A nemrég Kossuth-díjat kapott Csíky András a Faust című, 2003-as előadásban, amelyet a világnapon közvetít felvételről a kolozsvári színház
Fotó: Makra Lehel
Üdvös lenne, ha mielőbb újra visszatérhetnének a színházak a közönségükkel való igazi, élő kapcsolat folytatásához – fejtették ki a március 27-i színházi világnap apropóján erdélyi magyar teátrumok vezetői. Volt, aki arra is felhívta a figyelmet: a művészet nagyon megsínyli a pandémiát, Romániában pedig egy olyan „járványról” is szó van, amelyben a kultúra ellen „oltják be” a politikai szereplőket.
2021. március 27., 08:092021. március 27., 08:09
A színházi világnap apropóján mindenekelőtt arra hívnám fel a figyelmet: jó lenne, ha mielőbb megnyitnának a színházak a közönség előtt – mondta megkeresésünkre Tompa Gábor rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója. „Abszurdnak tartom, hogy nagy bevásárlóközpontokban állandóan nyüzsögnek az emberek, ahogy azt is, hogyha ezer emberből kettő fertőzött, akkor lehet színházba, vendéglőbe járni, ha három, akkor már nem. Nagyon szeretném, ha a színház visszatérne eredeti rendeltetéséhez végre” – mondta a kolozsvári színház igazgatója.
Tompa Gábor hozzátette, az általa vezetett színház úgynevezett „konzervüzemmódban” készen áll három nagyszínpadi előadással, amelyekkel bármikor a nézők elé állhat. A Hegedűs a háztetőn című darabot még alig-alig láthatta tavaly a közönség, ezenkívül a Rómeó és Júlia, valamint a Szerb Antal regénye nyomán készült Utas és holdvilág is elkészült. „Azt hiszem, a nézők is arra vágynak, hogy közös térben újra együtt lélegezhessenek a színházzal. Reméljük, hogy a húsvét szent ünnepe elhozza azt a változást, megújulást a feltámadással együtt, ami visszazökkent a kerékvágásba. Persze nem ugyanabba, ami már elmúlt, mert oda már nem lehet visszatérni, de abba a természetes, szükséges, értelmes és célszerű helyzetbe, amelyben közönség és színház nélkülözhetetlen párbeszédet folytat egymással” – fogalmazott Tompa Gábor.
Arra is kitért, a világnap apropóján a kolozsvári színház a Faust című előadást közvetíti online. „Nagy öröm számunkra, hogy az idén erdélyi színészként Csíky Andrást tüntették ki Kossuth-díjjal. Egyik igazán jelentős művésze nemcsak az erdélyi, de az egyetemes magyar színjátszásnak is. A világnapra olyan előadást választunk felvételről közvetíteni, amelyben a közönség viszontláthatja Csíky Andrást” – mondta Tompa Gábor. A színházi világnapon, szombaton 17 órától a Mihai Măniuţiu által 2003-ban rendezett Doktor Faustus tragikus históriája című előadást közvetíti a színház, a produkció főszereplője Csíky András és Bogdán Zsolt volt. Szombaton 20 órától a Tompa Gábor által 1995-ben rendezett Képmutatók cselszövését sugározzák, az előadás Mihail Bulgakov műve alapján készült.
Tompa Gábor
Fotó: Facebook/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Szintén a színházak újranyitásának szükségességét hangsúlyozta megkeresésünkre Bocsárdi László rendező, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója. A háromszéki város ettől a héttől kezdődően vörös zónának minősül, így ott sem tarthatnak színházi előadásokat. Októbertől mostanig személyes részvételű színházi élet zajlott Sepsiszentgyörgyön.
– fogalmazott Bocsárdi László. Mint mondta, mindezért kétségbeesetten várja, hogy visszatérhessenek a személyes részvételű, élő előadások. „Az „élő” a kulcsszó. Az egyazon térben történő kommunikáció, kapcsolat és közlés hitelessége csorbult a járvány miatt. Nagyon fontos lenne visszatérni az élő színházhoz” – mutatott rá Bocsárdi László. Arra is kitért, hogy a világnapon az általa 2017-ben rendezett Alice című előadást közvetíti online a Tamási Áron Színház.
„Az Alice a határátlépések ikonikus története. Kezeljük akár a tinédzserkorban járó ember újszerű, traumatikus testtapasztalásának történeteként, akár az első pszichedelikus kalandjának leírásaként, vagy a világ láthatatlan dimenzióit megsejtő egyén pánikszerű öneszméléseként, mindenképp olyan történet, amelyben valaki beavatódik egy számára ismeretlen világba. Az előadás inspirációs forrása Lewis Carroll fantasztikus kisregényeinek problémafelvetése” – olvasható a produkcióról.
Bocsárdi László
Fotó: Nemzeti Színház
Tapasztó Ernő színész, rendező, az Aradi Kamaraszínház vezetője a világnap apropóján úgy fogalmazott, számára színházi világnap azért nem különleges, mert neki minden napja színházi világnap, hiszen állandóan színházzal foglalkozik. „Az idén a pandémia miatt inkább fél színházi világnapról beszélhetünk. Kicsit olyan ez, mint a virtuális oktatás: nincs színe, szaga, íze” – mondta Tapasztó Ernő. Hozzátette, abban is reménykedik, hogy hamarosan az igazi színházi élet is beindulhat, az Aradi Kamaraszínháznak rengeteg terve van a nyárra, a továbbiakra nézve.
„Ugyanakkor a járványhelyzet sajnos a nézőket is eltávolította a színháztól, reménykedünk, hogy majd visszatérnek.
– mondta Tapasztó. Hozzátette, a világnap jó alkalom lehet arra, hogy felhívjuk a figyelmet a színház jelentőségére, annál is inkább, hogy egy éve jórészt lebénult az igazi színházi élet sok helyen, így Aradon is. „A színházat szerető közönség és az alkotók, színészek számára fontos a színház. De nemcsak róluk van szó, hanem zenészekről is, akik a járvány miatt nem tudnak megélni” – mondta Tapasztó. Kifejtette, az önkormányzati fenntartású színházak, filharmóniák meg tudtak élni, de a független szférában – például a zenészek esetében is – sajnos más a helyzet: nem sikerült segíteni ezt a kulturális szférát, és erről nagyon kevés szó esik az országos médiában.
„Ez a terület a járvány alatt nem létezővé vált. Sok romániai önkormányzatot egyáltalán nem érdekel a színház, a politikai döntéshozókat más érdekli. Számukra az alkotók: színészek, képzőművészek, zenészek a társadalom piócái, vérszívói, és a politikum sok esetben nem akarja meghallani azokat a hangokat, hogy a kultúrához igenis pénz kell” – fogalmazott az Aradi Kamaraszínház vezetője. Mint mondta, a kultúrába befektetett pénz Romániában nagyon kevés, holott ez a terület nem igényel mérhetetlen pénzeszsáknyi összegeket, csak annyit, hogy önállóan, függetlenül és tisztán, szépen dolgozni tudjon. „A kultúra nem egy olyan autópálya, ami soha nem készül el, és rosszul is van megcsinálva. A kultúra olyan autópálya-szakasz, amit jól megcsinálnak valakik abból, amit kapnak. Sok önkormányzatot pedig sajnos nem érdekel a kultúra” – mondta Tapasztó. Arra is kitért,
hogy kiderüljön: a minőségi kultúra pénzbe kerül.
Tapasztó Ernő
Fotó: színház.hu Németh Mónika
„Aradon például olyannyira nem érdekli az önkormányzatot a kultúra, hogy az 1817-ben épült régi színházat, Románia legrégibb kőszínházát képtelenek voltak megvenni, felújítani, jelenleg egy romhalmaz. A tulajdonos eladhatja bárkinek, így ki tudja, mi lesz a régi színház sorsa. Tehát nem kultúraépítés folyik, hanem a kultúra teljes leépítése” – mondta Tapasztó Ernő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Aradi Kamaraszínház a járvány ideje alatt akár be is zárhatott volna, ha nem kap támogatást a magyar kormánytól. „Minket ez a támogatás tartott életben.
– mondta Tapasztó. Úgy fogalmazott, Romániában egy olyan „járványról” is szó van, amelyben a kultúra ellen „oltják be” a politikai szereplőket. „Immunisak a kultúrára, észre sem veszik azt. Ha valaki immunis valamire, akkor már nem is tudja, hogy létezik-e, vagy sem. Ezt a kultúra iránti immunitást kellene valahogyan feloldani” – mondta Tapasztó Ernő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!