Egy fogyatékkal élő személyekért tevékenykedő, egy matematikatanár, egy szociális munkás és két civil aktivista lett Erdély jó arca. A hatodik személy kiválasztását a közönségre bízták a kezdeményezők.

Simon Judit tizenöt éve dolgozik éjt nappallá téve a fogyatékkal élőkért, hátrányos helyzetű fiatalokért, sérültekért, betegekért és azok családjaiért.

Sebestyén Júlia tanárnő létrehozta a híres marosvásárhelyi matematikus emlékére a Vályi Gyula-kört, amit évek óta vezet fáradságot nem ismerve, oktat, versenyeket szervez, ahova az egész országból érkeznek a diákok, azért, hogy összemérjék tudásukat.

A harmadik jó arc Gyűjtő Katalin szociális munkás, aki még nem „veszett el” a papírok rengetegében, és munkaidejének nagy részét terepen tölti, az elhagyott gyermekek arcára varázsol mosolyt.

Szintén jó arc lett Aczél Dóra, aki a beteg gyerekekért tevékenykedik, és aki megálmodta azt a tábort, amely kizökkenti őket a mindennapi küzdelmekből, élményekben részesíti őket biztonságos környezetben, egészségügyi felügyelet mellett.

Talpas Botond egy olyan jó arc, aki civil aktivistaként tevékenykedett annak érdekében, hogy minél több boltban, üzletben használhassa a vásárló anyanyelvét.

A kampány során 35 „jó arcot” jelöltek az erdélyiek, közülük öt személyt választott ki a zsűri, akikről portréfilm készül. A hatodik személy kiválasztását a közönségre bízták a kezdeményezők. Az erdélyiek november 30-áig szavazhatnak.

A zsűri a beérkező jelölések közül a legizgalmasabb, legszebb, leginkább példaértékű történeteket választotta ki, azoknak a történetét, akiknek az élete inspiráló lehet mások számára, akik cselekedetükkel példát mutathatnak másoknak. A zsűrit Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, Nagy László, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője, Répás Zsuzsanna, a Magyar Művészeti Akadémia főosztályvezetője, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja és Kali István, a Regeneráció Egyesület elnöke alkotja.

A Jó arc kampányt március 6-án indították el, elsődleges célja bemutatni és felhívni a figyelmet olyan személyekre, akikre fel lehet nézni, de nincsenek reflektorfényben, akik önzetlenül segítenek a közösségnek, időt áldoznak arra, hogy mások élete jobb legyen. Olyan személyeket kerestek, akik másokat támogatnak tudásukkal, munkájukkal vagy adománnyal, olyan erdélyieket, akiknek életszemlélete, kitartása, a mód, ahogy életüket, saját sorsukat irányítják, tanulságos lehet, példaként állítható mások elé.