Fotó: Wonderfulromania.ro
A hosszan szunnyadó vulkánok szén-dioxid-kiáramlására jellemző mennyiséget mértek a Csomád-hegységben. A térségben első alkalommal, modern eszközökkel végzett részletes kutatás eredményeiről Kis Boglárka-Mercédesz, a kutatócsoport tagja számolt be a Krónikának.
2017. június 21., 17:002017. június 21., 17:00
2017. június 21., 17:022017. június 21., 17:02
A Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának területén, a székelyföldi Csomádon számszerűsítette a szén-dioxid kiáramlását a MTA–ELTE Vulkanológiai kutatócsoport legújabb tanulmányában, amely a Journal of Volcanology and Geothermal Research folyóiratban jelent meg.
A mérések szerint évente minimálisan 8700 tonna szén-dioxid jön a talajon keresztül a felszínre, amely mennyiség
A kutatócsoport két, vulkáni gázokra specializált munkatársa, Kis Boglárka Mercédesz és Ionescu Artúr, az Apor lányok feredője népszerű turista célpontján és Lázárfalva mellett mérte nagy felbontásban a talajon keresztül kiáramló gáz mennyiségét, ami alapján térképen is ábrázolható volt a kiáramlás mennyiségi eloszlása.
„A kutatást már 2015-ben elkezdtük, először gázmintákat vettünk, hogy megállapítsuk a gázok összetételét és izotóparányát, a szén-dioxidot pedig tavaly, pár hónapon keresztül mértük, és utána feldolgoztuk az adatokat. Az említetteken kívül további 22 helyen mértük még a gáz kiáramlását, amiből becsülni lehetett a mélyből feljövő és felszínre jutó szén-dioxid éves mennyiségét. A gázok izotóp összetétele arra utal, hogy
– mondta el lapunk megkeresésére Kis Boglárka Mercédesz. Hozzátette, egyelőre még nem tudják megmondani, hogy kitörhet-e a vulkán, ennek előjelei vannak: a vulkán működésében megfigyelhető szeizmikus tevékenységek vagy még intenzívebb gázkiáramlás. „Földtani időben bármikor újra aktiválódhat a vulkán, hogyha kap egy friss magmautánpótlást a mélyből. Harangi Szabolcs, a kutatócsoport vezetője és a kollegáim már bebizonyították kőzettani szempontból is, hogy volt a vulkán életében hosszabb, több tízezer éves szünet a kitörések között. A Csomád-vulkán 32 ezer éve tört ki utoljára, ez geológiai időben nem számít távolinak, és
– részletezte a kutató. Az MTA–ELTE vulkanológiai kutatócsoportjának korábbi vizsgálati eredményei alapján a földkéregben van még olvadéktartalmú magma, ami lehetőséget ad arra, hogy a jövőben akár még folytatódhasson a vulkáni működés.
A Kárpát-medence vulkáni területein ez volt az első ilyen, modern eszközökkel végzett gázkiáramlás-mérés. „Egy tölcsérszerű, körülbelül 40 centiméteres, zártkamrának nevezett eszközzel végeztük a mérést. Ezt félig befedtük talajjal, hogy minél jobban elzárjuk a levegőtől, és a szerkezetet hozzákapcsoltuk egy műszerhez, amely a szén-dioxid- és metándetektorának köszönhetően megméri, hogy mennyi gáz jön fel a talajból. Egy olyan speciális tölcsért is hozzá tudunk csatolni ehhez a műszerhez, amely a forrásvizeknél méri a buborékok gázmennyiségét” – részletezte a kutató.
Kis Boglárka Mercédesz
A Csomád környezetében számos helyen vannak a vulkáni területeken megszokott mofetták, azaz olyan helyszínek, ahol erős szén-dioxid-kiáramlás történik. A legismertebb helyek az Apor lányok feredője, a Büdös-barlang és a Buffogó-láp. A mofettákat sok helyen használják gyógyászati célokra. Ugyanakkor fontos tudni, hogy
A levegőnél nagyobb sűrűsége miatt a felszíni mélyedésekben vagy barlangokban halmozódhat fel, ahol kiszorítva a levegőt olyan koncentrációt ér el, ami gyors halálhoz vezet. Erre utalnak e térségben az olyan elnevezések, mint a Gyilkos-barlang vagy a Madártemető.
„Ez a fajta szén-dioxid-mennyiség már most károkat okozhat a turistáknak, illetve a lakosság figyelmét sem hívják fel kellőképpen a veszélyre. A Csomád-vulkán esetleges kitörése pedig bizonyára nagy károkat okozna, mert lakóterület közelében van. Viszont ez függ a vulkánkitörés mértékétől, típusától, amit nem lehet előre tudni” – hívta fel a figyelmet a geológus.
A további kutatások arra irányulnak, hogy a szén-dioxid kémiai összetétele alapján pontosítani lehessen a mélybeli magmával való kapcsolatukat, továbbá a havi rendszerességgel végzett mérések alapján információt lehessen kapni a kiáramlás éves időbeli eloszlásáról, a földrengésekkel való esetleges kapcsolatról.
ahol ötméterenként veszünk talajmintát. Nagyon alapos vizsgálatot végzünk, hogy minél jobban lefedjük a területet, és minél jobban sikerüljön a statisztikai adatfeldolgozás. Azt is ki akarjuk deríteni, hogy van-e valamilyen összefüggés a vreanceai szeizmikus tevékenység és a Csomád-vulkán között” – fejtette ki a terveket Kis Boglárka Mercédesz.
Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló 80. születésnapja, illetve világhírű találmánya, a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója alkalmából egésznapos programsorozatot rendez szombaton a Liszt Intézet bukaresti központja.
Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
szóljon hozzá!