2011. március 30., 09:562011. március 30., 09:56
Magyarán, legfeljebb anyanyelvünk szorgalmas és folyamatos tanulójának merem nevezni magam, viszont vannak olyan sértő és bántó dolgok, amit nem tudhatok le egy kézlegyintéssel. Például sért és zavar, hogy élelmiszer-csomagolások magyar nyelvű útmutatóin ilyen szövegek olvashatók: „A termék nem tartalmaz festékek. Molyamatosan száraz és hűvös. Tartsa távol a napfényt. Fogyasztandó lehetőleg előtt.” Ebből a szövegből magyar ajkú fogyasztóként egyetlen dolgot értek meg: a gyártót távolról sem érdekli sem a magyar fogyasztó, sem az, hogy a zagyva szövegből mit ért meg. Sőt azt sejteti, hogy az élelmiszer-csomagolásra vonatkozó uniós vagy bármilyen előírást egyszerűen és olcsón letudta a „Gúgel tránszlétörrel”, mert számára a fogyasztó egyébként is csak azért van, hogy fogyasszon.
Ennél bántóbb viszont, ha többségben magyar lakosú városok közterületein olyan utcaneveket olvashatunk, mint például: „Villanytelep útca” vagy „Tűzoltók utca”, s még sorolhatnám. A jelenségre felfigyeltek már mások is, a lányom magyartanárnője például utóbb azt a házi feladatot adta diákjainak, hogy fotóval dokumentáljanak tíz olyan helyesírási hibát, amit közterületeken elhelyezett táblákról gyűjtöttek be. A diákok óriási lendülettel láttak munkához, és fölöttébb érdekes hibákat „vadásztak össze”. S most tekintsünk el az olyan „nyalánkságoktól”, hogy a piacos nénike „győkeres” hóvirágot árult, vagy a cukrász „gratulárt” a tortán, mert olyan táblát is sikerült lencsevégre kapni, amelyen helyben megvolt a feladatul kitűzött tíz hiba.
Ez a tábla egy építőtelep bejáratánál szennyezi a kilátást és a nyelvet, ilyen kifejezésekkel: „Épitesi engedely szama”, „Befezezés hátarideze”, „épites-engedély”, „Befezezési idopönt”. Illetve az is kiderül a szövegből, hogy vélhetőleg új város alakult Koloszvár néven, ami gyanítható, hogy egy másik új település – Maros Vasarheley – közelében fekszik. De tovább nem idegesítem sem az olvasókat, sem a korrektorokat, hiszen ennyiből is világosan látszik, aki a fent idézett szövegeket írta, nem tud magyarul. Márpedig a szólás úgy tartja: „Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul!” De ne is írjon! Inkább kérjen meg egy közepes minősítéssel bíró második osztályos magyar gyereket, mert állítom, ennyi hibát nem ejtene a fent idézett szövegekben.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
szóljon hozzá!