Mezőgazdasági kistermelő. A gazdák az üzletekből kiszorultak a termelői vásárokba
Fotó: Jakab Mónika
A gazdák értékesítési gondjaira megoldásként ajánlott rövid értékesítési láncok egyelőre nem bizonyulnak mentőövnek a romániai gazdatársadalom számára. Az uniós támogatással működtetett programot inkább ügyeskedők veszik igénybe, a piacra termelő, élelmiszer-feldolgozással foglalkozó gazdák hosszabb távon nem tudják megoldani az üzlet fenntartását. Szakpolitikussal jártuk körül, mi jelenthetné a megoldást a nehezen kezelhető helyzetre.
2024. december 06., 14:042024. december 06., 14:04
2024. november 30., 01:022024. november 30., 01:02
Az erdélyi magyar sajtóban is megjelennek időnként a rövid ellátási láncok létrehozására és működtetésére sikeresen pályázók hirdetései, amelyek szerves részét képezik az uniós finanszírozásnak. Ezek a pályázati kiírások a termelők közös piacra jutását szolgálják, rendszerint közvetítők nélkül.
Ennek elviekben a termelők méltányos megélhetését, a fogyasztók számára pedig a bizalmon alapuló élelmiszer-ellátást kellene biztosítania. Az uniós országokban mindenhol népszerűsített program szépen hangzik, és a kontinens nyugati felében jól is működik, elsősorban az évszázados szövetkezeti hálónak köszönhetően. Ami viszont nem mondható el Kelet-Európáról, és legkevésbé Romániáról.
és még kevesebb az élelmiszer-feldolgozásnak. A következő lépés még nehezebb, amikor a kisüzemi élelmiszert kell értékesíteni saját üzletben, vagy interneten, ezt a célt szolgálná ugyanis a rövid értékesítési láncok felépítése.
Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő, a bukaresti képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke nem látja túl biztatóan a rövid értékesítési láncok kiépítésének lehetőségét Romániában. Az RMDSZ-es politikus szerint az elmúlt időszakban többen is nyertek ilyen pályázatot, de a sikeresen pályázók egy része ügyeskedő, akik például traktort akartak vásárolni, és a pályázati dokumentációban úgy csomagolták, hogy kompatibilis legyen a kiírással. Vettek mellé például egy olajprést, amivel hidegen sajtolt olajat tudnak ideig-óráig előállítani, amivel nagyjából ki is merül az élelmiszer-feldolgozás és forgalmazás. Ez a fajta ügyeskedés nem oldja meg a gazdák értékesítési gondjait, és nem szól nagyobb gazdaközösségekhez.
amihez hűtőautót is sikerült vásárolni, a termékeik reklámozására pedig szintén pályázati pénzből hoztunk létre egy weboldalt. Ez az egyetlen sikeres történet, amit Szamár megyéből ismerek” – jelentette ki a Krónikának a szatmárnémeti mezőgazdasági szakember, szakpolitikus.
Magyar Lóránd a legnagyobb gondot a bizonytalan értékesítésben látja: bármilyen jó minőségű és egészséges élelmiszert állítson elő, a kistermelő, a gazda nem versenyképes az áruházláncok kínálatával. Az úgynevezett rövid értékesítési láncok rendszerint addig maradnak fenn, amíg a pályázati pénz elfogy. Utána nem tudnak a saját lábukon megállni, mert ahhoz fizetni kellene az üzlethelyiség bérleti díját, az eladó(k) bérét. Ezek a kiadások annyira megterhelik a gazdák büdzséjét, hogy feladják a küzdelmet. A szatmári gazdaegyesület által fenntartott kistermelői élelmiszerbolt is befuccsolt, mert piaci alapon fenntarthatatlanná vált. Nagyjából ez a sorsa a legtöbb hasonló kistermelői kezdeményezésnek.
Az RMDSZ politikusa abban látná a megoldást, ha törvényi kezdeményezés segítségével a kormány pénzügyileg támogatná a kistermelők értékesítési lehetőségét annak érdekében, hogy megerősödhessenek.
Törvényi szabályozás nélkül ez kivitelezhetetlen. A lehetőségre vissza kell majd térnünk a választások utáni új bukaresti törvényhozásban” – mutatott rá portálunknak a parlamenti képviselő.
Magyar szerint a gazdák közvetlen értékesítési lehetőségei a termelői vásárok maradtak, amit Erdély néhány helyi és megyei önkormányzata támogat. A szakember szerint azonban ez nem jelent hosszú távú megoldást a romániai gazdák számára. Olyan értékesítési lehetőségeket kell megtámogatni, ami állandó piacszerzéshez juttatja a kistermelőket és a helyi élelmiszer-feldolgozókat. Magyar szerint e nélkül a nagy gazdaságok, az értékesítési láncok mindent letarolnak a romániai piacon.
Kérdésünkre, hogy az RMDSZ által benyújtott és a román törvényhozás által megszavazott sertéstartási törvény mintájára milyen esély van a mezőgazdasági kistermelők érdekeit szem előtt tartó új jogszabály elfogadására,
,,Az RMDSZ programjában tételesen szerepel a helyi termékek támogatása. Habár a vezető kormánypártok a nagyok finanszírozásában érdekeltek, ha lentről kellő nyomás nehezedett rájuk, akkor odaállnak a kisgazdák mellé is. A közhangulattól függ, hogy a jövő parlamenti ciklusban sikerül-e elfogadni egy ilyen jogszabályt” – hangsúlyozta portálunknak Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő.
A kistermelők háztáji zöldség- és gyümölcsfeldolgozását támogatja az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság új rendelet-tervezete, amely minimálisra csökkenti az élelmiszer-biztonsági engedély megszerzéséhez kapcsolódó bürokráciát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!