2011. április 19., 09:052011. április 19., 09:05
Az MSZP bírálatát viszont hiteltelenné teszi, hogy még kormányon szintén kidolgozott egy alkotmánytervezetet. A kormánypárti sietség amúgy vélhetően annak tudható be, hogy a Fidesz szeretné mandátuma elején lezavarni a szimbolikus ügyeket. Az alaptörvény preambulumának üzenete az, hogy 1944-től 1989-ig megtört az addigi hagyomány, és egy illegitim rendszer vert tanyát Magyarországon, amelynek hatásaitól az azt követő húsz zavaros évben sem sikerült megszabadulni.
Nem véletlen, hogy a kommunista párt utódja, a kommunista rendszer egykori kedvezményezettei és értelmiségi holdudvaruk „illegitimnek” nevezik. A Nemzeti hitvallásnak nevezett, a Szent Koronára is hivatkozó preambulum ugyan hosszú és dagályos is, az azonban elfogadhatatlan álláspont, hogy „múltba néző”, „retrográd” lenne. Ezen bírálat a kommunista diktatúra szóhasználatára alapoz, egy olyan történelemhamisításra, amely szerint minden, ami 1945 előtt volt, önmagában véve rossz. Az 1944. március 19-e előtti kor nem mentes a hibáktól, de bizonyos elemeitől eltekintve vállalható és legitim – ellentétben a vállalhatatlan náci és kommunista múlttal.
Ahogy az elmúlt húsz évben sem csak rossz dolgok történtek, az 1944 előtti időszak sem tehető zárójelbe. Az alaptörvény bizonyos szociális jogok szavatolása terén valóban vádolható visszalépéssel, az alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása pedig káros, de – Sólyom Lászlót idézve – Magyarország ettől még európai demokrácia marad. Az alkotmány nem tökéletes, de nem is a diktatúra megalapozását szolgálja. Az egypárti alkotmányról szóló vádak technikailag igazak – de egy kétharmados kormányoldalról van szó, amely legitim módon nyerte mandátumát. Az „egypárti” elfogadásról pedig az ellenzék tehet: csakis rajta múlt, hogy részt vegyen a vitában. Az alaptörvény sietős elfogadásával ugyanakkor most már remélhetőleg takaréklángra kerül a szimbolikus politizálás. Az ország gazdasági és szociális helyzete konkrét, húsba vágó intézkedéseket kíván – ezek minősége dönti majd el a kormány alkalmasságát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!