnézném azt a könyvelést, amelyben például az a tétel szerepel, hogy „Házasságtörő férjre kimondott átok meg rontás levétele az aranyhörcsögről 150 lej plusz áfa”. A másik dilemma pedig az, hogy akkor a kristálygömböt, a tarot-kártyát meg az obligát fekete macskát vajon elengedhetetlen munkaeszközként leírhatja majd az adójából az egyéni vállalkozóvá avanzsált jósnő? Erre sajnos már nemigen derül fény, a szenátus jogi bizottságának tagjai ugyanis elvetették a törvényjavaslatot. Állítólag attól tartottak, hogy ha elfogadják, a főállású boszorkák megátkozzák őket. Abba nem gondoltak bele a honatyák, hogy ezzel az államkassza is elesik a bevételtől. Hiszen az átokszórás már adókötelesen történt volna.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.