Schmitt Pál a befutó: a magyar államfő feladatai és jogosítványai

Magyarország alkotmánya értelmében a köztársasági elnök – akit e tisztségre legfeljebb egy alkalommal választhatnak újra – kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése fölött. Ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Képviseli a magyar államot, a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját, részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, népszavazást kezdeményezhet.

Ő nevezi ki a miniszterelnök javaslatára egyes kormányfüggetlen posztok betöltőit, köztük a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét és a Magyar Nemzeti Bank elnökét. Kinevezi és felmenti az egyetemi tanárokat, megbízza és felmenti az egyetemek rektorait, kinevezi és előlépteti a tábornokokat, megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, dönt az állampolgársági ügyekben.

Az alkotmány szerint az államfő gondoskodik a törvények kihirdetéséről, de élhet politikai vétójogával is: „ha a köztársasági elnök a törvénnyel, vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt (...), megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek”. A parlament által újratárgyalt és elfogadott törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni. Van lehetősége alkotmányos vétóra is. Ez azt jelenti, hogy az államfő a törvényt aláírás előtt véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. „Ha az Alkotmánybíróság – soron kívüli eljárásban – az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni” – rendelkezik a jogszabály. Göncz Árpád első ciklusában nem élt a politikai vétó lehetőségével, és második elnöki periódusa alatt is csupán kétszer küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek, Mádl Ferenc hat alkalommal döntött így.

Sólyom László ötéves hivatali működése alatt 31 törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek: beiktatása évében csak egyet, a pártingatlanokról szóló jogszabályt, a legtöbbet, szám szerint 13-at, 2009-ben küldte vissza. A jelenlegi Országgyűlés három elfogadott jogszabályt kapott vissza megfontolásra az államfőtől: a kormánytisztviselők jogállásáról, az alkotmánybírók jelölésével kapcsolatos alkotmánymódosításról és az ahhoz kapcsolódó Alkotmánybíróságról szóló jogszabály-változtatásról szólókat.

Sólyom 2006. március 13-án – a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából –alkotmányértelmezési indítvánnyal fordult a magyar alkotmánybírósághoz a kormány, illetve a miniszterelnök által javasolt állami kitüntetésekkel kapcsolatban. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanis levélben javasolta az államfőnek, hogy 75. születésnapja alkalmából tüntesse ki Horn Gyulát a külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért. Ezt végül Sólyom László visszautasította, az erről szóló előterjesztést nem írta alá.