2011. április 04., 10:012011. április 04., 10:01
Hogyan csodálta kora főuraiét meghaladó műveltségét, kultúraszeretetét, a sanyarú sorsban – akár jobbágyként – élő, de tehetséges embereknek nyújtott pártfogásáért, Magyarország felvirágoztatásáért, az ellenség által messze földön rettegett seregéért. Hasonló erényekkel azonban több magyar uralkodó is rendelkezett a történelem folyamán, mi a titka tehát annak, hogy Mátyást a magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon? Ez a titok minden bizonnyal igazságszeretetében, a nép, a közember sorsát mindig szívén viselő tulajdonságában rejlik. „Hunyadi Mátyás, a magyar nép királya egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de kora fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között” – jellemezte egykor az uralkodó és vezérei alakját leghíresebb művében, a kolozsvári szoborcsoportban bronzba öntő Fadrusz János.
Minden bizonnyal Corvin Mátyás eme nagyságával magyarázható, hogy a felújított Fadrusz-alkotás hivatalos átadására több százan utaztak el a kincses városba a hétvégén Erdély minden szegletéből. Az ünnepi eseményen kigyúlt arcok arról árulkodtak, Mátyás örökségét, szellemiségét nemcsak a krónikák, a papírlapok, hanem a mai magyar nemzedék is elevenen őrzi. Nem véletlen hát a királyt formázó emlékmű iránti mérhetetlen tisztelet sem, hiszen a kincses város főterét ékesítő szoborcsoport egyszerre adott erőt az elmúlt száztíz év során, a történelem vérzivatarai, a kommunizmus terrorja, majd a soviniszta kolozsvári bíró fondorlatai közepette a magyaroknak identitásuk megőrzéséhez.
A jelek szerint igazságos Mátyás üzenete, a közember iránti tisztelet, alázat szükségessége évszázadok múltán is él a Kárpát-medence magyarságában – kérdés, hogy ugyanez az üzenet eljutott-e a politikusokhoz is. Például a pártbejegyzésen munkálkodó közszereplőkhöz, valamint az új pártfunkciójuk gyakorlása hajnalán más, hatékonyabb, emberközelibb kommunikációt ígérő vezetőkhöz. Ott voltak valamennyien a felemelő ünnepi pillanaton, reméljük hát, hogy a nagy király igazával felvértezve távoztak a régi pompájában ragyogó Fadrusz-alkotás tövéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!