2011. április 04., 10:002011. április 04., 10:00
A dolog érdekessége, hogy a kicsitől a nagyig mindenféle van belőlük. Ez azt jelentheti, hogy a természetes szaporulathoz az emberi tényező is jócskán hozzájárult. Olyan városi legendák terjednek mifelénk, hogy a falusi gazdák beszállítják a fölöslegessé vált kutyáikat, és a lakótelepeken eresztik szélnek őket. Az exportebek aztán szépen beilleszkednek az új környezetbe, és zavartalanul élik életüket. Kukáznak, harapnak, riogatják a sétálókat. Egyelőre több megoldási lehetőség közül is válogathatnak a tisztelt településvezetők, ám egyik sem olcsó.
Vajon a kutyák mit szólnak hozzá, hogy kirakják őket az otthonukból, és hátat fordítanak nekik azok, akikben egész addigi életükben megbíztak? Sőt mi több, állítólag ők a legjobb barátaik. Miért szelídítettek meg minket évezredekkel ezelőtt, ha most elvadítanak maguktól. Nem kell csodálkozni, kérem, ha utána harapós lesz a kedvük, és már abban sem bíznak, aki egy darab kenyeret nyújt feléjük. Ahhoz, hogy a következmények is mérséklődjenek, az okokat kell megszüntetni. Egyre több fórumon hangzik el, miről is ismerszik meg a jó gazda, hogyan kell felelősségteljesen viselkedni a kisállatokkal, vagy mennyire nem etikus az állatkínzás. Igen, az utcán sorsára hagyott házikedvenc szenved, mert megfosztják a biztonságérzetétől, és ez bármilyen furcsán hat, a négylábúaknak ugyanolyan fontos, mint nekünk, két lábon járóknak.
A tengerentúlon már etológusok foglalkoznak a témával, és a világ több országában, köztük nálunk is, törvény védi az állatok jogait. Sok a kérdés, de csak egyetlen válasz létezik: ne vállaljunk kutyát vagy más állatot, ha nem tudjuk emberségesen nevelni. Mi történne, ha a cirkuszokból elengednék az elefántokat, mert már nincsen rájuk szükségük, vagy az utcákon gazdátlan lovak szaladgálnának. Elég abszurd a kép, de nem lehetetlen. Jó szolgálatot tesz a kutya, még akkor is, ha nem húzza a szekeret. Házőrző, és riasztja a gazdáját, ha valami szokatlant észlel. Manapság sokkal többet ér az elektronikus riasztórendszereknél, hiszen áramszünetben is működik. Igaz, kér enni, de egy csont titokban még ott is akad, ahol az egész család vegetáriánus. Az pedig csak növeli a hatásfokot, ha kutyarendszert építünk ki, és az udvaron, a hátsó kertben meg a garázsban is tartunk egy hű barátot, amely politikai nézetektől függetlenül kitart mellettünk jóban-rosszban.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
szóljon hozzá!