Elítélte és provokációnak nevezte a román külügyminisztérium, hogy a HVIM tagjai Mihai Tudose kormányfő kijelentésére válaszul székely zászlóval letakarták Románia budapesti nagykövetségének a román címerrel ellátott tábláját a diplomáciai képviseletnél.

Provokációként tálalják román politikusok és a bukaresti média, hogy a HVIM tagjai Mihai Tudose kormányfő kijelentésére válaszul székely zászlóval letakarták Románia budapesti nagykövetségének tábláját a diplomáciai képviselet bejáratánál.

Hétfőn ül össze a Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága, és a testület ülésén eldől, hogy kezdeményezi-e a kormányzó alakulat Mihai Tudose miniszterelnök távozását.

Kétségtelenül előrelépésnek tekinthető az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetőinek autonómiaügyben szentesített állásfoglalása.

Az autonómiaelképzelések összehangolását elősegítő alapelvekben állapodott meg a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetője. A Kolozsváron aláírt dokumentumból az RMDSZ nyomására hiányoznak az önrendelkezés érdekében tervezett konkrét lépések.

Az autonómiaelképzelések összehangolását elősegítő alapelvekben állapodott meg a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetője. Értesüléseink szerint a hétfőn Kolozsváron aláírt dokumentum kapcsán az utolsó pillanatig vita folyt a pártelnökök között.

Az 1989-es rendszerváltás egyik főszereplője, Gelu Voican Voiculescu volt miniszterelnök-helyettes a Krónikának adott interjúban cáfolja a puccsról szőtt elméleteket, beszél Tőkés László szerepéről, valamint a bányászjárás ügyében ellene is foganatosított vádemelésről.

„Autonómia nélkül minden kisebbség halálra ítéltetett.” Ha nem is feltétlenül ebben a formában, de a fenti idézet nagyon sokszor elhangzott már Kárpát-medencei magyar politikusoktól az elmúlt közel száz év folyamán.

Fura – hogy egyéb jelzőt ne használjunk – dolog ez a politika, vele együtt pedig a politikai újságírás!

„Magyarságkampányba” fog az Erdély és Románia egyesülését fémjelző 2018-as centenáriumi évre tekintettel az RMDSZ, amely Ezer év Erdélyben, száz év Romániában címmel hirdetett programsorozatot.

Még mielőtt március 15-e hivatalos ünneppé nyilvánítását kérnék, a romániai magyaroknak tiszteletet kellene tanúsítaniuk a románok nemzeti ünnepe, december 1-je iránt – vélekedik Marius Diaconescu történész, a Bukaresti Egyetem tanára a Krónikának adott interjúban.

Kívül-belül felújítják a Petőfi-múzeumnak otthont adó Teleki-kastélyt a Máramaros megyei Koltón, ahol a forradalmár költő a mézesheteit töltötte. Bővítenék az emlékhelyet is.

Akárcsak az emberi kapcsolatokban, a politikai szövetségek terén is elérkezhet a pillanat, amikor jobb megszakítani, mint folytatni a fennálló érdekházasságot.

Nem feltétlenül kell bekapcsolni a televíziót és a rádiót, fellapozni a nyomtatott sajtót ahhoz, hogy az ember ráérezzen a nemzeti ünnepére készülődő Románia hangulatára.

Toleráns, európai szemszögből a románok a nemzetépítés momentumaként tekinthetnek 1918-ra, egy jobb jövő megalapozásaként a maguk, valamint Románia és Erdély valamennyi lakója számára – állapította meg a Krónikának adott interjúban Sorin Mitu kolozsvári történész.

Kisebb szenzációként tálalta a bukaresti sajtó a minap, hogy a hazai igazságszolgáltatás nemkívánatos személlyé nyilvánított egy szerb állampolgárt, aki a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint egy – meg nem nevezett – idegen hatalom számára kémkedett.

Egy „egyszerű” román állampolgárnak nem, egy közjogi méltóságnak azonban kötelező megünnepelni Románia nemzeti ünnepét – jelentette ki a Krónikának Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója annak kapcsán, hogy a Románia Csillaga érdemrend általa vezetett becsületbírósága méltatlannak t