Problémák. A parajdi sóbányában bekövetkezett katasztrófa egyik legsúlyosabb következménye, hogy nehézséget okoz a vízellátás
Fotó: Csató Andrea
Az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.
2025. június 17., 11:002025. június 17., 11:00
A képviselőház környezetvédelmi bizottságának ülésén Sorin Rîndașu elmondta, hogy folyamatosan ellenőrzik a Korond-patak, a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő és a Maros vizének minőségét, és továbbra is magas sókoncentrációt mutatnak a mérések. Közlése szerint
Elismerte, hogy ezek a munkálatok lassan haladnak. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy motoros szivattyúk bevetésével sikerült időlegesen csökkenteni a Korond-patak sótartalmát.
Kérdésre válaszolva Sorin Rîndașu elmondta, hogy a nemzetközi és hazai szakértők szerint a régi sóbánya beomlásának azonnali veszélye nem fenyeget. Jelenleg szenzorok figyelik a föld mozgását, és a műszerek bármilyen rendellenességet időben jeleznek – magyarázta az Agerpres szerint.
Csökken a Korond-patak sótartalma – közölte Luci Ervin román vízügyi igazgató. Ez annak köszönhető, hogy kiszivattyúzzák a vizet a parajdi sóbánya omladozó régi részlege fölött, és csak a veszélyeztetett terület alatt engedik vissza a mederbe.
Közlése szerint
Ha pedig a tárnák mennyezete beomlik, akkor nagy mennyiségű sós víz ömlik a Korond-patakba – magyarázta. Hozzátette, hogy követlen veszély nem fenyegeti a térség lakosságát, de a már kiköltöztetett családok nem térhetnek vissza az otthonaikba.
A Salrom bányavállalat és az ANAR vezetőinek meghallgatását a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, a környezetvédelmi bizottságot vezető Diana Buzoianu kezdeményezte.
A bizottság következtetései szerint a Salrom és a román vízügyi igazgatóság (ANAR) sem teljesítette megfelelően a feladatait, „a parajdi katasztrófát a tétlenség és a hozzá nem értés okozta” – számolt be egy közleményben az USR.
Diana Buzoianu tájékoztatása szerint a parlamenti meghallgatáson kiderült, hogy
„Ez csak néhány a számos következmény közül, amelyet egy közösség most elszenved azoknak a vállalatoknak a hozzá nem értése vagy mulasztása miatt, amelyeknek már 2007-ben lépniük kellett volna, amikor először értesültek a térségben létező valós veszélyről” – idézte a közlemény a politikust.
Az online bizottsági meghallgatáson részt vett az ANAR katasztrófavédelmi főosztályának vezetője, Sorin Rîndașu, illetve a Salrom két igazgatója, Marius Gubernat és Nicolae Șoltuz. A bányavállalat vezérigazgatója ígérete ellenére távolmaradt.
Diana Buzoianu szerint
A politikus szerint egy tapasztalatlan cég nyerte meg a parajdi munkálatokra kiírt versenytárgyalást. A többi pályázót azzal az ürüggyel utasították el, hogy túl magas árat kértek, miközben az eljárás során a bányavállalat eleve nem tette közzé a költségkeretet. Arra a kérdésre, hogy miért történt ez így, a Salrom képviselői azt válaszolták, hogy erre jogi lehetőségük volt – idézte fel a bizottság ülésén elhangzottakat Diana Buzoianu, akit leginkább a Salrom vezérigazgatójának távolmaradása háborított fel.
„Mindez elegendő ok arra, hogy a vezérigazgató többé ne töltse be ezt a tisztséget” – összegzett a környezetvédelmi bizottság elnöke.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – számolt be vasárnap a Máramaros megyei hegyimentő szolgálat (Salvamont) igazgatója.
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés az, hogy mikor omlik be – jelentette ki szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Európai parlamenti képviselőknek címzett nyíltlevél-sorozatot indított a SZNT a nemzeti régiók ügyében – írta közösségi oldalán az Izsák Balázs által vezetett szervezet.
Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.
Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.
Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.
Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.
Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.
szóljon hozzá!