Visszakerült a színpadra a táncház: Könczei Csongor egyetemi oktató a 45 éve Kolozsváron indult erdélyi táncházmozgalomról

Visszakerült a színpadra a táncház: Könczei Csongor egyetemi oktató a 45 éve Kolozsváron indult erdélyi táncházmozgalomról

Könczei Csongor néprajzkutató

Fotó: Ocskay Márk

A kolozsvári táncházmozgalom megalakulásának 45. évfordulója alkalmából nyílt fotó- és videókiállítás a Sapientia egyetem táncművészeti szakának székhelyén. A táncházmozgalom múltjáról, jelenéről Könczei Csongort, az egyesület vezetőjét, a táncművészet szak oktatóját kérdeztük.

Kiss Judit

2022. március 03., 13:372022. március 03., 13:37

2022. március 16., 15:112022. március 16., 15:11

A kincses városban 45 évvel ezelőtt alakult meg a táncházmozgalom, ennek apropóján nyílt kiállítás a Főtér 29. szám alatt a Sapientia egyetem táncművészeti szakának székhelyén. A fotókat és videókat felsorakoztató tárlatot az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, a Sapientia egyetem kolozsvári karának táncművészet szakja, valamint a Bogáncs–Zurboló Egyesület szervezte, és március 4-ig tekinthető meg.

Korniss Péter Széken készült fotói

A táncházmozgalom múltjáról, jelenéről Könczei Csongor, az egyesület vezetője, a táncművészet szak oktatója beszélt a Krónika megkeresésére. Mint elmondta, a Bogáncs–Zurboló az elmúlt években rendszeresen megtartotta a Tranzit Házban a kolozsvári táncház 25, 30, 35, 40 éves születésnapját is. „Mivel még mindig járványhelyzet van, nem lehet összecsődíteni az embereket, és különben sem lehet mulatni, táncolni maszkban.

Idézet
A három szervező intézmény úgy döntött, ne menjünk el csak úgy a dátum mellett, hiszen Kolozsváron indult 1977. februárjában először táncház Erdélyben. Fényképeket és filmeket felsorakoztató kiállítással emlékezünk, bár az emlékezés ilyen formában kicsit olyan, mint az okos lány meséjében: „van is, meg nincs is”.

Mi természetesen táncházzal szeretnénk ünnepelni, amit most nem lehet”

– mondta el Könczei Csongor. Hozzátette, a tárlat az egyetem földszinti terében tekinthető meg, ahol közösségi tér lesz majd, ha lejár a járvány, ebben a térben a Hagyományok Háza és az egyetem sok rendezvényt szeretne majd szervezni. „Multimédiás installáció a tárlat, három projektorra vetítünk. Az egyik régi, 1990 előtti fényképeket sorakoztat fel a mozgalom kezdeteiről, a második 1990 utáni fotókat, a harmadikon a kolozsvári táncházról készült mozgóképeket láthatnak az érdeklődők” – mondta Könczei Csongor.

Arról is beszélt, hogy a helyszínre azért is érdemes ellátogatni, mert itt megtekinthető Korniss Péter fotóművész néhány munkája felnagyítva. A Kolozsváron született Korniss Péter a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus.

„A művész úr a széki táncházban készült képeit a rendelkezésünkre bocsátotta. Tudni kell, hogy a Szék volt a táncházmozgalom egyik bölcsője. Ezek a Korniss-képek ott maradnak a teremben, később is megtekinthetőek” – mondta Könczei Csongor.

Galéria

A kolozsvári táncházmozgalom különböző korszakait eleveníti fel a március 4-ig látható fotó és videókiállítás

Fotó: Zoltán Ildikó

Hőskorszak, ellehetetlenítés, újraindítás

A szakember kifejtette, kronológiailag négy részre osztják az erdélyi táncház történetét. „Az első az 1977-es indulás és az úgynevezett hőskorszak, amikor táncházak alakultak Erdélyben. Felfutóban lévő mozgalom volt, nemcsak Kolozsváron, de Csíkszeredában, Udvarhelyen, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Nagybányán stb. Aztán jött az ellehetetlenítés korszaka, 1983-tól fokozatosan ellehetetlenítették. Azért használom ezt a szót, mert hivatalosan ugyan nem tiltották be, de valahogy úgy csűrték-csavarták a dolgokat, hogy ne lehessen megtartani a táncházakat” – mondta el Könczei Csongor.

Hozzátette, a kommunista hatalom megfélemlítési eszköztára is benne volt ebben az ellehetetlenítésben, ugyanis a fiatalokat, főleg a zenészeket nagyon sokat vegzálta a Szekuritáté.

„Például a kolozsvári táncházat nem tiltották be a szó szoros értelmében, de a Vasas utcai termet nem adták oda a fiataloknak, mondván, hogy festenek. Ez 1985-ben volt, és 1990-ig „festettek”. Mindent megtettek, hogy ne lehessen megtartani a táncházat” – ecsetelte Könczei. Hozzátette, abban az időszakban összegyűltek itt-ott a fiatalok, úgymond házibulizni, táncoltak, de ez már nem ugyanaz volt. Nagyon sokan ki is telepedtek külföldre, zenészek és táncosok is. „1990-ben volt egy nagy újraindulás nagy lelkesedéssel. Az volt a gond, hogy zenész nagyon kevés volt, mert a régieknek 70–80 százaléka már nem volt az országban. Azóta sok népzenész van újra, hála istennek” – fejtette ki Könczei Csongor. Idézte Csoóri Sándor mondását, miszerint a táncháznak két nagy pillanata volt: az egyik, amikor felment a színpadra, a másik, amikor lejött a színpadról.

Idézet
„Most abban látom a problémát, hogy a táncház újra visszakerül a színpadra, és tulajdonképpen a néptáncegyüttesek mellékszórakozási lehetősége lett, és nagyon kevés olyan hely van, olyan táncház, ahová nem együttestagok járnak. A hangsúly visszatolódott a színpad felé”

– mondta. Mint kifejtette, a kettőt külön kellene tárgyalni: amikor azt mondjuk, hogy táncház, az közösségi szórakozást jelent, ahol mindenki a saját tehetsége szerint nyilvánulhat meg, hiszen a táncház mindig nyitott forma volt, a színpad pedig teljesen más dolog. A kolozsvári kiállítás március 4-ig látogatható naponta 10-től 18 óráig.

Galéria

Fotó: Zoltán Ildikó

Az erdélyi táncházmozgalom indulása

A táncházmozgalom az 1970-es évek közepén indult az erdélyi népzenekultúra hagyományaira építve. Céljául a hiteles népi táncok elterjesztését, a magas kultúrába való beemelését, népszerűsítését tűzte ki.

Közvetlen elindításában és kibontakozásában nagy szerepe volt Kallós Zoltánnak, aki főképp a mezőségi és a gyimesi csángó hangszeres zene gyűjtésével és népszerűsítésével teremtett hiteles alapot a táncházmozgalom számára. Szintén nagy szerepe volt Könczei Ádámnak, aki több cikkben és előadásban nem csak a táncházmozgalom népszerűsítésén, hanem szakmai alapokra helyezésén is fáradozott. A mozgalom ugyanis elválaszthatatlanul összefonódott a hiteles népzene felkarolásával: táncházzenekarok alakultak, így Csíkszeredában a Barozda, Székelyudvarhelyen a Venyige, Marosvásárhelyen a Regösök, Kolozsváron a Bodzafa, az Ördögszekér, majd a Bogáncs gyermektáncház. A táncházmozgalom elterjedésével párhuzamosan a téma körül gazdag irodalom bontakozott ki. Főképp a Művelődésben és az Ifjúmunkásban (ez utóbbi Táncház címmel rovatot rendszeresített) számos írásban vetődtek fel a táncművészet szakmai, elméleti kérdései, amelyeknek nyílt megvitatására is sor került az éveken át megrendezett táncháztalálkozók keretében szervezett tudományos konferenciákon. A Kovászna Megyei Népi Alkotások Irányító Központja külön kiadványt jelentetett meg a táncházszervezők munkájának segítségére.

A táncházmozgalom kibontakozásában fontos szerepe volt a Román Televízió magyar adásában 1977-től indult Kaláka műsornak, valamint az évente megszervezett országos táncháztalálkozóknak.

Az első találkozóra 1978. szeptember 23–24-én Székelyudvarhelyen került sor, itt a táncházzenekarok mellett mérai, széki, visai, magyarszováti és más, az erdélyi magyar néptánc szempontjából jelentős falvak táncosai is részt vettek. Hasonló találkozók voltak 1979-ben, 1980-ban, 1981-ben és 1982-ben, ugyancsak Székelyudvarhelyen. Az érdeklődést kihasználva az Electrecord Hanglemezgyár több táncházlemezt jelentetett meg. Azonban épp népszerűsége tette gyanússá a táncházmozgalmat a hatalom szemében: az 1980-as évek elejétől már egyre több gánccsal kellett szembenézniük a rendezvények szervezőinek. Végül 1983-ban be is tiltották az országos találkozó szervezését, s utána nem sokkal a Román Televízió magyar adásait is megszüntették.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 06., csütörtök

Székelyföldi produkció nyitja a pénteken rajtoló nagybányai színházi fesztivált

Székelyföldi produkcióval, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Ecce homo című, Munkácsy Mihály festményeit feldolgozó előadásával indul pénteken a 30. nagybányai Atelier Nemzetközi Színházi Fesztivál.

Székelyföldi produkció nyitja a pénteken rajtoló nagybányai színházi fesztivált
2024. június 05., szerda

Ókori történet mai kontextusban: évadának utolsó bemutatójára készül a temesvári színház

Élethez és halálhoz való viszonyról, túlélésért való küzdelemről, igazságkeresésről szól a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkciója.

Ókori történet mai kontextusban: évadának utolsó bemutatójára készül a temesvári színház
2024. június 04., kedd

Emlékkiállítás nyílik a kincses városban Makkai János bányamérnök-képzőművész alkotásaiból

Makkai János születésének 80. évfordulóján Születésnapomra címmel átfogó gyűjteményes emlékkiállítást rendeznek június 12-én Kolozsváron a néhai bányamérnök-képzőművész gyermekei.

Emlékkiállítás nyílik a kincses városban Makkai János bányamérnök-képzőművész alkotásaiból
2024. június 04., kedd

Rejtett kincsek, meghitt tájak: új videósorozat indul Erdély értékeiről, az első rész a csíksomlyói búcsúról szól

Felfedezésre váró rejtett kincsek, titokzatos zegzugok, meghitt tájak – ezek jellemzik Erdély csodálatos világát.

Rejtett kincsek, meghitt tájak: új videósorozat indul Erdély értékeiről, az első rész a csíksomlyói búcsúról szól
2024. június 04., kedd

„Apró mozaikokból mindenkiben összeáll kicsit a Kárpát-medence”. Erősödik a fiatal magyar kutatók kapcsolati hálója

Hogy mi köti össze, hozza közös nevezőre az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági magyar fiatal kutatókat, arra a Collegium Talentum (CT) program ad választ.

„Apró mozaikokból mindenkiben összeáll kicsit a Kárpát-medence”. Erősödik a fiatal magyar kutatók kapcsolati hálója
2024. június 03., hétfő

Bukarestben díjazták a magyar irodalmat: Lövétei Lázár László és Nagy Zalán kapta a Romániai Írók Szövetsége elismeréseit

Két erdélyi költő, Lövétei Lázár László és Nagy Zalán is átvehette a Romániai Írók Szövetsége díjait – közölte hétfőn a Helikon folyóirat szerkesztősége.

Bukarestben díjazták a magyar irodalmat: Lövétei Lázár László és Nagy Zalán kapta a Romániai Írók Szövetsége elismeréseit
2024. június 03., hétfő

Tizenhat éven felülieknek szóló, sikamlós komédiával vendégszerepel Aradon a tatabányai színház

A tatabányai Jászai Mari Színház - Népház előadásában a Francia rúdugrás című komédiát, azaz „szextettet” láthatják az aradi nézők – közölte az Aradi Kamaraszínház.

Tizenhat éven felülieknek szóló, sikamlós komédiával vendégszerepel Aradon a tatabányai színház
2024. június 03., hétfő

Daniele Luchetti olasz rendező kapja a kolozsvári TIFF különdíját a filmművészethez való hozzájárulásáért

Az egyik legfontosabb kortárs olasz filmrendezőnek tartott Daniele Luchetti lesz a június 14. és 24. között zajló kolozsvári filmszemle, a 23. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) díszvendége.

Daniele Luchetti olasz rendező kapja a kolozsvári TIFF különdíját a filmművészethez való hozzájárulásáért
2024. június 03., hétfő

Számos vendégelőadást kínál közönségének a nagyváradi HolnapUtán Fesztivál

Erdélyi társulatok és színművészeti egyetemek előadásai is szerepelnek a június 10–16. között Nagyváradon tartandó HolnapUtán Fesztivál kínálatában – közölte a Szigligeti Színház.

Számos vendégelőadást kínál közönségének a nagyváradi HolnapUtán Fesztivál
2024. június 03., hétfő

Filmekkel, dokumentarista alkotásokkal emlékezik a trianoni békediktátumra a magyar közmédia

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátumra történelmi filmekkel és dokumentarista alkotásokkal emlékeznek a közmédia csatornái a Nemzeti Összetartozás Napján.

Filmekkel, dokumentarista alkotásokkal emlékezik a trianoni békediktátumra a magyar közmédia