Árnyék vetül a költségvetésre. Még az sem biztos, hogy jövőre sikerül 3 százalék alatt tartani az államháztartás hiányát
Fotó: Pixabay.com
Sorra kerülnek elő a költségvetésben a megbukott szociáldemokrata kormány „pénzügyi ügyeskedései”, a „rejtett aknák”, így az utolsó költségvetés-kiegyenlítés az Európai Unióban előírt 3 százalék fölé viszi a költségvetési hiányt – értékelt megkeresésünkre Winkler Gyula. Az európai parlamenti képviselő ugyanakkor úgy véli, ha az új kormány komoly érvekkel megindokolja, hogy miért van szükség a határérték átlépésére, Brüsszel részéről elkerülhetők a komoly szankciók.
2019. december 03., 08:252019. december 03., 08:25
2019. december 03., 08:372019. december 03., 08:37
Az már biztos, hogy idén lényegesen meghaladja a maastrichti szerződésbe foglalt, a hazai össztermék (GDP) 3 százalékának megfelelő összeget a román állami költségvetés hiánya, a nemrég beiktatott liberális kormány illetékesei pedig egyelőre azt sem zárják ki, hogy jövőre is a kritikus szint fölé kúszik a büdzsé deficitje. Márpedig 3 százalékosnál nagyobb hiány esetén
Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint nem kell rögtön a legrosszabb forgatókönyvre gondolni, ugyanis tapasztalata szerint ha Brüsszel jó szándékot és akaratot lát a tagállamok kormánya részéről a helyzet rendezésére, úgy „megkegyelmez”.
„Önmagában a nagy gond az, hogy magas a költségvetési hiány, az viszont másodlagos, hogy mi lesz az Európai Unió válasza” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére az erdélyi politikus. Felidézte, már ebben az évben elég sok figyelmeztetést kapott az ország. Hiszen eleve törvénytelen, hogy jelentős késéssel fogadták el az állami költségvetést, a közpénzügyek törvénye ugyanis szabályozza, hogy a büdzsét az előző év utolsó napjáig a parlamentnek meg kell szavaznia. A költségvetés felépítésével is gondok voltak, mint Winkler is emlékeztetett,
Az új kormány most fedezi fel a rejtett pénzügyi aknákat, például azt, hogy a tavaly decemberben esedékes nyugdíjak egy részét csak idén januárban fizette ki a volt kormány, az áfát három hónapos késéssel fizetik vissza. „A szociáldemokrata kormány ezekkel a kis pénzügyi ügyeskedésekkel kihúzta, de nagy ára volt annak, hogy a szociális kiadásokra – nyugdíjakra, bérekre – összpontosítottak, mert az infrastrukturális beruházások két éve alacsony szinten maradtak” – részletezte a politikus.
Szerinte még kérdéses, hogy jövőre milyen büdzsét alkot meg az új kormány, ez folyamatban van, ám reméli, hogy még decemberben a parlament elé terjesztik, így karácsony és újév között meg is szavazhatja a törvényhozás. Akkor derül ki, hogy a jövő esztendei költségvetésnek milyen paraméterei lesznek, sikerül-e az Európai Unióban szabályos 3 százalék alatt tartani a deficitet, és ennek milyen ára lesz.
Winkler Gyula hangsúlyozta, a költségvetés kidolgozása politikai döntés, a kormány választhatja azt, hogy olyan megszorító büdzsét alkot, amely betartja az EU 3 százalékos szabályát, vagy megkockáztatja, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indít, de lehetővé teszi a szociális vállalások mellett a gazdasági fejlődést, biztosítva az infrastrukturális fejlesztéseket. Ezt a döntést a kormányzó politikusoknak kell meghozniuk, majd szükség lesz a parlamenti támogatásra.
Winkler Gyula szerint fennáll a kockázata, hogy elkezdődhet a kötelezettségszegési eljárás Románia ellen
Fotó: Facebook
Az EP-képviselő kérdésünkre arra is rámutatott, hogy amennyiben az Európai Bizottság el is indítja a kötelezettségszegési eljárást, azt el lehet halasztani, a kormány képviselői – a pénzügyminiszter, a miniszterelnök –
Például szavatolhatják, hogy nem zajlik majd a „barátoknak költségvetési pénzt” jellegű osztogatás, ami a Szociáldemokrata Párt (PSD) esetében bevált gyakorlat volt. „Ilyen érvekkel, hogy az új jobboldali kormány Európa felé akarja közelíteni a gazdaságot, józanul próbál gazdálkodni, a kötelezettségszegési procedúra halasztható, illetve enyhíthető” – fejtette ki Winkler Gyula. Mint részletezte, a folyamat több lépésből áll, elsőként az Európai Bizottság figyelmezteti a kormányt, erre kap egy hivatalos választ, majd elkezdődnek a tárgyalások. Ha a kormány kidolgoz egy ütemtervet, bemutat az EB-nek egy intézkedéslistát, a folyamat ebben a stádiumban lezárható. Viszont ha az egyeztetések során nem sikerül kompromisszumot kötni, a kormány nem ismeri el a kötelezettségszegés tényét, nem fogadja el a brüsszeli testület érveit, akkor az ügy az Európai Bíróságra kerül, amely eldönti, kinek van igaza, és milyen lépéseket lát indokoltnak. „Eddig még sok lépés van, megvan a kockázata, hogy elkezdődhet a kötelezettségszegési eljárás, de ez még nem történt meg, s ha a kormány józan érvekkel megindokolja a magasabb deficitet, a komolyabb szankciók elkerülhetők” – összegzett Winkler Gyula.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
szóljon hozzá!