Történelmi csúcson a romániai fakitermelés és feldolgozás, miközben egyre erősebb a famaffia is

Bottal üthetik a nyomát. Romániában évente 38,6 millió köbméter fát vágnak ki, ám állítólag csak 18,5 millió köbméter után adóznak •  Fotó: Pinti Attila

Bottal üthetik a nyomát. Romániában évente 38,6 millió köbméter fát vágnak ki, ám állítólag csak 18,5 millió köbméter után adóznak

Fotó: Pinti Attila

Folyamatosan nő az erdőkitermeléssel és fafeldolgozással foglalkozó vállalkozások száma, hiszen ez a fajta gazdasági tevékenység viszonylag egyszerű, ráadásul nincs megfelelőképpen szabályozva egy olyan országban, amelyet gyakorlatilag nem érdekel a környezetvédelem, a nyersanyagforrások fenntarthatósága. Emiatt óriási méreteket ölt a törvényes, de az illegális fakitermelés is.

Bíró Blanka

2019. december 07., 10:262019. december 07., 10:26

Csúcsot dönt idén a romániai erdőkitermelés és fafeldolgozás – derül ki a Frames tanácsadó cég elemzéséből. Eszerint az ágazatban tevékenykedő több mint hatezer cég forgalma az év végéig meghaladja a 2,5 milliárd eurót, ami százmillió euróval több, mint az elmúlt évben. Közben a Greenpeace Románia környezetvédő szervezet nemrég úgy becsülte meg, hogy

az országban óránként három hektár erdő tűnik el.

Elemzők szerint hiányos a törvényi háttér, ez pedig az elmúlt években egyaránt fellendítette a legális, illetve a törvénytelen erdőkitermelést.

Egyre többet minél gyorsabban

Ez a fajta gazdasági tevékenység viszonylag egyszerű, miközben nincs megfelelően szabályozva, így

az ágazat egyre több befektetőt vonz, akik arra összpontosítanak, hogy minél gyorsabb ütemben minél több fát vágjanak ki és maximálják a nyereséget.

Így történt meg, hogy a fakitermeléssel és -feldolgozással foglalkozó cégek száma jelentősen megugrott: míg 2010-ben 3937 cég működött ezen a területen, a számuk 2018-ban már elérte a 6189-et – mutat rá a Frames elemzése, amely az ágazatban használt tevékenységi kódok (220-as és 1610-es kód) alapján listázta a vállalkozásokat. Ezeknek a cégeknek az összforgalma tavaly elérte a 11,43 milliárd lejt (2,4 milliárd euró). Azaz egy év alatt 800 millió lejes növekedést jegyeztek, 2010-hez viszonyítva pedig a forgalom megkétszereződött, hiszen akkor 5,48 milliárd lejt tett ki.

Az ágazat nyeresége hasonló ütemben növekedett: a 2010-es 480,1 millió lejről tavaly 678,1 millió lejre emelkedett.

„Az idei évben további növekedés várható, elsősorban Bukovina, Máramaros és Moldva térségében. A vállalkozások jelentős befektetéseket eszközöltek felszerelés és munkaerő tekintetében is, a becslések pedig új forgalomrekordot jeleznek: év végéig elérheti a 2,5 milliárd eurót” – mutatnak rá a Frames elemzői.

Kiszipolyozzák az ország erőforrásait

Adataik szerint tavaly a fakitermelésben 3305 cég tevékenykedett 15 480 alkalmazottal; 333,68 milliárd lejes forgalmat bonyolítottak le, és 320,8 millió lejes nyereséget termeltek. A másik területen, a fafeldolgozásban 2884 cég 23 590 alkalmazottat foglalkoztatott; 7,74 milliárd lejes forgalom mellett jelentős, 357,2 millió lejes profitot valósítottak meg.

Idézet
A harmincévnyi kapitalizmus során kiszipolyozták az ország erőforrásait. A hatóságok elenyésző kitermelési illeték fejében eladták a kőolajat, a földgázt, az ásványvizeket, az aranyat, az erdőket. Az erdőkitermelés sikeres vállalkozás egy olyan országban, melyet kevéssé érdekel a környezetvédelem, a nyersanyagok fenntarthatósága, a tiszta levegő, a jövő”

– szögezte le Adrian Negrescu, a Frames vezetője. Az elemzésben arra is kitérnek, hogy a Holzindustrie Schweighofer osztrák vállalat – melyet a napokban átneveztek HS Timber Productions Kft.-nek – az egyik legnagyobb játékos ezen a piacon gazdasági mutatói alapján. A cég az elmúlt évet 1,78 milliárd lejes forgalommal és 34,5 millió lejes nyereséggel zárta. Szakértők rámutatnak, hogy a vállalat tavalyi nyeresége sokkal szerényebb a 2010–2016-os időszakhoz képest, amikor évi 200 millió lejes profitot valósítottak meg. A rekord 2013-ban volt, amikor 431,4 millió lejes nyereséggel zártak. A visszaesés ellenére az osztrák vállalat még mindig a legnagyobb és legerősebb játékos a piacon. Tavaly 1779 alkalmazottat foglalkoztatott, kétszer annyit, mint 2008-ban. A listán következő „nagyok” a Kostamonu Románia Rt. Maros megyéből, illetve a Karelia Upofloor Rt. Máramarosból. Megyékre lebontva a legtöbb cég Suceava megyében működik, ahol 758 vállalkozás van bejegyezve ezzel a tevékenységi körrel, ezt követi Hargita megye (451), Argeş (382), Máramaros (334), Vrancea (332), Neamţ (316), Beszterce-Naszód (275), Bákó (236) és Bihar (235).

Az ágazat átvilágítása rámutat, hogy a piacot a nagy játékosok uralják, melyek a forgalom mintegy 80 százalékát valósítják meg; az üzlet évről évre növekszik, és a külföldi befektetők kerülnek előtérbe – összegeznek a tanácsadó cég elemzői.

Dübörög a törvénytelen kitermelés

Miközben a törvényes kitermelés szárnyal, a fa feketepiaca is látványosan növekszik: az illegálisan kitermelt fa mennyisége meghaladja az állam által ellenőrzötten kivágottat.

Az Országos Erdőleltár adatai szerint Romániában évente 38,6 millió köbméter fát vágnak ki, ám ebből csak 18,5 millió köbméter után fizetnek illetéket – a fennmaradó 20 millió köbméternyi nyersanyagot minden hivatalos forma nélkül termelik ki, elsősorban a magántulajdonban levő erdőkből.

„A különbözet az engedély nélküli kivágásokból adódik. Ez a legnagyobb mértékben a magántulajdonban levő erdőkben zajlik, majd az önkormányzati erdőkben, és a harmadik helyen áll ebből a szempontból az állami erdészet, a Romsilva által gondozott erdőterület” – ismerte el a napokban Costel Alexe környezetvédelmi miniszter.

A Frames szerint a helyzet évről évre súlyosbodik; az ágazatban tevékenykedő nagyszámú mikrovállalkozás rákényszerül arra, hogy a törvényesség határán mozogjon, mert nincs elegendő tőkéje, hogy a nagyok mellett életben tartsa a vállalkozást. Elemzők szerint elsősorban az állam felelős azért, hogy terjed a törvénytelen fakitermelés, ezért az új kormánynak konkrét intézkedéseket kellene bevezetnie az erdők védelmében, és hogy visszaszorítsa az illegális kitermelést. Szerintük a faexport néhány éves korlátozása jótékony hatással lenne a környezetre, ám katasztrofális következményekkel járna az ágazatra nézve. Meg kell találni az egyensúlyt: talán a kitermelésre kivetett illeték nyugati szintre emelése jelentheti az egyik megoldást – javasolják a tanácsadó cég munkatársai.

Az Országos Erdőleltár adatai szerint Romániában évente húszmillió köbméternyi fát minden hivatalos forma nélkül termelnek ki •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Az Országos Erdőleltár adatai szerint Romániában évente húszmillió köbméternyi fát minden hivatalos forma nélkül termelnek ki

Fotó: Barabás Ákos

Erős maffia és gyenge hatóságok

Rendszerszintű problémákkal szembesülünk, és a helyzet egyre romlik – szögezte le megkeresésünkre Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. Rámutatott, a famaffia erős, a hatóságok pedig tehetetlenek. Felidézte:

erdészeket öltek meg, amikor azok próbálták védeni az erdőt; hónapok teltek el, míg megszületett a döntés, hogy felfegyverzik az erdészeket.

A vonatkozó törvényekben rengeteg a hiányosság – aki akarja, gyorsan megtalálja a gyenge pontokat, a kiskapukat, az állami hatóságok reakcióideje pedig túl lassú. Kovács Csongor példaként említette, hogy a préselt PAL-lemezeket faőrleményből készítik, viszont a darálógépeket nem kell engedélyeztetni. „Megvásárolja a vállalkozó a darálógépet, kiviszi a helyszínre, bezúzza a fát, és ha őrleményként szállítja, szabadon mozgathatja, nem kell bejelenteni. Így könnyen kijátszható a rendszer” – mondta a környezetvédő. Rámutatott, az erdőkitermelést, a faszállítmányokat nyomon követő SUMAL-rendszer sem működik hatékonyan, a korszerűsítésére nem különítettek el pénzt. „Már az hatalmas tévedés volt, amikor a nagy feldolgozókat beengedték az országba, a civil szervezetek erőteljes tiltakozása ellenére. Nem a feldolgozók vágják ki az erdőt, de olyan felvásárlópiacot teremtenek, amely rendkívüli módon ösztönzi a kitermelést. Amint megjelent a kereslet, megtalálták a módját, hogy azt kielégítsék: hogy minél több fát kivághassanak, és gyorsan megkapják érte a pénzt” – szögezte le Kovács Csongor.

Nincs logikus magyarázat és bizonyíték

Megalapozatlannak tartja az Országos Erdőleltár adatait ugyanakkor Nagy Dániel, a Brassói Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőség (ITRSV) aligazgatója. Lapunknak kifejtette, húszmillió köbméter fát nem lehet „nyomtalanul” eltüntetni, ha azt törvénytelenül vágták ki. Az ország erdeiből évente 18 millió köbmétert lehet hivatalosan kitermelni, de ezt sem vágják ki, átlag 12 millió köbmétert valósítanak meg az üzemtervből. „Ha a törvényesen kivágható 18 millió köbmétert sem termelik mind ki, hova tűnik el még további 20 millió köbméter? Ez hatalmas mennyiség, ennek sem a kitermelésére, sem a feldolgozására nincs kapacitás” – részletezte az erdészeti szakértő. Úgy véli, ez az eltorzított adat rontja az erdészek megítélését, hiszen „hogyan vághatnának ki húszmillió köbméter fát anélkül, hogy cselekvőn fellépnek ellene?”

Az erdészeti felügyelőség különben kérte az Országos Erdőleltártól, hogy pontosan mutassák meg azokat a helyszíneket, ahol a méréseik szerint „eltűntek az erdők”, de erre kitérő választ kaptak.

„Tételezzük fel, hogy húszmillió köbmétert eltüzelt a lakosság, valóban törvénytelenül kivágták. Ha rendelkezésünkre bocsátják a méréseket, mi kimegyünk a helyszínre, beazonosítjuk azokat a csutakokat, melyeken nincs bélyeg, értesítjük a bűnüldöző hatóságokat, kiszámoljuk a kárt, és bíróságon indítunk eljárást az elkövetők ellen” – vázolta a folyamatot az aligazgató. A tanulmányt készítőktől azonban azt a választ kapták, hogy a mintavételeik titkosak. Ez elfogadhatatlan, hiszen ha tudomásuk van egy törvénytelenségről, kötelesek értesíteni a hatóságokat – mondta Nagy Dániel. Szerinte a torzulások abból is adódhatnak, hogy a felmérést készítők öt helyett nyolc köbméter évi átlagos fanövekedéssel számoltak, de a számításokat össze kell hangolni a tereppel. Hozzátette, törvénytelen fakivágás mindig van, évente mintegy 180–200 ezer köbméter illegális fakivágásra derül fény, ezt bizonyítani tudják. „Ez a húszmilliónak egy százaléka. Kizárt, hogy ekkora eltérés legyen, hogy egy országban több fát vágnak ki illegálisan, mint törvényesen” – állítja a szakértő.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél

Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél
2025. július 18., péntek

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák

Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák
2025. július 18., péntek

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk

Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk
2025. július 18., péntek

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal

Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal
2025. július 18., péntek

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők

Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők
2025. július 18., péntek

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja

Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja
2025. július 17., csütörtök

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc

Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc
2025. július 17., csütörtök

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei

Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei
2025. július 16., szerda

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen

A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen
2025. július 16., szerda

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése

Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése