Fotó: A szerző felvétele
2008. április 23., 00:002008. április 23., 00:00
Az idõs irodalomtudós felesége, Victoria társaságában Kovásznáról Budapestre utazott, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az ószövetségi és a Babits-féle Jónás-paradoxon logikai megoldásáról tartson elõadást, ám útját megszakította, hogy a váradi irodalomkedvelõkkel megoszthassa azokat a következtetéseket, melyekre Madách Imre életmûvét kutatva jutott.
Ajtók a tudományok között
A tudományágak közötti átjárhatóság híveként Fáj professzor vezette be a Genovai Egyetemen a matematikai logika, a tudományelmélet és az összehasonlító irodalomtudomány oktatását. „Nem lehet egyetlen témával foglalkozni, nem lehet kérdéseket megoldani anélkül, hogy ne ismernénk más szakterületeket, például a logikát, a fizikát vagy a biológiát. Csak akkor tudok helyesen interpretálni bármit, ha azt teljes egészében megértem” – jelentette ki lapunknak Fáj Attila, akinek elõadásából számos érdekes és meglepõ irodalomtörténeti összefüggéssel ismerkedhetett meg a nagyváradi közönség.
„Thomas More valószínûleg olvasta Thuróczi János Chronica Hungarorum címû mûvét, amely a British Múzeumban is megtalálható. Az Utópia szigetének leírása emlékeztet a történelmi Magyarországra: a sziget nem volt mindig sziget, lakói egy földnyelven érkeztek, amelyet késõbb lebontottak. A hegység D betûre emlékeztetõ alakja is a Kárpátokat idézi” – boncolgatta az irodalomtudós Morus Tamás 16. századi angol író és államférfi, az Utópia szerzõje és a korabeli magyarok közötti lehetséges kapcsolatot. Morus fogsága idején, a Towerben írt egy angol nyelvû vigasztaló iratot. (A könyv Erõsítõ párbeszéd balsors idején címmel 2004-ben jelent meg magyarul.) Ebben két nemesember, Antal és Vince beszélget a mohácsi vész után arról, hogyan lehet a hit-remény-szeretet hármasságában keresztény embernek maradni egy ellenséges világban – indokolta konkrét példával állítását Fáj.
Madáchról, más szemszögbõl
A professzor váradi elõadása témájául Madách Imre Az ember tragédiája címû munkájában kimutatható hatásokat választotta. Fáj professzor szerint ugyanis az a nézet, hogy Madáchot Hegel filozófiai életmûve befolyásolta volna fõmûve megírásakor, több mint vitatható, „a marxista idõk maradványa”. A hegeli germán-keresztény eszmeláncolat lineáris, ezzel szemben Madách remekmûvét spirálisan építi föl – érvelt Fáj. Ráadásul Madách pár évvel Az ember tragédiájának megjelenése elõtt megírta A civilizátor címû komédiáját, melyben a tudós véleménye szerint a hiedelemmel ellentétben nem Alexander Bach osztrák belügyminisztert, hanem Hegel eszmerendszerét karikírozza ki.
Fáj szerint Madách fõmûvének kulcsa egy nápolyi filozófus, Giambattista Vico (1668–1744) munkásságában rejlik. Vico háromszor írta át fõmûvét, a Scienza Nuovát (Az új tudomány), és halálának évében felfedezni vélte az emberi történelem törvényszerûségeit. Vico szerint az õsbarbárság korát az istenek, a hõsök, az emberek kora követi, a végsõ állapot az ész barbárságának ideje, majd új ciklus kezdõdik. A keresztény üdvtörténettel szemben, mely egyenes vonalban jut el a bûnbeeséstõl a megváltásig, az úgynevezett pogány üdvtörténetben ez a ciklikusság fedezhetõ fel egy felfelé haladó spirál formájában. Az ember tragédiájában az istenek, a hõsök és az emberek kora háromszor ismétlõdik, s minden korszakot már hanyatló formájában ábrázol Madách. Az istenek korát az egyiptomi, a bizánci és a londoni szín jeleníti meg, a hõsökét Athén, Prága és a Falanszter illusztrálja, az emberek korát pedig a római szín, a francia forradalomról szóló álom, az ûrrepülés és a fagyott világ jeleníti meg – indokolta következtetését az irodalomtudós.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.