Mira Feticu írónő egy másolat alapján vélte beazonosítani az ellopott Picassót (fent)
Fotó: Facebook
Állítólag névtelen bejelentés alapján bukkant az évszázad rablásaként elhíresült, román tolvajok által elkövetett hollandiai bűncselekmény során ellopott egyik Picasso-alkotásra egy román származású írónő.
2018. november 18., 14:242018. november 18., 14:24
2018. november 19., 12:312018. november 19., 12:31
A Hollandiában élő Mira Feticu szombaton este átadta a hat éve eltulajdonított festményt Hollandia bukaresti nagykövetségének. Az író egy holland portálnak elmondta, tíz nappal ezelőtt román nyelven írt levelet kapott ismeretlen feladótól, aki közölte vele, hol találja meg Romániában, Tulcea megyében Picasso bohócfejet ábrázoló festményét.
„Nem vagyok szakértő, de az eltűnt Picassónak tűnik. Azt hiszem, a festmény Hollandia tulajdona, ezért átadtam a nagykövetségnek” – nyilatkozta az Nrc portálnak az írónő, akit egyébként már korábban megihletett a rablás sztorija, és 2015-ben Tascha címmel regényt írt a románok által elkövetett bűncselekményről.
Ha valóban a legnagyobb avantgárd festő alkotása került elő, megoldódhat a román elkövetők főszereplésével elkövetett, az évszázad műkincslopásaként emlegetett bűncselekmény rejtélye. Három román férfi 2012 októberben hét nagy értékű festményt – köztük Picasso-, Matisse-, Monet- és Gauguin-alkotást – ellopott a rotterdami Kunsthal Múzeumból, az eltulajdonított alkotásoknak azóta nyoma veszett. A tolvajok éjszaka alig két perc alatt lopták el a 18 millió euróra biztosított festményeket, egyetlen ajtó felfeszítésével jutottak be a kiállítóterembe.
A román főügyészég szervezett bűnözés és terrorizmus elleni főosztálya (DIICOT) 2013-ban hat személy ellen emelt vádat a műkincsrablás ügyében. A fővádlott, Radu Dogaru anyja a bíróságon előbb azt vallotta, hogy elégette a festményeket, később arról beszélt, hogy ismeretlen személynek adott át ötöt. A román rendőrség az ügy fejleménye kapcsán közölte, hogy Hollandia bukaresti nagykövetsége értesítette a román hatóságokat az előkerült festményről, amelyet át is adtak a rendőrségnek, az alkotást pedig szakértői vizsgálat céljából a jövő héten eljuttatják a bukaresti Képzőművészeti Múzeumnak.
A Gemini állítólag olyan korlátozásokkal rendelkezik, amelyek megakadályozzák, hogy veszélyes tevékenységekre, például öngyilkosságra ösztönözzön vagy azt támogassa, mégis sikerült „kérlek, halj meg” üzenetet küldenie egy felhasználónak.
Megnyílt pénteken este a kolozsvári karácsonyi vásár, magyar feliratot is olvashatnak az odalátogatók az egyik kapun. Fényjátékkal vette kezdetét a kincses város Főterén szervezett karácsonyi vásár, amely január elsejéig lesz nyitva.
Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló 80. születésnapja, illetve világhírű találmánya, a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója alkalmából egésznapos programsorozatot rendez szombaton a Liszt Intézet bukaresti központja.
Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
szóljon hozzá!