Adózás. A román pénzügyi hatóság még inkább ,,rászáll" a magánszektorra
Fotó: Beliczay László
A vállalkozók, az alkalmazottak és a könyvelők nehezen tudják megemészteni a román kormány új „salátarendeletét”, amely számos területen teljesen átalakította az adózás rendjét. A Krónika által megszólaltatott könyvviteli szakember szerint az államháztartás költségeinek lefaragása érthető, azonban az új adózás kivitelezése sántít, mert elsősorban a sokat szenvedett romániai reálgazdaságot sújtja leginkább.
2025. január 09., 07:582025. január 09., 07:58
A salátatörvényként elhíresült – a költségvetési kiadások lefaragását előíró – sürgősségi kormányrendelet az új adózás miatt az egész könyvelési szakmát a feje tetejére állította 2025. január elsejétől. Az adóemeléseket, illetve a megszüntetett adókedvezmények kivezetését gyakorlatilag egyik napról a másikra kell átszámolni, alkalmazásukhoz nincs türelmi idő. Ilyen körülmények között
– foglalta össze a Krónikának az új jogszabály által okozott első sokkot Láng Éva kolozsvári könyvviteli szakember.
A kincses városban könyvelési céget működtető közgazdász ugyanakkor elismeri, hogy erre számítani lehetett, hiszen aki a román gazdaság folyamatait figyeli, az tisztában van vele, hogy a költségvetés óriási hiánnyal küszködik, amit pótolni kell. A szakember inkább azon csodálkozik, hogy a szakszervezetek háborognak, és tüntetéssel fenyegetőznek, holott akkor kellett volna tiltakozniuk, amikor az előző kormányok politikusai fűt-fát ígértek – a közszférában magas fizetéseket, és a nyugdíjak jelentős megemelését –, hiszen tudni lehetett, hogy a hatalmas pluszkiadásokat nincs honnan fedezni.
A költségvetési lefaragásokat tartalmazó jogszabály több előírásában félresikerült, ami nagyon megnehezíti mind a cégvezetők, mind a könyvelők dolgát. Az egyik vitatott kitétel a nehezen átlátható mikrovállalati adózás, ami idéntől csak bizonyos tevékenységek esetében alkalmazható. Láng Éva szerint amíg nem volt ennyi megszorítás a kis cégekkel szemben, a bevételek tervezhetőek voltak: a cégvezetők az üzletre összpontosítottak, és összforgalmuk után adóként befizették a megadott százalékot.
Ezzel szemben átalakították az adózási plafont, és szűrőket vezettek be különböző tevékenységek kirostálására, így a legtöbb kis vállalat vezetője újra kell gondolja, hogy idéntől milyen adózási formát választ cége számára” – fogalmazott portálunknak a könyvviteli szakember.
Láng Éva hangsúlyozza: az új körülmények között tevékenységi körönként változik, hogy kinek milyen cégadó kifizetődő. Aki kiskereskedelemmel foglalkozik, annak jobban megéri profitadót fizetni, viszont a szolgáltatást kínáló kisvállalkozók számára a mikroadó a járhatóbb úr, itt is meg kell azonban nézni, hogy a kormány milyen szolgáltatásokat törölt a mikroadóval élő cégek esetében. A szakember úgy látja, hogy amelyik kisvállalat alkalmazottakat foglalkoztat, ott a költségeket könnyebb leírni, ezért a 16 százalékos profitadó kisebb adóalapra számítódik, ami kedvezőbbé teheti az eleve nagyobb cégekre jellemző adózási formát a mikroadóval szemben.
– mutat rá Láng Éva a cégvezetők dilemmájára.
Láng Éva könyvviteli szakember szerint nehéz év elé néznek a válallkozók
Fotó: Facebook/Láng Éva
A munkavállalók adózása terén szintén nagy a bizonytalanság, hiszen az építőiparban, az IT-szektorban, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén dolgozók adózása gyökeresen megváltozik. Decemberben a kolozsvári könyvelési cég háza táján (is) számos bérmódosítás született a különböző cégek számára végzett bérszámfejtésben, hiszen 2025. január 1-jétől megnőtt a minimálbér értéke. A cégvezetők számításait gyakorlatilag keresztülhúzta az új adózási törvény, ami több területen megszüntette a korábbi adókedvezményeket. A cégvezetők és a könyvelők januárban kezdhetnek minden számítást elölről abból az alapállásból kiindulva, hogyha nem is nő, de legalább ne csökkenjen az alkalmazottak fizetése. A felsorolt ágazatokban ugyanis
De nem csak a munkáltatói terhek nőttek, hanem az osztalékadó mértékét is 8-ról 10 százalékra emelte a kormány, amit a vállalkozók ellenérzéssel fogadtak. ,,A 2025-ös pénzügyi változások azért is hozzák nehéz helyzetbe a reálgazdaságot, mert az elmúlt egy-két esztendő (is) nagyon nehéz volt. Miközben az állami szektor nagy lábon élt, költekezett, fizetéseket emelt, a cégek sokasodó gondjairól az egymást követő kormányok nem vettek tudomást. Ezzel magyarázható, hogy 2024-ben nagyon sok cég bezárt, lehúzta a rolót, elbocsájtotta az alkalmazottakat, mert a cégtulajdonosok úgy látták, Romániában kiszámíthatatlanná vált az üzleti élet. Félő, hogy az új adótörvényekkel ez a trend felerősödik” – nyomatékosította portálunknak Láng Éva.
Tánczos Barna pénzügyminiszter államháztartási megszorításait sokan elkerülhetetlennek tartják, de helytelenítik annak kivitelezési módját
Fotó: RMDSZ
Kérdésemre, hogy az idei adózási-pénzügyi változások miként csapódnak le a könyvelési szektorban, a kolozsvári szakember meglátása szerint – azzal együtt, hogy a könyvelők folyamatosan tanulnak, és képzik magukat – sokan úgy érzik, összecsapnak a fejük fölött a hullámok.
,,Sok könyvelési cég magasabb árat kér a szolgáltatásaiért, és kevesebb ügyfelet tart meg, mert a változó romániai jogszabályok miatt sokkal több munkája van. Az e-számlázással tovább bonyolították az életünket: ahelyett, hogy cégvezetőnek és könyvelőnek könnyebb lett volna, jóval nehezebbé vált a számvitel. Egy-egy számlán hosszú percekig rágódunk, hogy mennyire leírható és elszámolható költség, illetve kötődik-e a tevékenységhez, stb. A digitalizáció romániai változata sajnos nem tette könnyebbé a cégek életét” – mutat rá a túlbürokratizált romániai adózási rendszer rákfenéire a könyvelő.
A cégeket nehezítő állami nyomást tetőzi a munkaerőhiány.
Márpedig a szakember úgy látja, hogy a bérköveteléshez nincs meg a megfelelő szaktudás és szakmai alázat. „Sokan egy-két egyetemmel jelentkeznek meghallgatásra, de rögtön látni, mennyire hiányos a gyakorlati tudásuk. Amit csak idővel lehet bepótolni, ezért egy kezdő munkavállaló eleve nem kaphat annyit, mint a 40 éves szaki például. Sokszor itt akadnak el a fiatalokkal folytatott bértárgyalások” – írja körül tömören a munkaerő-foglalkoztatási gondokat a könyvelési cég vezetője.
A vállalkozók számára egyre nehezebb adózási-pénzügyi környezet ellenére tavaly rengeteg ajánlat volt hazai cégek részéről a fiatalok számára, de sok esetben amiatt nem sikerült munkaszerződést kötni, mert a valós tudásához képest a fiatal jelentkező irreálisan magas fizetést kért. Láng Éva szerint valójában nem a fiatal nemzedék a hibás ezért, hanem a romániai oktatási rendszer a szakiskolai, szaklíceumi képzéstől az egyetemi szintű oktatásig, amely nem felel meg a piaci elvárásoknak. Másrészt megkerülhetetlen a szülők felelőssége is, akik azt szorgalmazzák, hogy gyerekük végezzen el egy-két egyetemet, miközben a fiatal ezt kényszernek érzi, így a képzés nem az érdekeit szolgálja.
A 2025-ös év legyen a józan ész éve, amely a kiszámíthatóság és a közös felelősség, közös teherviselés, a szolidaritás éve – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Tánczos Barna pénzügyminiszter, helyettes kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!