Száz év történelmi pillanatait örökítik meg a kolozsvári centenáriumi installáció felvételei
Fotó: Rostás Szabolcs
Kevesebb mint egy hónap alatt, december elsejéig szeretnék összegyűjteni az alkotmánymódosításhoz szükséges félmillió aláírás kétszeresét a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését szorgalmazó aktivisták. Az unionisták kolozsvári bemutatkozásán kiderült, nemigen bíznak a Prut menti országok politikai döntéshozóinak tettrekészségében.
2018. november 05., 18:422018. november 05., 18:42
2018. november 05., 20:352018. november 05., 20:35
Megannyi sajtóeseményt megjárt újságíróként e sorok írója úgy érezte magát hétfőn, mint marslakó a feketetói vásárban, tudniillik ő volt az egyetlen tudósító a román unionisták kolozsvári sajtótájékoztatóján. Amelyen ráadásul magyar hírlapíróként képviselte a médiát.
Hogy mindez a szervezetlenséggel (a kincses város központjában nyílt centenáriumi kiállítás megnyitójával egy időben rendezett tájékoztatót vasárnap este harangozták be) vagy a többségi sajtónak a téma iránti érdektelenségével magyarázható, nehéz eldönteni. Tény, hogy az elején a szervezők is feszengve fogadták a helyzetet, ám a téma boncolgatásakor maguk is feloldódtak.
A kezdeményező csoport képviselői a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtárban indították útjára a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését célzó aláírásgyűjtési kampányt. A szervezők polgári kezdeményezés révén akarják módosítani a román alkotmányt, mégpedig úgy, hogy az alaptörvény preambulumát egészítenék ki egy új passzussal; a bukaresti törvényhozási tanács már júliusban pozitívan véleményezte a kezdeményezést.
George Simion, a két ország egyesüléséért számtalan akció keretében síkra szálló, Acțiunea 2012 elnevezésű ernyőszervezet vezetője elmondta, bár hat hónap áll rendelkezésükre a parlament elé terjesztéshez szükséges félmillió aláírás összegyűjtéséig, ők egymillió kézjegy összegyűjtésére vállalkoztak, ráadásul mindezt december elsejéig, a Gyulafehérvári nyilatkozat elfogadásának száz éves évfordulójáig nyélbe ütnék.
George Simion
„Békés úton szeretnénk megvalósítani a román nép újraegyesítését. Az aláírásgyűjtés egyszerre zajlik Romániában, a Moldovai Köztársaságban és a diaszpórában, ugyanakkor megragadnám az alkalmat, hogy felkérjem az ügy támogatására a magyar nemzetiségű román állampolgárokat is, mi ugyanis a népek európai szellemben való egymás mellett élését támogatjuk” – jelentette ki Simion. Az aktivista kérdésünkre elmondta, nem rendelkeznek politikai háttérrel, mindazonáltal tetteket várnak a bukaresti politikai osztálytól az egyesülés előmozdítása érdekében, úgy látják ugyanis, hogy a román politikusok a nyilatkozatok szintjén támogatják ugyan az ügyet, a valóságban viszont semmit sem tesznek.
Emlékeztetett, hogy Besszarábia és a „román anyaország" egyesülésének 100. évfordulója alkalmából idén márciusban az RMDSZ tartózkodása mellett egyhangúlag fogadott el ünnepélyes nyilatkozatot a bukaresti törvényhozás, legitim törekvésnek nevezve a Románia és a Moldovai Köztársaság újraegyesítésének óhaját; választási tét híján azonban a további lépések abbamaradtak. „Mi most emlékeztetni szeretnénk arra, hogy ennek a célkitűzésnek és alapelvnek valamennyi román parlamenti képviselő szeme előtt ott kell lebegnie” – állapította meg a kezdeményező csoport tagjaként Dorin Dobra kolozsvári egyetemi tanár, volt szenátor.
Megkérdeztük George Simiontól, mivel magyarázza, hogy a Nyugat- és románbarátként elkönyvelt chișinăui hatóságok nemrég öt évre kitiltották Moldovából, illetve hogy időnként a román állam is hasonló eszközökhöz folyamodik a Székelyföld területi autonómiáját támogató külföldi állampolgárokkal – elsősorban magyar politikusokkal – szemben. Az ernyőszervezet vezetője – aki azt állítja, hogy kitoloncolásakor meg is verték a moldovai határőrök – úgy válaszolt, a moldovai kormány nem Európa-, hanem „maffiapárti”, ő például éppen ezért ellenzi, hogy Bukarest közpénzből anyagi támogatást juttat a Pruton túli hatóságoknak.
„A chișinăui döntéshozók nem akarnak EU-tagságot, sőt Oroszországgal se akarják szorosabbra fűzni a kapcsolatukat, ők két világ között kívánnak maradni, hogy saját érdekeiknek megfelelően irányítsák az országot. A kitiltásommal büntetni akartak. Elárulom önnek, engem az egyesülés érdekében folytatott akcióimért Bukarestben se sokan kedvelnek, és ha nem lennék román állampolgár, innen is kitiltottak volna” – állította Simion. Hozzátette, a Romániából kitiltottak esetét nem ismeri ugyan, ám egyértelműen a véleménynyilvánítás szabadságának a híve, hiszen különbséget kell tenni a demokratikus kezdeményezés, valamint az államrend elleni cselekedetek között. Az aktivista ugyanakkor elmondta, követendő példaként tekint arra, ahogy a magyar állam gondoskodik a határon túli magyar közösségekről; szerinte Romániának is hasonlóképpen kellene eljárnia.
Az unionista mozgalmár úgy véli, ha a világ nagyhatalmainak érdeke úgy kívánná, két-három éven belül is megszűnhetne a határ a Prut folyón, ám szerinte megtörténhet, hogy húsz évet is várni kell az egyesülésre.
Magyar személyiségekről, illetve magyar vonatkozású történelmi eseményekről is említést tesz a román centenárium alkalmából hétfőn délután a kincses városban megnyílt utcai kiállítás. Az Erdélyi Történeti Múzeum 10X10 – Tíz évtized Romániája száz felvételen című installációjának a Deák Ferenc (Eroilor) utca Főtérről nyíló szakasza ad otthont, és virtuális utazást nyújt a Gyulafehérvári nyilatkozat 1918-as elfogadásától napjainkig.
Fotó: Rostás Szabolcs
A román nemzet számára lényeges mozzanatok, ereklyék felsorakoztatásán túlmenően a közszemlére bocsátott korabeli fotók megörökítik többek között Hunyadi Mátyás szülőházának 1942-44 közötti, Kós Károly tervei alapján végrehajtott felújítását, de a Makovecz Imre által tervezett Donát úti református templom 2008-as felavatását is. Említést tesznek Márton Áron püspök 1949-es letartóztatásáról, továbbá bemutatják a kommunista diktatúra mártírjának, Moyses Mártonnak a diákigazolványát is.
Hét házkutatást tartanak a gépkocsijába rejtett robbanószerkezettel három évvel ezelőtt megölt Ioan Crișan aradi üzletember elleni merénylet ügyében – jelentette be szerdán reggel a rendőrség.
Két balesetet és további közúti káoszt okozott egy 19 éves svájci fiatalember Erdélyben: ellopott és jogosítvány nélkül, pszichoaktív szerek hatása alatt vezetett egy autót Szeben megyében.
Egy jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban zsoldosként tevékenykedő, korábban a francia idegenlégióban is megfordult jelölt is elindul a parlamenti választáson Szeben megyében.
Több mint 90 százalékban elkészült az első kolozsvári úgynevezett P+R parkoló, mely naponta 800 gépkocsit vonhat ki a belvárosi forgalomból.
Hétvégén kezdődik az őszi szünidő, minden diák és óvodás vakációzik egy bő hétig.
A Calea Neamului (Nemzet útja) és a Frăţia Ortodoxă (Ortodox testvériség) egyesületek szombaton megemlékezést tartanak az úzvölgyi katonatemetőben a román hadsereg napja alkalmából.
Elfogadta a helyiérdekű vasút (HÉV) megvalósíthatósági tanulmányát keddi ülésén a kolozsvári képviselő-testület. A városi tanácsosok hidrogéngyártó és -töltő állomás létrehozásáról is döntöttek.
Bár a parkolóhelyek száma tekintetében Kolozsvár nincs az éllovasok között, bevétel szempontjából „dobogós” a kincses város Romániában. A tavalyi adatokat országos szinten összesítő elemzés parkolóhelyes toplistáiban számos erdélyi város helyet kap.
Nem kezdhették meg az Európa legnagyobb napelemparkjaként beharangozott fotovoltaikus park építését az Arad megyei Ottlaka és Nagypél területén, mert a szatmárnémeti Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) a bíróságon támadta meg a környezetvédelmi engedélyt.
Belső vizsgálatot rendeltek el a kolozsvári gyerekgyógyászaton, és a szülők feljelentést tettek, miután életét vesztette egy négy hónapos tasnádi kisfiú, akit súlyos szívbetegsége miatt sürgősen meg kellett volna műteni.
szóljon hozzá!