A gyerekek nagy érdeklődéssel viszonyulnak a „kertlakó” madarakhoz
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
2024. április 01., 09:582024. április 01., 09:58
A korondi Szász Emil közel 12 éve tart háztáji szárnyasokat, díszmadarakat pedig 5-6 éve. A madárkert ötlete több esztendeje ott motoszkált a fejében, ismerősei biztatására utánajárt a létrehozás feltételeinek, és tavaly májusban már megcsodálhatta az első diákcsoport a színes tollú madarakat. „Nagyon tetszett a gyerekeknek, a látogatás után képeket töltöttek fel a közösségi oldalra, így egyre több ember érdeklődött a madárkert iránt. Onnantól kezdve egyik csoport jött a másik után, és mindenki akkora összeget hagyhatott, amennyit ért neki a látogatás” – mondta a Krónika érdeklődésére Szász Emil, aki jelenleg is becsületkasszával működteti a telkén található létesítményt.
Szász Emil szeretne minél változatosabb kínálatot nyújtani a látogatóknak
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
A létesítmény méretével kapcsolatban az ötletgazda kiemelte, a madarak számára az a legjobb, ha minél nagyobb területet biztosítanak nekik. A papagájoknak két méter magas, egy méter széles a kalitkájuk, a páváknak pedig 5x3 méteres, és már készülnek az új, nagyobb röpdék.
Kérdésünkre, hogy mikor és miként tervezi bővíteni a madárkertet, a korondi fiatalember azt válaszolta, élete végéig bővíti majd. „Sosem fogom azt mondani, hogy elég fajom van, hiszen mindig lesznek újabb és újabb madarak, amelyek megtetszenek.
– magyarázta a kert megálmodója, aki családjával közösen működteti a létesítményt. Kifejtette, a közeljövőben szeretné bővíteni a papagájállományt, növelni a fácánfajok számát, valamint a vízimadarak létszámának is csak a „csillagos ég szab határt”.
A tervek szerint a vízimadarak létszáma is növekszik a jövőben
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
A kőműves foglalkozású Szász Emil a madártartást befolyásoló időjárási viszonyokra is kitért. Mint magyarázta, a papagájok mínusz 5-10 fokig kültéri röpdében is tarthatók, de a korondi létesítményben házuk kinti és benti részre oszlik, utóbbi fűtött. Rámutatott, a kertben található fácánok mindegyike hegyvidéki, így nagyon jól bírják a székelyföldi hideget. „A Himalájában őshonos fácánok mínusz 10-20, akár -30 fokhoz vannak szokva, olyan hideg telek pedig nálunk nincsenek. Inkább arra kell figyelni, hogy huzatmentes helyen legyenek” – hívta fel a figyelmet a fiatalember. Hozzátette, a vadmadarakkal az a probléma, hogy utolsó pillanatig „titkolják” betegségüket, hiszen a szabadban a gyengébb madarat viszi el előbb a ragadozó. Szász Emil szerint tehát nagyon oda kell figyelni arra, ha a madár szárnya kicsit lentebb van, gubbaszt, borzos a tolla, és fontos tenyésztőktől, szakemberektől tanácsot kérni.
Az érdeklődőknek madársimogatásra is lehetőséget nyújtanak a korondi madárkertben
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
A madárkert hétköznaponként 16 és 20 óra között, hétvégén 9 és 21 óra között fogadja a látogatókat, viszont ha növekszik a bevétel és fedez egy fizetést, hosszabb ideig lesz nyitva. „Ugyanakkor szeretném, hogy látogatók ne csak gyönyörködjenek a madarakban, hanem bővítsék tudásukat. Ha valakinek kérdése van a tartástechnológiával, tenyésztéssel kapcsolatban, nyugodtan felteheti. Mi itt vagyunk, és szívesen beszélgetünk a látogatókkal” – fogalmazott a madárkert működtetője.
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
Fotó: Facebook/Korondi madárkert
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
szóljon hozzá!