Szemléletváltás. Tánczos Barna szerint az új kormány inkább a beruházások finanszírozására összpontosít
Fotó: Pixabay.com
„Új költségvetés-politikai vízióval rukkolt elő a kormány, váltanának a fogyasztást ösztönző közpénzügyi politikáról a beruházások finanszírozására összpontosító és ilyen módon gazdasági növekedést generáló közpolitikára” – értékelte a Krónika megkeresésére a költségvetési kiadások tervezett keretszámait Tánczos Barna.
2019. december 12., 11:332019. december 12., 11:33
2019. december 12., 12:062019. december 12., 12:06
Az RMDSZ szenátora kifejtette, kérdés, hogy sikerül-e két-három év alatt teljesen átrendezni a rendszert.
Felhívta a figyelmet, hogy a három százalékot meghaladó költségvetés-deficit egy „óriási vörös felkiáltójel”, már szerdán reggel látszott, hogy a nemzetközi intézmények aggódva figyelik, mi történik, a Standard & Poor’s visszaminősítette az országot, tehát külföldön is látják annak a veszélyét, hogy Románia nem tudja tartani a három százalékos hiánycélt.
A Standard and Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő stabilról negatívra rontotta Románia államadós-besorolásának kilátásait, ugyanakkor megerősítette „BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Tánczos Barna ugyanakkor abban bízik, hogy a pénzügyminisztérium megfelelő elővigyázatossággal ténykedik, a 2020-as költségvetés nem viszi túlzásba az ország eladósodottságát, és nem tesz túl nagy kamatterhet a következő évek büdzséjére. „Bizonyos, hogy Románia a következő években is gazdasági növekedéssel számolhat, ám kérdés, hogy ez a növekedés 3-4 vagy 5 százalékos lesz, ezeket a különbségeket a közpolitikák tudják befolyásolni pozitív és negatív irányba is” – fogalmazott Tánczos.
Jelezte ugyanakkor: a kormány meghallgatta az RMDSZ beruházásokra vonatkozó javaslatait, ezért
„A nyugdíj- és fizetésemelésre szükség van, ezt az előző kormány meglépte, ezután is meg kell tartani” – vallja a politikus. Tánczos Barna kiemelte egyúttal: az RMDSZ is fontosnak tartja, hogy még ebben az évben megszavazzák a jövő évi költségvetést.
Tánczos Barna: bizonyos, hogy Románia a következő években is gazdasági növekedéssel számolhat
Fotó: RMDSZ
Amint arról beszámoltunk,
– derül ki a költségvetési kiadások keretszámairól szóló törvény tervezetéből, amelyet kedd este hozott nyilvánosságra a pénzügyminisztérium.
Jövő évre a hazai össztermékhez (GDP) mérten 3,6 százalékos, 2021-re 3,34 százalékos államháztartási hiánnyal számol a román kormány – derül ki a költségvetési kiadások keretszámairól szóló törvény tervezetéből, amelyet kedd este hozott nyilvánosságra a pénzügyminisztérium.
A jogszabályjavaslat értelmében az államadósság felső határát a GDP 45 százalékában szabták meg. A konszolidált állami költségvetés kiadásait 371,586 milliárd lejre tervezik, amelyből 109,754 milliárd lejt tesznek ki a személyi jellegű költségek.
A tervezetből az is kiderül, hogy 2020. január elsejétől a cigaretta specifikus jövedéki adója az ezer szálanként 366,147 lejről 386,377 lejre nő, ugyanakkor megszüntetik a megosztott áfafizetés mechanizmusát. Egy másik intézkedés értelmében a közméltóságok juttatását befagyasztják a 2019. decemberi szinten, mint ahogyan az élelmiszerpótlék értékét is, az érdemjuttatás összege pedig 6240 lej marad. Emellett betiltják a nyugdíj és az állami fizetés halmozását.
Széleskörű egyetértés körvonalazódik az Orban-kormány javaslata körül, amellyel megtiltanák, hogy a közszférában dolgozók halmozzák a fizetést és a nyugdíjat. Puskás Bálint nyugalmazott alkotmánybíró szerint ugyanakkor a javaslat nem is alkotmányellenes.
Florin Cîțu pénzügyminiszter kedd este ugyanakkor bejelentette, elkészült a 2020-as évi állami költségvetés tervezete, jövő héten pedig beterjesztik a parlament elé. Leszögezte egyúttal: a kormány nem készül megemelni az adókat vagy illetékeket, a büdzsé a jelenleg hatályos törvényekre épül.
Ludovic Orban kormányfő bejelentette, a kabinet felelősséget vállal a büdzséért, amennyiben azt látják, fennáll a kockázat, hogy a döntéshozók nem fogadják el december 31-éig.
Együttes plénumra ül össze a parlament két háza csütörtökön délben, amikor a kormány felelősségvállalással tervez hatályba léptetni három törvénytervezetet.
Búcsú a 114-estől?
Több adót is eltöröl a kormány, amelyeket a 2018/114-es számú sürgősségi kormányrendelet írt elő – jelentette be Florin Cîțu pénzügyminiszter. Mint rámutatott, ilyen például a bankadó, a távközlési adó, de szintén eltörölik a nyugdíjrendszer második pillérét kezelő társaságokra rótt terheket is. A kormány ugyanakkor megszünteti a Szuverén Befektetési Alapot, amely – mint Cîțu hangoztatta – se nem alkotmányos, se nem korszerű, se nem működik. A pénzügyminiszter jelezte ugyanakkor, marad az építőipari minimálbér, ahhoz nem terveznek hozzányúlni. A végső döntés a 114-es rendeletről a jövő heti kormányülésen várható.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!