2011. március 28., 09:472011. március 28., 09:47
A felvetés a magyarországi balliberális ellenzék egyik leggyakoribb ellenérvét idézi, hiszen a határon túli új magyar állampolgárok szavazati jogát az amerikai függetlenségi háború kitörése előtti időszak egyik jelszavának megfordításával – nincs képviselet adózás nélkül – vitatják el. A felvetés demagógiafaktora igen nagy, hiszen bármely téma anyagi vonzatainak pedzegetése kiválóan alkalmas arra, hogy felszítsa a kedélyeket. Ugyanakkor mindamellett, hogy ellenérvként már megfogalmazódott: igen nagy azon született állampolgárok száma, akik nem fizetnek semmilyen adót, de mégis élhetnek választójogukkal, Antonescu felvetése ismét csak rávilágít arra a tényre, hogy a határon túliak szavazati jogát szabályozó majdani törvény megalkotásakor a lehető legkörültekintőbben kell eljárni. Ellenkező esetben súlyos konfliktusok jöhetnek létre az anyaországiak és a határon túliak között, akik az életvitelszerűen Magyarországon élőknél lényegesen kisebb mértékben viselik majd szavazatuk következményeit. Az egyébként egyértelmű, hogy Antonescu azért kötné anyagi feltételekhez a külhoniak szavazati jogát, mert azok körében történetesen nem ő és pártja a legnépszerűbb, hanem a jelenlegi államfő, Traian Băsescu. Csakhogy ebben az esetben nem ez az egyetlen megoldás: miért nem folytat a PNL olyan politikát, amellyel a határon túli románokat is meg tudja győzni arról, hogy érdemesebb rá szavazni? (Ezalatt ugyanakkor korántsem azt értem, hogy primitív, magyarellenes ámokfutást kell folytatni, ahogy azt mostanában teszi – ettől nem lesz nemzetibb a párt, csak szélsőségesebb.) Mindenesetre a budapesti kormánynak érdemes lenne megfontolnia, hogy a határon túliak ne pártlistára voksoljanak majd, hanem saját képviselőket delegáljanak az Országgyűlésbe. Hitelesebb ugyanis a képviselet, ha a nagyváradi vagy a brassói magyar érdekeit nem egy siófoki vagy budapesti honatya képviseli. Ráadásul azt az érvet is gyengítheti, hogy a Fidesz csupán saját hatalmát szeretné a határon túli voksokkal bebetonozni.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
szóljon hozzá!