Minden érintett szereplőnek hasznos lehet az állami vállalatok bevezetése a tőzsdére
Sikertörténet is lehet a román állam tulajdonában levő vállalatok bevezetése a tőzsdére a Krónikának nyilatkozó szakember szerint. A lengyel példa is ezt támasztja alá.
Állami vállalatok tőzsdére vitelét helyezte kilátásba az elmúlt napokban a nemrég beiktatott nemzeti liberális párti (PNL) kormány. Előbb Florin Cîțu pénzügyminiszter jelentette be, hogy a száz százalékban állami tulajdonban levő CEC Banket bevezetik a Bukaresti Értéktőzsdére (BVB), a Hidroelectrica tőzsdei bevezetése pedig előrehaladott állapotban van.
Ezt követően Ludovic Orban miniszterelnök már egyenesen arról beszélt, hogy
„Elsősorban a vállalat értékét a piacok határozzák meg. Másodsorban, amint vannak kisebb részvényesek, tiszteletben kell tartani a jogaikat. Ugyanakkor a tőzsdei bevezetés feltételezi a vállalatok átláthatóságának növelését is” – fogalmazta meg a kormányfő, aki szerint így finanszírozáshoz is juthatnak az állami vállalatok.
„Így én annak vagyok a híve, hogy az összes állami vállalatot be kell vezetni a tőzsdére, legyen szó a Hidroelectricáról, a CEC Bankről, a repülőterekről vagy más vállalatokról” – jelentette Ludovic Orban.
„Minden érintett szereplőnek hasznos lehet, ha az állami nagyvállalatokat bevezetik a tőzsdére” – értékelt a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Kifejtette: a tőzsdei bevezetés folyamatát fel kell gyorsítani, ez azt jelenti, hogy
Meglátása szerint a privatizációs bevétel nem elhanyagolható költségvetési vonzata előnyt jelent, a vállalatoknál pedig szakmai befektetők jelenhetnek meg, de a beruházók még enélkül is, a gazdálkodás és az átláthatóság szempontjából hozhatnak előrelépést.
Másrészt – tette hozzá Králik – a tőzsdei bevezetés nyomán növekszik a romániai tőkepiac láthatósága, hiszen a jelentős értéket képviselő részvények száma megemelkedik. „Nagyon fontos, hogy legyen a tőzsdén befektetési ajánlat, hiszen Románia jövőre átkerül a fejlődő piacok kategóriájába, már az ősz folyamán megkapta az átminősítést, eddig a határpiacok közé sorolták” – mutatott rá a szakértő. Példaként említette, hogy a térségben Lengyelország vitte végbe sikeresen a tőzsdén keresztül a magánosítást, és ennek meg is lett az eredménye, a varsói értéktőzsdét már a nyugat-európai piacokkal egy szinten emlegetik, az ország a fejlett piacok közé került.
– vont párhuzamot Králik Lóránd. Felidézte, már 2005-ben, a Tăriceanu kormány idején összeállt egy lista azokról az állami vállalatokról, melyeket az akkori tervek szerint hat hónapon belül a tőzsdére vittek volna. A listán több mint száz állami vállalat szerepelt, és ezek közül az elmúlt 14 évben alig tíz százalék került fel a tőzsdére. Ezek értékes vagyonelemek voltak, az állam különféle 10-15-20 százalékos részvénycsomagokat értékesített. Az Electrica szolgáltatót, a Nuclearelectrica termelőt bevezették a tőzsdére, de ezeknél is el lehet még adni részvénycsomagokat, anélkül hogy az az állam többségi tulajdonát veszélyeztetné. Ez a Nuclearelectrica esetében most nehezebben megvalósítható, hiszen a Bihar megyei származású Micula testvérek éppen a napokban zároltak egy jelentős csomagot, így az államnak el kell gondolkodnia azon, hogy a jogerős bírósági döntéssel megítélt összeget ez esetben miként kompenzálhatja.
Az energiaszektor „gyöngyszeme”, a Hidroelectrica vállalat bevezetésének Králik szerint ugyanakkor már rég meg kellett volna történnie, de erre eddig nem volt politikai akarat.
– szögezte le a szakértő.
Králik úgy véli, nem indokolt a teljes állami ellenőrzés fenntartása, hiszen a pénzintézet az elmúlt 25-30 évben teljesen profilt váltott, már nem takarékpénztár, hanem kereskedelmi bank. Egy 20 százalékos csomag eladása, szakmai befektető bevonása mindenképpen javítaná a pénzintézet piaci pozícióját, amely hatalmasat esett, a kereskedelmi bankok megelőzték a hitelpiacon, már nem számít jelentős szereplőnek, nincs ott az öt legnagyobb bank között.
Králik Lóránd ugyanakkor rámutatott: valószínűleg nem tudnak éppen minden állami vállalatot bevezetni a tőzsdére, hiszen ott a nyereséges vállalatokat „látják szívesen”,
A szakértő meglátása szerint a veszteséges vállalatok eladása a magánosítás folyamán gondot jelent majd. Például a Román Vasúttársaság teherszállító ágazatának (CFR Marfă) privatizációját is emlegetik, ám ez a tőzsdén keresztül nehezen megvalósítható, inkább szakmai befektetővel valósítható meg. A bukaresti repülőtér már kezd gazdaságossá válni, azonban a többi, még a közlekedésügyi minisztérium portfóliójába tartozó reptér nem biztos, hogy vonzó lenne egy külföldi szakmai befektető számára – értékelt a szakember.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
szóljon hozzá!