2011. április 28., 09:402011. április 28., 09:40
Sőt meg merem kockáztatni: a földrajzi és kulturális értelemben vett Európában is. A gyöngyöspatai véres etnikai öszszecsapás kísérteties hasonlóságot mutat a nemrégiben Alsórákoson lezajlottal, s ha a két eset között van is annyi különbség, hogy mifelénk, Erdélyben semmilyen terepruhás alakulat nem hergelte a cigányokat, a feszültség lényege ugyanaz: a cigányság jelenléte. Pontosabban az, hogy ők hosszú idők óta olyan sajátos normák szerint élnek, amelyek sokszor köszönő viszonyban sincsenek az Európában mára kialakultakkal. Két, párhuzamosan élő társadalomról beszélhetünk tehát, amelyek találkozási pontjai olykor sikertörténetekről – lásd cigány alkotók, előadók, zenészek, művészek, sportolók sorát –, de legtöbbször lappangó feszültségekről és robbanó puskaporos hordókról szólnak.
Nehezen hihető ugyanis, hogy Alsórákoson vagy akár Gyöngyöspatán ide fajul a helyzet, ha a cigányok némelyikének magatartása nem vívja ki a másik fél ellenszenvét, és ugyanolyan nehezen hihető, hogy a helybéli magyar (Alsórákoson részben román) lakosság rend- vagy csendőrséget (Gyöngyöspata esetében utóbbi hiányában valamilyen véderőt) hív, ha önmagát és jószágát biztonságban tudja. Ezt az igen bonyolult helyzetet lovagolja most meg a magyarországi ellenzék, hazug módon olyan fénybe állítva Magyarországot, mintha az a fajelmélet újjáéledésének a bölcsője lenne. Ez azzal együtt elutasítandó, hogy a cigányság testületileg bűnös lenne. Nem fogadható el, hogy a cigányokkal szemben alkalmazott erőszak volna a megoldás, és az sem fogadható el, hogy emezek némelyike népes családokra, éhes szájakra, munkanélküliségre, sanyarú társadalmi helyzetre hivatkozva a máséban vájkál. De javíthat a helyzeten, ha a néven nevezett öntörvényű garázdálkodókat és a magamutogató erőfitogtatókat az arra hivatott intézmények szépen leültetik. A hátsó felükre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!