Elözönlötték Gyulafehérvár utcáit és tereit az ország minden tájáról, valamint külföldről összesereglett románok, hogy megünnepeljék az 1918-ban kimondott egyesülési nyilatkozat századik évfordulóját – helyszíni riportunk az Erdély történelmi fővárosában zajló eseményekről.
A görögkatolikus egyháztól származó információk szerint Ferenc pápa várhatóan nem májusban, hanem valamelyik nyári hónapban látogat jövőre Romániába, és Bukaresten kívül vidéki nagyvárosokat is felkeres.
Románia kényszeredetten készül megünnepelni századik születésnapját. Az ország úgy vág neki a december elsejéhez kapcsolódó rendezvénysorozatnak, mint egy öreg, megfáradt, saját magára és a világra egyaránt ráunt ember, aki számára a születésnap megülése sokkal inkább nyűg, mintsem ünnep.
Traian Băsescu egykori államfő szerint Romániának meg kell szakítania kapcsolatait Magyarországgal, ha Potápi Árpád Jánosnak a hétvégén Székelyföldön elhangzott kijelentései a budapesti kormány hivatalos álláspontját képviselik.
A bukaresti legfelsőbb bíróság megalapozatlannak nyilvánította és elutasította az Erdélyi Református Egyházkerületnek a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium újraállamosítása ellen benyújtott fellebbezését.
Határozottan cáfolták a Krónikának a magyarországi román közösség képviselői Eugen Tomac állítását, miszerint a magyarországi román pedagógusoknak a budapesti hatóságok megtiltották, hogy részt vegyenek egy román centenáriumi ünnepségen.
Állítólag névtelen bejelentés alapján bukkant az évszázad rablásaként elhíresült, román tolvajok által elkövetett hollandiai bűncselekmény során ellopott egyik Picasso-alkotásra egy román származású írónő.
Bűnvádi feljelentést fontolgat Florin Iordache szociáldemokrata (PSD) képviselő annak nyomán, hogy kormányellenes aktivisták különböző üzeneteket és obszcén jeleket festettek fel a lakóháza falára és kerítésére.
A romániai igazságügyi „reform” atyjának is nevezett Florin Iordache parlamenti megnyilvánulása mindennél jobban illusztrálja Bukarestnek az Európai Unió különböző intézményeitől érkező figyelmeztetésekhez való viszonyulását.
Több mint egymillió euró csúszópénzt kapott Verestóy Attila, az RMDSZ idén januárban elhunyt szenátora egy román vállalkozótól az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) szerint. Az ügyben tanúként kihallgatták Kelemen Hunor szövetségi elnököt.
Nem kötelesek ezentúl bruttó átlagbért fizetni a romániai munkáltatók a külföldi vendégmunkásoknak, akiknek a fizetése csupán a hazai minimálbérrel kell hogy egyenértékű legyen. A bukaresti hatóságok az akut munkaerőhiány enyhítését remélik az intézkedéstől.
Újabb bőröndügy hozza lázba a botrányokra fogékony romániai közvéleményt, és a korábbi esethez hasonlóan a mostaniról is alaposan feltételezhető, hogy ismert közszereplő számára hozhatja el politikai karrierje végét.
Kevesebb mint egy hónap alatt, december elsejéig szeretnék összegyűjteni az alkotmánymódosításhoz szükséges félmillió aláírás kétszeresét a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését szorgalmazó aktivisták.
Még mielőtt a jelen, de ennél is inkább a jövő felvázolása következne, hadd jöjjön egy kis sajtótörténet. Tizenkilenc évvel ezelőtt Kolozsvárt útjára indult az erdélyi magyar sajtó legnagyobb, egyben legmerészebb „zöldmezős” beruházása: napvilágot látott a Krónika.
Az általa írt publicisztikákban, Romániáról szóló politikai elemzéseiben látja az országból való kitiltása okát Raoul Weiss.
Egy végrehajtó hatalom esetében a legkényesebb, egyúttal a legnehezebb feladatra kényszerült ezekben a napokban a román kormány, amikor arról igyekezett meggyőzni a közvéleményt, hogy igenis van pénz a bérek és a nyugdíjak folyósítására.
Újabb megdönthetetlen bizonyítékkal szolgáltak nekünk arról, hogy az erdélyi, ezen belül a székelyföldi magyar alapvetően bunkó. Annak is a férfi szakosztálya.
Lecseréli a szászfenesi polgármesteri hivatal a kétnyelvű helységnévtáblát Magyarlónán, és az új feliraton Szászlóna helyett Lónaként tüntetik fel a Kolozs megyei település nevét – tájékoztatta a Krónikát Albert Zoltán önkormányzati képviselő.