Az EMSZ szerint a megerősödött szélsőséges erők miatt a bukaresti kormánykoalíció pártjai még óvatosabbak lesznek az magyarság igényeivel szemben
Fotó: Haáz Vince
Zakariás Zoltán orvos, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke Hargita megyei képviselőként jutott be ismét RMDSZ-listán a román parlamentbe. A kisebbik magyar párt színeiben megválasztott székelyföldi politikust arról kérdeztük, milyen elvárásokkal lát neki újabb törvényhozói mandátumának, milyen veszélyeket rejt az egyelőre jegelt közigazgatási átszervezés, van-e esély az erdélyi magyarság kisebbségi jogainak bővítésére.
2024. december 19., 08:022024. december 19., 08:02
– Húsz éve nem teljesített olyan jól az erdélyi magyarság törvényhozási megmérettetésen, mint idén. Hogyan értékeli a december 1-jei parlamenti választások eredményeit?
– Mindannyian kivettük a részünket a mozgósításból, gyakorlatilag közös siker volt. Bebizonyosodott, hogy ha a legfontosabb pillanatokban nincs vita közöttünk, akkor a közösséget meg lehet mozgatni, mert mindenki egy irányba húz. Az Erdélyi Magyar Szövetség minden szinten betartotta az RMDSZ-szel kötött megállapodást, ennek folyományaként megkaptuk parlamenti mandátumunkat. Az új törvényhozás valószínűleg december 20-án, vagy 21-én alakul meg, miközben elindultak a kormányalakítási tárgyalások. Azt még nem lehet tudni, hogy három vagy négy párt alakít kormányt, erről egyelőre nincs döntés, csupán találgatások a sajtóban.
– Az erdélyi magyar érdekérvényesítés szempontjából mennyire lesz nehéz az előttünk álló parlamenti időszak?
– Nem csak a kormányzás, hanem a parlamenti munka szempontjából is nagyon nehéz időszak előtt állunk. A szélsőséges pártok képviselői kétszer annyian vannak, mint az elmúlt mandátumban, ami átalakítja a parlament és a szakbizottságok összetételét. Miközben az erdélyi magyar érdekérvényesítés szempontjából
Itt említeném meg két saját törvénytervezetemet is, amelyek a leköszönt parlament szakbizottsági fiókjaiban ragadtak. Az egyikben azt szerettem volna elérni, hogy a pénzügyi hatóságokkal való kapcsolatban állítsuk helyre az anyanyelvi kommunikációt. Ez eddig is benne volt a törvényi szabályozásban, de egy technikai kitétel miatt nem alkalmazták, ezt szerettem volna tisztába tenni. A másik jogszabály-kezdeményezésem arról szólt, hogy a polgári perrendtartásban tegyék lehetővé a romániai kisebbségek nyelvén született okiratok elismerését is, azokat ne saját költségükön kelljen lefordítaniuk az embereknek.
Zakariás Zoltán, az EMSZ elnöke második parlamenti mandátumát kezdi az RMDSZ listáján
Fotó: Haáz Vince
– Milyen esély van arra, hogy az autonómia kérdése szóba kerüljön az új parlamenti ciklusban?
– A megerősödött szélsőséges erők miatt a többséget alkotó kormánykoalíció pártjai még óvatosabbak lesznek irányunkban. Sok területen nagyon nehéz lesz előre lépni, és a legnehezebben kérdés nyilván az autonómia ügye marad. Ezen a téren más stratégiát kell keresnünk: olyan jogköröket kell az önkormányzatok ,,alá tolni”, amivel lényegesen bővíteni lehet a mozgásterüket. Az Erdélyi Magyar Szövetség részéről több lépést szeretnék elindítani.
– Az elmúlt hónapokban a közbeszéd témájává vált a területi közigazgatás átalakítása. Az erdélyi magyarság számára is életképesnek bizonyuló elképzeléssel párhuzamosan vajon átadhatók ezek a többlet jogkörök?
– Ezek az intézkedések valamilyen szinten ellenállásba fognak ütközni, mert minden decentralizációs kísérletnek ez a sorsa. Az elmúlt időszakban éppen a regnáló kormány járt elöl rossz példával, amikor az országos költségvetés pénzhiánya miatt nyúlt bele a helyi önkormányzatok jogkörébe: az állami vállalatok egységes, központi felügyeletére létrehoztak egy országos ügynökséget.
Ami elfogadhatatlan, mert ezzel a kormány belenyúl a helyi és a megyei tanácsok jogkörébe. Az eredeti terveken végül enyhített a kormány, de látni kell, hogy ez a fajta szándék a román belpolitikában mindig kéznél van.
Az Erdélyi Magyar Szövetség a helyi önkormányzatok jogkörét szeretné bővíteni
Fotó: László Ildikó
– Mennyire kell tartanunk a helyi közigazgatás drasztikus átszervezésétől?
– Mostanában egyetlen tervezet volt, a Mentsétek meg, Romániát! (USR) részéről, amit visszavontak. Elképzelésük szerint egy országos testület jönne létre, amely két éven belül kidolgozná a romániai közigazgatási átszervezés stratégiáját. Ez egyelőre nagyon kezdetleges hozzáállás, viszont olyan szempontból jelzésértékű, hogy tudjuk, miben gondolkoznak. Arról nem tudok, hogy a többi párt műhelyében milyen elképzelések léteznek, de ez bármikor kiderülhet. A történetben az a rossz, hogy
Egy olyan közigazgatási átszervezés, ami önkényesen átrajzolná a jelenlegi közigazgatási egységek határait, szembemegy az érvényben lévő román alkotmánnyal, másrészt nem veszi figyelembe az Európa Tanács ajánlásait. A helyi közigazgatás átszervezése nagyon bonyolult folyamat, amelynek során figyelembe kell venni egy csomó történelmi, gazdasági, társadalmi és egyéb kritériumokat, nem lehet egyetlen tollvonással elintézni. Miután az USR ejtette saját elképzelését, egyelőre új törvénytervezet nincs, de bármikor előjöhet.
– Milyen elvárásokat fogalmaztak meg az Erdélyi Magyar Szövetség részéről az RMDSZ irányába?
– Arra akarunk vigyázni, hogy lehetőleg ne szülessen olyan törvény, ami csorbítaná eddigi jogainkat. Képviselő-testületünknek résen kell lennie, mert bármikor számíthatunk ilyen kezdeményezésekre. Részünkről az önkormányzatok működésének optimalizálása, illetve jogkörének kiterjesztése a fő cél. Az RMDSZ-szel történt eddigi megállapodás az idei négy választásról szólt, ami papír szerint lejárt.
Elég konfliktus van körülöttünk a társadalomban és a nagyvilágban egyaránt, nem kell újabb konfliktusforrást bevezetni az erdélyi magyar közösség életébe.
A június 9-ei helyhatósági és európai parlamenti választások kiértékeléséről tartott sajtótájékoztatót Kolozsváron Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke. A kisebbik magyar pártnak ősztől összesen 171 önkormányzati képviselője lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóvállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!