VEZÉRCIKK – Példaértékű és ígéretes kezdeményezés indult útjára hétfőn Kolozsváron a kisebbségi kulturális charta aláírásával.
2015. szeptember 21., 22:482015. szeptember 21., 22:48
2015. szeptember 21., 22:492015. szeptember 21., 22:49
A ma még általános célkitűzéseket tartalmazó, mégis cselekvési tervként elképzelt projekt súlyát elsősorban az abban részt vevők adják: a kincses város kulturális és művészeti intézményei, valamint román, magyar, német, roma és zsidó szervezetek, egyesületek.
Összefogásuk célja hasonlóképpen örvendetes és nemes: kidomborítani és kiaknázni Kolozsvár nyelvi, kulturális és vallási sokszínűségét, megteremteni az évszázadok óta együtt élő különböző nemzeti közösségek, az eltérő kultúrák közötti párbeszédet, az „átjárást”. Ennek tulajdonképpen az volna a lényege, hogy az Erdély szellemi, kulturális és gazdasági fővárosában élő nemzetiségek ismerjék és értsék meg egymást.
Majdhogynem azt írtam, hogy jobban, ámde a mindennapok valósága rendre azt bizonyítja, hogy románok, magyarok, cigányok és zsidók – társadalomkutatók által használt terminológiával élve – „párhuzamos” világban élnek, kevés kivételtől eltekintve nem törekszenek kapcsolatot létesíteni egymással. Holott az egymás szokása, gondolkodásmódja iránti érdeklődés hiánya, a másik meg nem értése vagy félreértése okozza a legtöbb konfliktust: ez is közrejátszik abban, hogy a románok sokszor mérlegelés nélkül lesöprik az asztalról a magyarok igényeit, mi pedig sovinizmust kiáltunk akkor is, amikor egy-egy elutasításnak nem ez a mozgatórugója.
Egymás megismerését szolgálja például a kolozsvári magyar színház előadásainak román feliratozása vagy a Kolozsvári Magyar Napok többségieket is célzó rendezvényei. A chartában rögzített pontok kimerítéséhez, az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséhez, egyáltalán a normalitáshoz azonban ennél több kell, mindenekelőtt az önkormányzat részéről.
Attól az Emil Boc polgármestertől, aki éppen hétfőn azt nyilatkozta, hogy annak az elvnek a híve, miszerint amit a törvény nem tilt, azt szabad, eközben viszont évek óta azzal utasítja el a kétnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését, hogy a kincses város magyarsága nem éri el a lakosság húsz százalékát. Érdemes volna tehát beiktatni a kolozsvári charta célkitűzései közé azt is: fogjuk szaván a polgármestert!
Nem mondhatni, hogy Klaus Iohannis román államfőnek a NATO főtitkári tisztségének elnyerésére amúgy sem túl combos esélyei erősödtek azzal, hogy az eddig ingadozó Törökország jelezte: a vezető tagállamok által támogatott Mark Ruttét támogatja.
Amikor először vittem ki meccsre, immár kedves feleségem sehogy sem tudta felfogni: mégis hogy lehet, hogy én, a „nagy magyar” románul énekelek, üvöltözöm.
Kisebb össztűz alá került az RMDSZ a június 9-én (összevonva) rendezendő helyhatósági és európai parlamenti választások kampányára ráfordulva, egészen pontosan az alakulat politikai irányvonala került kifogás tárgyává.
A Bálványos Intézetnek a múlt héten közzétett, a magyar nyelv erdélyi érvényesüléséről szóló kutatási eredményei felkiáltójelként hatnak ellaposodó közéletünkben, ahol anyanyelvünk intézményesülése jó ideje már nem téma a közbeszédben.
JEGYZET – Amikor végre úgy döntünk, hogy kiköltözünk, nem kell becsomagolni a lelket, mert az úgyis ott marad. A városban.
Az önkormányzati választásoknak még a kampánya sem kezdődött el hivatalosan, de a PSD és a PNL alkotta kormánykoalíció máris vereséget könyvelhet el.
Ha egyébre nem is, egyvalamire jó volt Irán hétvégi, Izrael elleni eszelős támadássorozata: bebizonyította, hogy Teherán és a proxyjának számító Hamász hiába próbálta több ezer palesztin feláldozásával aláásni Izrael nemzetközi támogatottságát.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!