A kórházban kapott fertőzésbe halt bele a Colectiv-klubban október végén kitört tűzvész három áldozata – nyilatkozta csütörtökön a bukaresti égési sérülések kezelésére szakosodott intézmény szóvivője, az intenzív osztály vezetője, Adrian Stănculea.
2015. december 03., 17:302015. december 03., 17:30
Az orvos azt is közölte, az ehhez hasonló eseteket általában havonta jelentik az egészségügyi minisztériumnak. Stănculea azt követően nyilatkozott a sajtónak, hogy Cătălin Tolontan újságíró felfedte, a kórházban kapott fertőzések, illetve a romániai egészségügyi rendszer súlyos hiányosságai miatt vesztették életüket a Colectiv-tragédia egyes áldozatai.
„Kimentettük őket egy tűzfészekből, és egy baktériumfészek végzett velük\" – idézte az újságíró az áldozatok kezelésében részt vevő egyik bukaresti orvost. „Nem titok és nem is újdonság, hogy régóta halnak meg betegek kórházi fertőzés miatt. Vannak olyan nozokomiális, vagyis kórházban elkapott fertőzések, amelyekről minden hónapban jelentést teszünk a minisztériumnak. Az égési sérültek könnyebben kapnak fertőzést, egyesek emiatt is haltak meg, míg mások egyszerűen az elszenvedett sérülésbe haltak bele\" – nyilatkozta az orvos.
Súlyos égési sérüléseknél nagy a fertőzésveszély
Stănculea arra is kitért, nem lehet megmondani, hogy ezeket az áldozatokat vajon meg lehetett volna menteni, ha sürgősen külföldi kórházba szállítják őket. Az égési sérülések kezelésére szakosodott bukaresti intézménybe 27 sérültet szállítottak, akik közül hatan hunytak el – közülük hárman kaptak erős nozokomiális fertőzést.
A szóvivő rámutatott, a fertőzésben elhunyt három személy családját értesítették erről, nem titkolták el a halált kiváltó okot. Arra a kérdésre, hogy ha nem kaptak volna a kórházban fertőzést az áldozatok, belehaltak volna-e sérüléseikbe, az orvos úgy válaszolt, nem lehet pontosan tudni, de rendkívül súlyosan károsodott a tüdejük és a légzőszerveik.
Mint kifejtette, az égési sérülteknél éppen azért nagy a fertőzésveszély, mert nem óvja őket a bőr védőrétege. Stănculea kifejtette, külföldi kórházakban is többen hunytak el a Colectiv klub áldozatai közül, az ő esetükben nem derült ki, hogy kaptak-e fertőzést. Azt is elmondta, nem az illető kórház dönt arról, hogy a sérülteket hová és mikor szállítsák át, hanem a hozzátartozók és egyes hatóságok. Az égési sérülések kezelésére szakosodott intézményben nem megfelelőek, nem eléggé sterilek a körülmények, ennek ellenére évente 150–200 súlyosan sérült beteget látnak itt el – mondta a szóvivő.
Az egészségügy mulasztásai
„Minden egyes sebesültet el kellene szigetelni, akárcsak valamennyi átjáróhelyet és ellenőrizni kellene a levegő szennyezettségét. Nálunk minden beteget egy kádban mosdatnak, amelyet persze fertőtlenítenek, de ez nem elég, hiszen a kórházi kórokozók kiváltképpen ellenállóak. Romániában sehol nincsenek olyan körülmények, ahol az égési sérüléseket megfelelőképpen tudnák kezelni\" – mondta az orvos.
Kitért arra is, hogy a Colectiv-tragédia után sok helyen megfelelőképpen mozgósították az egészségügyi alkalmazottakat, viszont mulasztásokat is elkövettek: például pont az égési sérülésekre szakosodott kórházban nem nyitották ki a laboratóriumot a végzetes éjszakán, és csak bizonyos vizsgálatokat végeztek el. Az is megtörtént, hogy órás késésekkel műtöttek meg sebesülteket, mert nem állt rendelkezésre elég szakember.
A fővárosi Floreasca kórház égési sérülések kezelésére szakosodott részlegét nem bocsátották rendelkezésre a tragédia bekövetkeztekor, holott az intézményt az idén adták át. Eugen Iancu, az egyik áldozat édesapja azt nyilatkozta, hogy fia, aki túlélte a tűzvészt, a kétes kórházi körülmények és a tapasztalatlan orvosok miatt halt meg több sorstársával együtt. A Colectiv klubban kitört tűzvész miatt eddig hatvanan vesztették életüket, több tucat sérültet kezelnek hazai és külföldi kórházakban.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Immár Romániában is elérhető Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb, ételpazarlást megelőzni kívánó mobiltelefonos alkalmazása, a Munch, melyet Magyarországon fejlesztettek ki, és azóta Csehországban és Szlovákiában is működik.
szóljon hozzá!