A nemzeti kisebbségek napján, december 18-án nyújtotta be a képviselőházban Székelyföld autonómiastatútumát Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt parlamenti képviselő.

Hiába haladja meg januártól a romániai minimálbér bruttó összegben a magyarországit, ha a járulékok kifizetési kötelezettségének a munkavállalóra terhelése nyomán nálunk „vesz el” a legtöbbet az összegből az állam.

Hongkong, Bangkok és London a világ külföldiek által leglátogatottabb három városa, Prága a 22., Budapest a 62., miközben Románia egyetlen települése sem szerepel az első száz között. A Krónika által megszólaltatott szakember szerint elengedhetetlen a turisztikai és közlekedési infrastruktúra megléte.

Valósak az aggodalmak a sertéshús drágulásával kapcsolatban, ám a Krónikának nyilatkozó szakemberek úgy vélik, az nem lesz annyira drasztikus, mint amennyire az ágazat munkáltatóit tömörítő szövetség elnöke véli – meglátásuk szerint nem valószínű, hogy háromszorosára nő az ár. 

„Új költségvetés-politikai vízióval rukkolt elő a kormány, váltanának a fogyasztást ösztönző közpénzügyi politikáról a beruházások finanszírozására összpontosító és ilyen módon gazdasági növekedést generáló közpolitikára” – értékelte a Krónika megk

Az alkotmánybíróság kimondta: ellentmond az alaptörvényben szavatolt jogoknak a vonatkozó törvény eddig érvényben lévő kitétele, miszerint az önhibájukból szerencsétlen balesetet szenvedő pácienseknek ki kell fizetniük kórházi kezelésük költségeit.

A háromszéki Ozsdola közbirtokosságát erősíti a 2900 hektáros erdővagyon visszaállamosításáért zajló perben a helyi ortodox egyház. A kézdivásárhelyi bíróságon kedden zajló második tárgyalási fordulóban nem történt érdemi előrelépés.

A közszféra szolgáltatásai között tartaná a megyeközi tömegközlekedést Raluca Turcan miniszterelnök-helyettes is, aki azt mondja, ha a parlament nem lép, akkor a kormány felelősséget vállalhat a vonatkozó jogszabálymódosításért.

Folyamatosan nő az erdőkitermeléssel és fafeldolgozással foglalkozó vállalkozások száma, hiszen ez a fajta tevékenység nincs megfelelőképpen szabályozva Romániában, ahol a döntéshozókat gyakorlatilag nem érdekli a környezetvédelem, a nyersanyagforrások fenntarthatósága. 

Elégedetlenek a kormány által tervezett minimálbér-emelés mértékével a szakszervezetek, akik szerint, ha nem nőnek gyorsabb ütemben a fizetések, akkor előbb-utóbb tényleg ki fog ürülni az ország. 

Téves megközelítés, hogy a tanintézeteknek immár nem kell beszerezniük a tűzvédelmi engedélyt – tájékoztatták illetékesek a Krónikát. 

Sikertörténet is lehet a román állam tulajdonában levő vállalatok bevezetése a tőzsdére a Krónikának nyilatkozó szakember szerint. A lengyel példa is ezt támasztja alá.

Nincsenek meg a feltételek Romániában ahhoz, hogy a szigeteken 50 százalékos kedvezményt kaphassanak a megújuló energia előállítása, turizmus, szórakozás, közélelmezés, kiskereskedelem, szerencsejátékok és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások terén tevékenykedő cégeknek.

Sorra kerülnek elő a költségvetésben a megbukott szociáldemokrata kormány „pénzügyi ügyeskedései”, a „rejtett aknák”, így az utolsó költségvetés-kiegyenlítés az Európai Unióban előírt 3 százalék fölé viszi a költségvetési hiányt.

A mindenkori román kormányok általában az adó-visszaigénylések késleltetésével próbálják csökkenteni a költségvetési hiányt. Nincs ez másként idén sem, ám a vállalkozók nagy része nem él jogával.

Túlbonyolítja az oktatás folyamatát az a több tucatnyi dokumentum, jegyzőkönyv, igazolás, regiszter, amelyek elkészítését fölöslegesnek tartják a pedagógusok, mivel nem értékeli ki senki ezeket. 

A felvilágosításra legalább akkora szükség van, mint az oltóanyagra – hangoztatják a szakemberek, akik szerint az egészségügyi minisztérium hiába kínál fel ingyenesen 2 millió, HPV-vírus elleni vakcinát, ha közben nem tájékoztatja megfelelőképpen a lakosságot.