Új korszak kezdődhet a vásárhelyi színház életében Gáspárik Attila vezérigazgató lemondásával
Visszatérne művészeti igazgatói tisztségébe a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház mindkét társulatának vezetője, Keresztes Attila és Nicu Mihoc is. Mindketten azok után döntöttek így, hogy az intézmény vezérigazgatója, Gáspárik Attila – akivel már nem tudtak együtt dolgozni – a magyar tagozat nyomására kedden benyújtotta felmondását. Keresztessel és Mihockal együtt más művészek is szívesen visszatérnének eddigi munkahelyükre.
2022. szeptember 07., 20:442022. szeptember 07., 20:44
2022. szeptember 07., 23:312022. szeptember 07., 23:31
Visszaállhat a nyugodt munkalégkör, és visszatérhetnek a szélnek eresztett társulatvezetők, rendezők és színészek Gáspárik Attilának, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának felmondása után. Mindezt az érintettek nyilatkozták a Krónikának, azok a művészek, akiknek a színi direktor arrogáns magatartásával és bosszúálló döntéseivel az utóbbi időben ellehetetlenítette a munkáját.
Egy nappal Gáspárik bejelentése után a kulisszák mögé visszatért a felszabadult hangulat. Az alkalmazottak többsége örült a várva várt távozásnak, és abbeli reményét fejezte ki, hogy
A két volt társulatvezető nyugalomra intett mindenkit, hiszen szerintük semmi szükség az indulatok további felkorbácsolására, a bosszúnak meg végképp nincs helye. Szerintük a magyar tagozat színészei által megfogalmazott távozási felszólítás, illetve a kedd délutántól tapasztalható reakcióhullám bőven elegendő, hogy ráébressze Gáspárik Attilát arra: valahol tévedett.
Lapunk megkeresésére mindkét művészeti igazgató, a Tompa Miklós Társulatot tíz éve vezető Keresztes Attila, valamint a Liviu Rebreanu Társulat élén álló Nicu Mihoc megerősítette, hogy egy Gáspárik nélküli színházba szívesen visszatérne. Mint ismert, a 2022/23-as idény kezdete előtt előbbinek a vezérigazgató ajtót mutatott, utóbbi meg szolidaritásból mondott fel.
Egyébként Mihoc felmondásának az az előzménye, hogy az állás nélkül maradt Keresztest alkalmazni szerette volna rendezőként a román tagozatra, de Gáspárik közbeszólt, és megtiltotta. Ugyanakkor arra próbálta kötelezni Mihocot, hogy hosszabbítson szerződést Radu Anastasszal, aki két év alatt nem igazán alkotott felejthetetlent Marosvásárhelyen.
– mesélte Mihoc.
Szerinte azok után, hogy az első mandátumában kimondottan jó dolgokat tett a színházért és a közönségért, a következő öt évben Gáspárik megpróbálta átvenni mindkét társulat irányítását. Kérdésünkre, hogy ilyen körülmények közt a román tagozat szándékozott-e a magyar társulat tiltakozó leveléhez hasonlóval fordulni a vezérigazgatóhoz, a volt művészeti vezető úgy vélte, hogy amennyiben szükség lett volna erre, mindenképpen.
Micu Mihoc azonban megjegyezte, bár lépten-nyomon éreztette, hogy ki a főnök a színházban, Gáspárik viszonya nem romlott meg annyira a román tagozattal, mint a magyarral. „Sajnos a második mandátuma alatt Gáspárik Attila teljhatalmú kiskirályként viselkedett a színházban. Nem lehetett vele normálisan tárgyalni, vagy érvek mentén vitázni. Ő mindegyre kikelt a képéből, üvöltött, fenyegetőzött, mindenkit megalázott. Nem fogta fel, hogy egy vezérigazgató nem a színészek főnöke, akiket mindegyre kérdőre vonjon és letoljon. Ez egy színház, egy művelődési intézmény, nem a ciulniţai mezőgazdasági termelőszövetkezet! Most sem értem, hogy ott, ahol nincsenek gondok, miért kell gerjeszteni?! Nekem fáj, hogy minden, amit ez az ember épített – merthogy az első öt évben, igenis, épített –, később ő maga rombolta le” – hangsúlyozta Nicu Mihoc.
Hozzátette, az ő lelke tiszta, nem érez semmiféle bosszúvágyat, és a történtek ellenére is bármikor kezet tudna nyújtani egykori jó kollégájának.
Megbízott igazgatói minőségében Gáspárik nemcsak a magyar társulatvezető szerződését nem volt hajlandó meghosszabbítani, hanem a szakma által rendkívül tehetségesnek tartott Adrian Iclenzan rendezőtől vagy a közönségkedvencnek számító Nagy Istvántól is megvált. A maga 63 esztendejével a magyar tagozat rangidősének számító művészt Messengeren értesítette, hogy társulattagként többé nem számít rá.
„Egy általam kieszközölt későbbi beszélgetésen elmondta, hogy fiatalítani szeretné a társulatot, ezért csak külsősként számít rám. Túl sok öreget nem láttam magam körül, ha csak én nem számítok annak, hisz az utánam következő Henn János és Sebestyén Aba is mindössze ötven körüliek. Mi tagadás, döntése meglepett, annál is inkább, mivel az éves kiértékelőn mindenből maximális pontszámot kaptam” – jegyezte meg keserű szájízzel Nagy István, aki a nyugdíjazás mellett döntött.
Az igazgató gesztusa az egyszerű nézők számára is megmagyarázhatatlan: a színházlátogatók jól emlékeznek arra az időszakra, amikor Nagy és Gáspárik számos kabaréjelenetet írt, rendezett és játszott együtt. Egy idő után útjaik szétváltak: előbbi a rádiózást volt kénytelen választani, utóbbi az RMDSZ hathatós segítségével hirtelenjében médiaszakemberré vált, és az Audiovizuális Tanács (CNA) tagjaként, majd alelnökeként tevékenykedett, később pedig a Művészeti Egyetem rektori székébe került. Közben egyikük sem szakadt el teljesen a színháztól, de útjaik ritkán keresztezték egymást.
Gáspárik soha többé nem tért vissza a Gruppen-Hecc kabarétársulatba, Nagy viszont igent mondott Keresztes Attila tavaly nyáron tett ajánlatára, és huszonkét év után felállt a Rádió GaGa mikrofonjától, és a színházhoz szerződött. Menesztése kapcsán a vezérigazgató azt hangoztatta a színházban, hogy
Gáspárik tizenegy éves igazgatósága alatt szinte egy teljes társulatra való magyar színész távozott Marosvásárhelyről, olyanok, akiknek (akár személyes) okokból nem hosszabbította meg a szerződését, vagy azok nem bírva a mindennapos megalázást, önként mondtak fel. A nyugdíjba vonultak közül olyan is akadt – például az azóta elhunyt Mende Gaby – aki megfogadta, hogy amíg nem történik változás az intézmény élén, nem lépi át a színház küszöbét.
A korábban vakvágányra helyezettek közül nem mindenki olyan kíméletes a távozó színi direktorral szemben, mint a két vakvágányra helyezett művészeti vezető. A nyolc évvel korábban menesztett Csíki Hajnal a Facebookra feltöltött és rengeteg lájkot kapott szatirikus versével üdvözölte Gáspárik Attila lemondását. A színésznő, aki a videóban emeli poharát az eseményre, említést tesz arról a 2014-es eseményről, amikor a Figaró előadást félbeszakítva, teljesen rendhagyó módon a színpadon köszöntötték fel Gáspárikot.
Amint arról annak idején beszámoltunk,
A vezérigazgató, aki megjátszotta, hogy semmit nem tud a spontánnak tűnő eseményről, aznap töltötte a 49. életévét. Csíki megtagadta a vezérigazgató ajnározását, ezért állítása szerint rövid időn belül repülnie kellett a színháztól. Most a „Lemondott a diri, az überpojáca!” kezdetű verssel köszönt vissza az immár 58. életévébe lépett direktornak.
A Klaus Iohannisnak államfőnek címzett lemondó levelével Gáspárik Attila azt a látszatot próbálja kelteni, hogy nem a színészek nyomására áll fel a bársonyszékből, hanem a román állam nemtörődömsége miatt. Az elnöknek felrótta, hogy a színház épületét fél évszázaddal ezelőtt adták át, az intézmény fenntartója, a művelődési minisztérium azóta egyetlen átfogóbb korszerűsítési munkálatot sem végzett. Az elengedhetetlen renoválás a kormányprogram részét is képviseli, ennek dacára nem történt semmi. Az elmúlt időszakban számtalan ígéret született, legutóbb a nyár folyamán a Marosvásárhelyre látogató Lucian Romaşcanu miniszter szájából.
Egyrészt a kormány nemcsak ígérgetett, hanem pénzt is irányzott elő a javításokra, ennek elkezdését azonban néhány átugorhatatlan lépcső bejárásától tette függővé. Mint részletezte, a marosvásárhelyi színház vezetősége elmulasztotta megrendelni az előtanulmányok elkészítését, amely egy ilyen átfogó fejlesztési projekt megvalósításához elengedhetetlen, és amely nélkül a fenntartó nem utalhatja ki a szükséges pénzeket.
Demeter emlékeztetett, hogy államtitkári kinevezése után tárgyalóasztalhoz ült mind a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, mind a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójával, akiknek elmagyarázta, melyek a teendők. Tompa Gábor még a múlt év augusztusában benyújtotta a finanszírozásra vonatkozó dokumentációt és kérvényt, megkapta a pénzt, és december végén leadta az előtanulmányt. Ezt a minisztérium továbbította az Országos Befektetési Társasághoz (CNI), így a Szamos-partiak projektje lassan kezd célegyenesbe érni.
Lapunk megpróbálta szóra bírni az érintettet is, de ő csak egyetlen mondatot volt hajlandó nyilatkozni: „Szégyelld magad!” – ezt viszont háromszor is megismételte, majd bontotta a vonalat.
Kedden kora délután elektronikus postán elküldött levelében értesítette lemondásáról a művelődési minisztériumot Gáspárik Attila.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
3 hozzászólás