Van benne potenciál. Soha nem lesz Prága vagy Budapest, de lehetne vonzóbb célpont is Brassó
Fotó: Pixabay.com
Hongkong, Bangkok és London a világ külföldiek által leglátogatottabb három városa, Prága a 22., Budapest a 62., miközben Románia egyetlen települése sem szerepel az első száz között, ahová a belépéshez legalább évi legkevesebb 1,8 millió látogatóra lenne szükség. Romániát tavaly összesen 2,8 millióan keresték fel.
Gyengén teljesít a romániai turizmus – vonhatjuk le újfent a következtetést, miután az Euromonitor közzétette a 2018-as idegenforgalmi adatokat górcső alá vevő, Top 100 City Destinations 2019 című rangsorát, amely azt vizsgálja, hogy melyek azok a városok, amelyeket a legtöbb külföldi turista keres fel. Az első száz helyen egyetlen romániai várost sem találunk, még a legtöbb külföldi által felkeresett Bukarest sem fért bele a topba.
Az első három helyen amúgy Hongkong (csaknem 29,3 millió külföldi turista), Bangkok (24,2 millió) és London (mintegy 20 millió) található.
„Nem meglepő, hogy egyetlen romániai város sem került fel a turisztikai ranglistára, hiszen eddig sem szerepeltek egyetlen hasonló összesítésben sem” – értékelt megkeresésünkre Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének dékánja. Kifejtette,
Eleve nagyon gyenge a turizmus teljesítménye Romániában, másrészt azon országok közé tartozik, ahol a belföldi turizmus viszonylag erős, tehát a nemzetközi idegenforgalom kisebb, mint a belföldi. Romániában egyetlen metropolisz van, Bukarest, ám a fővárosban sincsenek nagy turisztikai látnivalók, hiszen a valamikor kicsi óvárosát a szocreál időszakban „felrobbantották”, alig maradt meg belőle valami, nem őrizte meg a kulturális és építészeti örökségét. „Más város nincs Romániában, amely olyan erőforrásokkal rendelkezne, hogy versenybe szálljon a metropoliszokkal a turisztikai ranglistákon” – szögezte le Szilágyi Ferenc.
Nagyszebenből is „többet lehetne kihozni”
Fotó: Pixabay.com
Mint ő is rámutatott, egyértelműen Prága a kelet-közép-európai térség turisztikai szempontból vezető városa, a cseh fővárosban „lépni nem lehet a turistáktól”, Budapest pedig nagyon jó számokat mutat fel, elsősorban a növekedés tekintetében, az elmúlt években vált nemcsak európai, hanem globális szinten is top úti céllá.
Arra a kérdésre, hogy lehet-e ezen változtatni, Romániának van-e esélye arra, hogy felküzdje magát ezekre a ranglistákra, Szilágyi Ferenc kifejtette, a turizmus egyfajta divatirányzat, viszont kézzelfogható előfeltételei vannak annak, hogy egy város „divatba jöjjön”: turisztikai és közlekedési infrastruktúra megléte. Ezen a téren pedig Románia nagyon rosszul áll – emlékeztetett a szakértő. Véleménye szerint amúgy az adottságok szempontjából inkább a közepes városoknak van esélyük arra, hogy a maguk szintjén jelentős turisztikai célponttá alakuljanak.
– hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, fontos tényező abban, hogy sikerül-e szintet lépni, a mentalitás, hogy „miként szolgáljuk ki, milyen arccal várjuk” a turistákat.
„Erdélyben az erdélyi romantika, a transzilvanizmus miatt a magyar turisták lehetnek a potenciális vevők, ám kérdés, hogy hajlandók vagyunk-e őket megszólítani” – vetette fel Szilágyi Ferenc. Felidézte, Gyulán vagy Hajdúszoboszlón tapasztalható, hogy számítanak a román turistára, román nyelven is kommunikálnak. Közben ez Erdélyben még nem egyértelmű. „Nagyszebenben elkészítik-e az étlapot magyar nyelven? Erdély románok által lakott vidékein megszólítják-e a magyar turistákat, vagy inkább elzárkóznak, és lemondanak a turizmusról?” – tette fel a sokak által megfontolandó költői kérdést Szilágyi Ferenc.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás