Varga Csaba útban a 8091 méteres Annapurna-hegy felé
Fotó: Varga Csaba archívuma
A nyolcezres hegycsúcsokra szervezett expedíciók világába kalauzolja el olvasóinkat Varga Csaba, aki pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül eddig hat 8000 méter feletti csúcsot hódított meg a Himalájában. A nagyváradi hegymászó a Krónikának arról is beszélt, mitől függ, hogy sikeres lesz vagy meghiúsul a csúcstámadás, mennyire mérhető fel a veszély odafönt, illetve mikor kell visszafordulni.
2025. június 12., 19:122025. június 12., 19:12
A nyolcezer méter feletti hegycsúcsok világa sokak számára lenyűgöző, és míg a legtöbben fényképeken és dokumentumfilmekben találkoznak a Himalája zord csúcsaival, vannak, akik saját erejükből hódítják meg a Föld legmagasabb pontjait. Varga Csaba nagyváradi építész pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül jut fel a világ nyolcezer méter fölötti csúcsaira.
A partiumi alpinista a Krónika megkeresésére arról mesélt, hogyan zajlanak a magashegyi expedíciók, mi a feltétele annak, hogy sikeres lesz vagy meghiúsul a csúcstámadás.
Tábor a Himalájában
Fotó: Facebook/Kalifa
Varga Csaba elmondta, ma már a himalájai expedíciókat rendszerint erre szakosodott ügynökségek szervezik, amelyek a vízumigényléstől a különböző engedélyek beszerzéséig minden hivatalos ügyet intéznek, és megszervezik a hegymászó útját a reptértől az alaptáborig. „Míg ezelőtt 50 éve minden expedíciót a csapat tagjainak kellett megszerveznie, kijárni az engedélyeket, megoldani az utazást, az utóbbi három évtizedben a logisztikai feladatokat átvették a Nepálból vagy Pakisztánból induló túrák szervezésére szakosodott cégek, így ez a folyamat leegyszerűsödött” – mondta a nagyváradi hegymászó. Hozzátette, az előkészületek szempontjából ma már nem a szervezés jelenti a legnagyobb kihívást,
„Folyamatos edzésben kell lenni. Nincs olyan, hogy az ember hazajön egy expedícióról, és egy hónapot pihen, legfeljebb egy hét regenerációt tart, aztán vissza kell állni a ritmusba, az edzés nem állhat le két expedíció között. Például én rendszeresen részt veszek terepfutóversenyeken, és a futás, a természetjárás, a hegyekben töltött idő mind az életem része” – mutatott rá Varga Csaba.
A nagy hó miatt lehetetlen volt feljútni idén áprilisban az Annapurnára
Fotó: Varga Csaba archívuma
Az expedíciók sikere nagyban múlik az akklimatizáción, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberi szervezet alkalmazkodjon a magashegyi, oxigénhiányos környezethez. „A hegycsúcs alaptáboráig változó, hogy mennyi időt vesz igénybe az út. Van olyan eset is, amikor néhány nap alatt elérhető az alaptábor, de olyan is, hogy másfél-két hét alatt lehet eljutni oda, általában a terep és az infrastruktúra határozza meg, hogy meddig lehet járművel haladni, és honnan kell gyalogosan, esetleg teherhordók segítségével továbbmenni” – magyarázta a hat nyolcezrest meghódító hegymászó. Hozzátette, az alaptáborok jellemzően 4-5 ezer méter magasságban találhatóak, innen indul az akklimatizációs szakasz. Mint fogalmazott,
„Ez azt jelenti, hogy felmászunk a következő táborig, ott eltöltünk néhány órát, esetleg egy éjszakát, majd visszaereszkedünk az alaptáborba pihenni. Általában két-három ilyen körre van szükség a csúcstámadás előtt” – mondta a hegymászó.
Himalájai látkép több ezer méter magasságban
Fotó: Varga Csaba archívuma
A megfelelő fizikai felkészültség mellett az időjáráson is múlik, hogy fel lehet-e jutni a hegycsúcsra, vagy sem. Mint fogalmazott, ebben a magasságban az ember jobban fázik, a szél erőteljesebben kilendíthet a ritmusból, ami növelheti a negatív hőérzéket, ezért nagyon fontos az előrejelzéseket követni, mert minden apró részlet számít, hogy sikeres lesz-e a csúcstámadás, vagy vissza kell fordulni. Elmesélte, legutóbb áprilisban a 8091 méteres Annapurnát szerette volna meghódítani, és annak ellenére, hogy jól sikerültek az akklimatizációs körök, a csúcsra nem jutott fel, vissza kellett fordulnia. Felidézte, amikor megfelelő lett volna az időjárás a csúcstámadásra, még nem érezte elég felkészültnek magát, csak egy akklimatizációs körön volt túl, nagyjából 7000 méterig jutott.
„Április 7-én lementem az alaptáborba, aztán körülbelül 10 nap múlva újra felmentem a hegyre sokkal erősebben, viszont nagyon nagy hó esett, és a friss hóban nehezen lehetett haladni, ráadásul keresztszél is fújt, nem tudtam megpróbálni a csúcstámadást.
– mesélte a hegymászó. Arra a kérdésünkre, hogy mit tart szem előtt, amikor arról kell döntést hoznia, nekivág-e a csúcstámadásnak, vagy visszafordul, a nagyváradi építész elmondta, mindig az esélyeit veszi figyelembe. „Ha úgy érzem, hogy nehéz, de van esélyem feljutni a hegyre, akkor mindent beleadok, és folytatom az utam. Viszont ha semmi esélyt nem látok arra, hogy elérjem a csúcsot, akkor nem erőltetem” – fejtette ki.
A 8125 méteres Nanga Parbatra több mint 24 órás volt a csúcstámadás
Fotó: Facebook/Hazajáró
A Himalájában évente több tucat hegymászó veszíti életét. Van olyan eset, hogy tapasztalt mászók is ott lelik halálukat, mint ahogy történt Erőss Zsolt székelyföldi hegymászó esetében is a Kandzsendzöngán. Ennek kapcsán a nagyváradi hegymászó elmondta, a balesetek nagy részének az az oka, hogy az illető hegymászó nincs felkészülve az extrém környezetre. „Ma már rengeteg ember próbálkozik meg a nyolcezresekkel – sokkal többen, mint régebben. Vannak, akik életükben először mennek magashegyre, és rögtön egy 8000 méteres csúcsot választanak. Láttak valakit, aki tapasztalat nélkül is sikerrel járt, és azt gondolják, nekik is menni fog. Ez különösen jellemző például indiai vagy kínai mászók esetében. Aki nincs megfelelően akklimatizálva, vagy nem tudja, a szervezete hogyan alkalmazkodik a 7000 méter feletti magassághoz, balesetet szenvedhet” – fejtette ki Varga Csaba.
A Gyilkos hegyként emlegetett, 8125 méter magas Nanga Parbat sikeres megmászásáról beszélt a kincses városi közönségének szerda délután Varga Csaba nagyváradi alpinista.
Hozzátette, előfordulhatnak azonban tragédiák a rutinos hegymászók körében is, mint ahogy történt Erőss Zsoltékkal is, azonban ezek az estek sokkal ritkábbak. Rámutatott, minél nagyobb a magasság, annál extrémebbek a körülmények. Már 5000 méter fölött is komoly terhelésnek van kitéve a szervezet,
„Ezen a magasságon legfeljebb egy-egy csúcstámadás erejéig lehet tartózkodni. Felmész, és amint lehet, lejössz. Voltak persze kivételek, amikor valaki ott ragadt, és kénytelen volt több időt eltölteni ilyen magasban, de ez mindig rendkívüli helyzetből adódik, például ha megsérül, vagy a rossz idő miatt nem tud lejönni” – magyarázta a nagyváradi hegymászó.
Nagyvárad feliratú magyar zálszó a „Szellemhegyen”. Varga Csaba 2017-ben hódította meg a 8163 méteres Manaszlut, a Föld nyolcadik legmagasabb hegyét
Fotó: Facebook/Varga Csaba
Varga Csaba több ízben érezte úgy, hogy a határait feszegeti egy-egy expedíción. Például a 8126 méteres Nanga Parbat azért volt különösen megterhelő számára, mert a csúcstámadás rendkívül hosszúra nyúlt, több mint huszonnégy órán át tartott, mire felért és visszatért a hármas táborba, de az első sikeres nyolcezrese, a Gasherbrum II. is emlékezetes kihívás maradt, mert akkor járt először ilyen magasságban.
Az expedíciók során számos olyan pillanat volt, amelyekre mindig szívesen gondol vissza, és amelyek további nyolcezresek megmászására ösztönzik. „A Dhaulagiri-csúcs volt talán a legemlékezetesebb ilyen szempontból.
Több mint fél órát töltöttem a csúcson, egyedül én voltam fent, lenyűgöző volt a kilátás. Más esetben, mikor felértem a csúcsra, vagy fújt a szél, vagy nem volt jó idő, sietni kellett, de akkor ott fent az egész tényleg olyan volt, mint egy ünnep” – mondta Varga Csaba. Hozzátette, egyelőre nincs konkrét terve, hogy melyik lesz a következő nyolcezres hegycsúcs, amit meghódít, általában annak függvényébe dönti el, melyiket mássza meg, hogy mennyi ideje van az expedícióra, mikor melyik csúcsnak van a szezonja, és melyikhez megfelelő felkészültsége.
Varga Csaba leért az alaptáborba, ezzel sikerrel zárult a nagyváradi hegymászó Nanga Parbat expedíciója – közölte hétfőn este a Hazajáró Facebook-oldala.
„Nincs olyan nyolcezres csúcs, amire mindenképp fel szeretnék jutni,
– állapította meg a hegymászó. Aki nemcsak a hegymászásban elkötelezett, hanem a Kárpát-medencei magyarság képviseletében is, expedícióira rendszerint magával viszi a magyar és a székely zászlót. Ennek kapcsán kifejtette, partiumi és erdélyi magyarként fontosnak tartja, hogy ne csak sportteljesítményként tekintsenek az expedícióira, hanem eredményei arra is rámutassanak, hogy a magyarság nem akar eltűnni a Kárpát-medencéből.
A legfrissebb műsor témája kedvéért kilépett a négy fal közül a Székelyhon TV Nézőpontjának stábja, a meghívott ugyanis sok időt tölt el a szabadban, ami egy magashegyi hegymászótól teljesen természetes. És nem is akárkiről van szó, hanem Varga Csabáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Laktató, olcsó, és könnyen hozzáférhető alapanyagokból készül Észtország hagyományos étele, a mulgipuder.
A székelyföldi árvízkárosultak, valamint a parajdi sóbánya-baleset érintettjeinek megsegítésére tart jótékonysági koncertet Mága Zoltán hegedűművész június 15-én Kolozsváron. A koncert teljes bevételét a bajbajutottak támogatására fordítják.
Több mint húszezer résztvevő, világhírű előadók koncertjei és családias hangulat jellemezte a Jazz in the Park idei, 13. kiadását. A jazzfesztivál a zenei program mellett a közösségi élményekre és művészeti párbeszédre is hangsúlyt fektetett.
Gyakran a gyerek beszéli rá a szülőket a kutyavásárra, később viszont ráun, és már szabadulni szeretnének tőle, de nem tudnak túladni rajta. Az ilyen helyzetek elkerülésére, a felelős kutyatartás alapelveire hívta fel a figyelmet Tóth Attila kiképző.
A 14. századi mesterségeket és életformát idézi meg hitelesen az Erdélyi Szabad Karaván elnevezésű középkori újrajátszó csoport, amelynek tagjai nemcsak beöltöznek, hanem valós képet adnak a korabeli műhelyekről.
Az elődök példáján sok mindent megvalósított az elmúlt 12 évben a gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company, játszott már minden színpadon, minden idősávban, most pedig arra próbál rájönni, hogyan válhat „örökzöld” együttessé.
Mesterséges intelligenciával kutatják a Biblia szerzőségét Izraelben, az Ószövetség szövegeinek szerzőit és keletkezési rétegeit – jelentette pénteken a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.
Az afrikai pörkölt egy gyűjtőfogalom, amely többféle afrikai régióból származó, gazdag, húsos egytálételeket takar – hasonló a magyar pörkölthöz abban, hogy lassan főzik, szaftos, és gyakran tálalják valamilyen körettel.
Államfőként első külföldi látogatására utazott hétfőn Nicușor Dan, aki a BoardingPass információ szerint egy Alenia C-27J Spartan katonai szállító repülőgéppel kelt útra a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozójára.
Mutatjuk, mit tilos szállítani személygépkocsink csomagtartójában, és mit kockáztatnak azok, akik fittyet hánynak a szabályokra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!