A hétvégi rendezvénybe harmincnál több fiatal kapcsolódott be, a résztvevők úgy vélik, a Székelyföldön egyedinek számító farsangi lakodalmas hagyományát éltetni kell. A régióban elterjedtebb a farsangtemetés, Kibéden viszont székely lakodalmat utánoznak.

A szereplők két csoportba oszlanak: a „szépek” közé tartozik a vőlegény, azaz fehér „bojér”, a menyasszony, vagyis piros „bojér”, az úrfi, kisasszony, násznép, bekérők, lovasok. A „csúfak” seregébe a két „koldus” és az „ostorosok” tartoznak, akik vigyáznak a násznépre, a „szépekre”, hogy a civilek ne közelíthessék meg őket. Az ostorosok pocsolyákba ugrálnak, autókat állítanak meg pénzt kéregetve, de a kapuban bámészkodókat is lerohanják egy-egy lej reményében.

A menet az egész falut bejárja, betérnek mindenhová, ahol fogadják őket, vagy a lányos házakhoz. A násznép és a lovasok eljárnak egy táncot, és a ház leányát is megforgatják. A menet továbbhalad, a hátramaradt „koldusok” tarisznyájába szalonna, kolbász, krumpli, bor kerül, de pénzt is adnak a fiataloknak.

A farsangi menetelés célja, hogy a falu népét az esti mulatságba hívják, ahol a fiatalok szülei és a lányok elkészítik a farsangi lakomát, majd reggelig tartó bál következik. Néhány éve kosaras bált is szerveznek a házasemberek a farsangi időszakban, az itt gyűlt adományokat a kultúrotthon javára fordítják. Mivel most szép művelődési hajlékkal rendelkeznek, a pénzt más közösségi célokra fordítják majd.

Jelenlegi formájában az 1960-as évek végétől él a kibédi farsang, ekkor elevenítették fel a fiatalok, a második világháború előtt gazdasági és politikai okok miatt megszűnt. A kántortanítók feljegyzései bizonyítják, hogy a 19. század végén már létezett – mondta el Barabási Attila helyi lakos, amatőr fotós.

A farsangi alakoskodásban korábban csak a katonakorú fiatalok vettek részt, ma már a 14 és 20 év közöttiek is bekapcsolódnak. A főszervezők a húszévesek, akik ilyenkor ölthetik magukra utoljára az álarcot. Egy fiatal átlagban négyszer-ötször öltözhet be, s elsőként legalább kétszer „szépnek” kell öltöznie, hogy utána „csúf” lehessen.

A kibédi kultúrház előcsarnokában a farsangot megörökítő fotókból nyílt tárlat: a marosvásárhelyi Bálint Zsigmond fotóművész negyven és Barabási Attila tíz képe mutatja be az 1984., 1988., 1994., 2010. és 2015. évi farsangot.

A tárlat érdekessége, hogy három generációt is felvonultat, 1984-ben olyan fiatalok voltak beöltözve, akiknek ma már az unokái alakoskodnak. A népes közönség nagy érdeklődéssel fogadta a Barabás László néprajzkutató méltatta tárlatot, próbálták felfedezni, kik rejtőztek a maszkok mögött.