2011. március 25., 09:252011. március 25., 09:25
A MediaSind nevű román újságíró-szakszervezet – amely nemrég ahelyett, hogy a saját portáján söprögetett volna, a nem létező magyar sajtócenzúra miatt szervezett tüntetéshez is csatlakozott – ugyanis most azzal a felszólítással fordult a magyar közösséghez, hogy lesz szíves a továbbiakban tolmácsot alkalmazni a nyilvános rendezvényein. A kérés apropója, hogy március 15-én az állami Agerpres hírügynökség marosvásárhelyi tudósítója összekeverte Orbán Viktor kormányfő ünnepi üzenetét egy másik szónok beszédével, olyan gondolatokat tulajdonítva neki, amelyek nem tőle származnak.
Az ügyből majdnem diplomáciai botrány lett, az ellenzék ugyanis egy jó kis magyarellenes hőbörgésre használta fel a történetet. Az incidensért természetesen a magyarok a hibásak, ha van rajtuk sapka, ha nincs. Ha Orbán azt mondta, amit neki tulajdonítottak, azért, ha meg nem, akkor meg azért, mert nem diktálták le szabatos, irodalmi román nyelven a túlterhelt tudósítónak az eseményen elhangzottakat. A botrány kitűnően jellemzi egyrészt azt a közeget, amelyben a romániai magyaroknak létezniük kell, másrészt azt is, milyen elképzelések élnek a román sajtósokban a média szerepéről és feladatairól. Az
ugyebár föl sem merül senkiben, hogy esetleg a hírügynökség vagy az egyéb román orgánumok olyan munkatársakat alkalmazzanak, akik értik és beszélik a településen jelentős létszámban élő őshonos közösség nyelvét. Pedig meglehetősen abszurd elvárás, hogy az összes magyar rendezvényen külön technikát és humán erőforrást mozgósítsanak arra, hogy az amúgy kizárólag a saját közösségnek szánt megnyilvánulásokat szinkrontolmácsolják az ott esetleg megjelent román sajtósoknak, nehogy már esetleg meg kelljen erőltetniük magukat, aztán a megfeszített munka miatt olyan vesszőhibát vétsenek, ami miatt azonnal megindul Budapest ellen a román hadsereg.
De, mondjuk, hogy jóindulatúak vagyunk, és még ezt is megtesszük a béke érdekében. Viszonzásként azonban kíváncsian várjuk, mikor kezdi el az állami hírügynökség magyarul is tájékoztatni magyar előfizetőit, hiszen a pénzükért ők is ugyanúgy megérdemlik, hogy az anyanyelvükön jussanak hozzá a hírekhez, mint a románok. Egyébként pedig teljesen mindegy, hogy bármilyen rendezvényünkön van-e pontos és szabatos fordítás, vagy nincs. Azokat a román politikusokat, akik a magyargyűlölet szításából akarnak politikai tőkét kovácsolni, úgysem zavarják a tények, amikor ellenünk uszítanak.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
szóljon hozzá!