A válasz: nyeletlen bicska él nélkül. Csíkszentdomokosi lakodalmas szokások gyűjtése alkalmával jegyeztem le ezt a csupa komikum találós kérdést még a 70-es években, amit a vőlegénynek tettek fel, a menyasszony kikérése alkalmával.
Elvitte a show-t a baloldal, egész pontosan a Magyar Szocialista Párt a vasárnapi európai parlamenti (EP) választáson elért eredményével.
Viszonylagos sikert ért el az RMDSZ a vasárnapi európai parlamenti választáson, hiszen a szövetség csupán megőrizte a Tőkés László kilépése után megmaradt két képviselőjét, nem tud három honatyát delegálni az uniós törvényhozásba.
„Az egyik benyílóban lehetne Ady-korabeli zenéket, megzenésített verseket hallgatni, míg a másikban Ady költeményei közül kiválasztani azokat, amelyeket hallani szeretnének” – beszélgetés Imre Zoltánnal, a váradi Ady Endre Emlékmúzeum vezetőjével.
A bukaresti Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet és a közlekedési minisztérium emléktáblákat helyezett el 12 vasútállomás homlokzatán az onnan deportált zsidók emlékére. Az emléktáblák magyargyűlöletre és történelemhamisításra szólítanak fel.
A kisebbségi autonómia és az állampolgárság viszonyára nézve ismert az alapvető, normatív módon megfogalmazott álláspont.
Az alábbi elemzés az Erdélyi Napló hetilap felkérésére készült, amely a Mensura Transylvanica elemző csoport szakértőit kérte fel az RMDSZ által készített és a lap birtokába jutott székelyföldi autonómiastatútum értékelésére.
Újabb fronton alakult ki küzdelem Traian Băsescu államfő és a kormányoldal között, miután Victor Ponta miniszterelnök bejelentette: alkotmánybírósághoz fordulnak annak megállapítása végett, hogy az államfő alkotmányt sértett.
Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarok autonómiatörekvésével kapcsolatos kijelentése csak azok számára okozhatott meglepetést, akik a magyar állam nemzetpolitikáját eddig nem követték figyelemmel.
Interjú a friss UNITER-díjas Bartha József marosvásárhelyi képzőművésszel.
Az 1970-es években írta az újság, hogy Csíkszeredában a mai Márton Áron Gimnáziumban 65 éves érettségi találkozót tartottak, és a részt vevő kilenc osztálytársból három Amerikából, három Magyarországról, három pedig Erdélyből érkezett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új utak keresésében érdekelt korunk egyik jellemzője a politikában és véleményiparban munkálkodó szakértők szubjektivizmusa. Erre példa Kim Lane Scheppele tevékenysége.
Az április 6-ai magyarországi parlamenti választások határon túli, erdélyi tanulságaival kapcsolatban számos elemző, újságíró megszólalt különböző fórumokon. Jelen írásomban a választási eredményekkel szeretnék foglalkozni.
Nemrég azt nyilatkozta a televízióban a román külügyminiszter, hogy lojalitást vár el a romániai magyaroktól. A hír megjelent számos helyen, szerte az írott és elektronikus sajtóban, de különösebb reakciókat nem váltott ki.
Ha manapság valaki Balánbányáról hall Hargita megyében, megpróbál az emlékezetéhez vagy az internethez nyúlni. Az idősebbek tudják, hogy volt ott egy bánya, nem is működött rosszul, több ezer embernek adott munkalehetőséget.
„A terjedelmes, terjengős, aprólékos leírásokhoz teljesen más, kényelmesebb, pedánsabb írói alkat kell. Nem is lennék képes hosszú lére eresztett történeteket írni, mert elveszíteném az érdeklődésemet az írás tárgya iránt” – interjú Bodor Ádám íróval.
„A jelen a múlt műve. Románia a maga sajátos módján jött létre: ezért olyan, amilyen.” Ezzel a gondolatsorral kezdi Lucian Boia Miért más Románia? (Koinónia, Kolozsvár, 2013) című esszékönyvének zárszavát.
Huszonöt évvel a romániai rendszerváltás után fény derülhet a kommunista titkosszolgálat, a Szekuritáté által forgatott, majd nyomtalanul eltűnt pénzek útvonalára.
Látogatottsági adatok